KódBTMI30593BA
BTMI528OMA
TantárgycímA kora újkori önéletírás és kontextusai
Kurzuscím
OktatóGesztelyi Hermina (témavezető: Fazakas Gergely)
Órarendi adatokSzerda 8-10, fszt. 14/1.
Képzés(OMA, BA spec.)
Kreditpont3
Kurzustípuselőadás
Kapcsolódó anyagok

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus célja a kora újkori önéletírásokkal kapcsolatos ismeretek, valamint a korszakra, annak kulturális mozgásaira és gondolkodásmódjára való rálátás elsajátítása.  A félév során néhány elődadás mellett alapvetően műhelymunka formájában zajlanak majd az órák, vagyis az egyes témák közös megvitatására, az együttgondolkodásra kerül a hangsúly. Ennek megfelelően követelmény az aktív órai részvétel, kérdésekkel, megjegyzésekkel az értelmező párbeszédhez való hozzájárulás. Az alapismeretekről és a korszak általános kulturális tendenciáiról írásban vagy szóban történik a számonkérés.

Tematika:

1. (febr. 22.) Önéletírás – emlékirat – napló – vallomás

2. (márc. 1.) Az önéletírás műfaji kérdései, különböző megközelítései

3. (márc. 8.) Kemény János, Bethlen Miklós, Cserei Mihály és Apor Péter önéletírásai

4. (márc. 15.) nemzeti ünnep

5–6. (márc. 22. és 29.) Bethlen Kata és Bod Péter önéletírása

7. (ápr. 5.) A kora újkorban követendő nőkép, megjelenése a viselkedési tanácsadókban, prédikációkban és ABC-s könyvekben

8. (ápr. 12.) A minta- és emblémás könyvek mint az erényes nő képének hordozói

9. (ápr. 19.) Az erényes nemes és arisztokrata asszony tevékenységei

10. (ápr. 26.) konzultációs hét

11. (máj. 3.) Az erényes és a tanult nő fogalmának kialakulása, jelentésmódosulásai

12. (máj. 10.) A templomi adományok szerepe, jelentősége, mintaviláguk, technikájuk és színeik értelmezési lehetősége

13. (máj. 17.) Számonkérés

14. (máj. 24.) A féléves teljesítmény értékelése

 

Kötelező olvasmányok:

Bethlen Kata Önéletírása = Magyar emlékírók 16–18. század, vál., kiad., jegyz. Bitskey István, Bp., Szépirodalmi, 1982 (Magyar Remekírók).

Bod Péter önéletírása, bev. Egyed Emese, Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2007 (Erdélyi ritkaságok 2).

Paul de Mann, Az önéletrajz mint arcrongálás, ford. Fogarasi György, Pompei, 1997/2–3, 93–107.

Dukkon Ágnes, Naplók, életrajztöredékek – kalendáriumlapokon = Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. Balázs Mihály, Gábor Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2007, 381–393.

Fazakas Gergely Tamás, „tetszett az Úristennek […] a gyámoltalan árvák seregébe béírni”, Bethlen Kata önéletírása és az özvegyek reprezentációjának kulturális hagyománya a kora újkorban = Emlékezet és devóció a magyar irodalomban, szerk. Balázs Mihály, Gábor Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, 2007, 259–278.

Philippe Lejeune, Az önéletírás meghatározása, Helikon, 2002/48, 272–285.

Markos András, Bod Péter és Árva Bethlen Kata, Református Szemle, 1969, 339–357.

Nagy Márton Károly, A példázattá írt élet, ItK, 2011/6, 689–705.              

Nagy Károly Zsolt, A látás iskolája – a vizuális tudásátadás elemi szintje a 17 – 18. századi ábécéskönyvekben = ETHNO-LORE. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve, szerk. Berta Péter, XXVII, Bp., MTA Néprajzi Kutatóintézete, 2010, 47–83.

Nagy Levente, Az emlékirat-irodalom = A magyar irodalom történetei. A kezdetektől 1800-ig, szerk. Jankovits László, Orlovszky Géza, Bp., Gondolat, 2007, 363–374, 555–568.

S. Sárdi Margit, Az önéletrajzi szelf és a 17-18. századi önéletírások = Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. Balázs Mihály, Gábor Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2007, 209–222.

Z. Varga Zoltán, Önéletírás-olvasás, Jelenkor 2000/1, 87–93.

Ajánlott olvasmányok:

Bellágh Rózsa, „A jó és bölcs asszony” a 18. századi halotti beszédekben = A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok, szerk. Fábri Anna, Várkonyi Gábor, Bp., Argumentum, 2007, 211–226.

Farmati Anna, Leány Á-BÉ-CZE A’ Felsöbbek engedelméböl – avagy az alapértelmezetten férfivilágkép megnyilatkozása egy iskolai kiadványtípusban = A nők és a régi magyarországi vallásosság, szerk. Bajáki Rita, Báthory Orsolya, Bp., MTA – PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2015 (Pázmány Irodalmi Műhely–Lelkiségtörténeti Tanulmányok 10).

Fazakas Gergely Tamás, Előszó = Pántzél Pál önéletírása és más munkái, s. a. r., jegyz., kísérőtanulmány Fazakas Gergely Tamás, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó (Csokonai – Források, Régi kortársaink), 2009.

Fazakas Gergely Tamás, Árvaság és mártírium. A gyámoltalan özvegy mint a református egyház metaforája a 17–18. században = Protestáns mártirológia a kora újkorban, szerk. Imre Mihály, Csorba Dávid, Tóth Zsombor, Fazakas Gergely Tamás, Studia Litteraria, 2012/3–4.

Hárs Endre, Fikció=Önéletrajz: Filozófiai antropológiai vázlat avagy fiction-science, Jelenkor, 2000/1, 78–86. http://www.jelenkor.net/archivum/kereses/2000/1/page:2

Horváth Ágnes, Főnemesi özvegyasszonyok a 16–17. századi Magyarországon = A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok, szerk. Fábri Anna, Várkonyi Gábor, Bp., Argumentum, 2007, 247–267.

Írott és olvasott identitás – Az önéletrajzi műfajok kontextusai, szerk. Mekis D. János, Z. Varga Zoltán, Bp., L’Harmattan, 2008.

Kemény Katalin, Erdélyi emlékírók, Erdélyi Múzeum, 1932/4–6, 180–204; 1932/7–12, 241–272.

http://epa.oszk.hu/00900/00979/00232/pdf/1932_37_04_6_180-204.pdf

http://www.epa.hu/00900/00979/00233/pdf/1932_37_07_12_241-271.pdf

Knapp Éva, Irodalmi emblematika Magyarországon a XVI – XVIII. században – Tanulmány a szimbolikus ábrázolásmód történetéhez, Bp., Universitas, 2003 (Historia Litteraria 14).

László Zsófia, „Aszszony-népnek meg-kivántató tudomány…” Női életvezetési tanácsadókönyvek a 18. századi Magyarországon = A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok, szerk. Fábri Anna, Várkonyi Gábor, Bp., Argumentum, 2007, 227–245.

Legendás lények, varázslatos virágok, szerk. Fejős Zoltán, Bp., Néprajzi Múzeum, 2008.

Philippe Lejeune, Önéletírás, élettörténet, napló: Válogatás Philippe Lejeune írásaiból, szerk. Z. Varga Zoltán, Bp., L’Harmattan, 2003.

Nagy Zsófia, Imádság – dokumentum – önéletrajz: Női imák a 18. századból = A komparáció etikája a kritikai vizsgálatokban (Gradus I.), szerk. Berszán István, Egyed Emese, Kolozsvár, Babes-Bolyai Tudományegyetem, 2006.

Palotay Gertrúd, Árva Bethlen Kata fonalas munkái, Kolozsvár, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., 1940 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 117).

Paul Ricoeur, A hármas mimézis = Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, ford. Angyalosi Gergely, Bp., Osiris, 1999, 255 – 309.

S. Sárdi Margit, Napló-Könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt, Máriabesenyő, Attraktor, 2014.

Szávai János, Az önéletírás, Bp., Gondolat, 1978.

Tóth Zsombor, A koronatanú: Bethlen Miklós – Az Élete leírása magától és a XVII. századi puritanizmus, Debrecen, DEENK Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007.

Bellágh Rózsa, Bod Péter önéletírása, egy erdélyi tudós pálya = Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. Balázs Mihály, Gábor Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó–Bolyai Társaság, 2007, 289–297.

Bethlen Kata = A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, szerk. Klaniczay Tibor, II, Bp., Akadémiai, 1964. http://mek-oszk.uz.ua/02200/02228/html/02/276.html

Bitskey István, Utószó = Bethlen Kata Önéletírása. Magyar emlékírók 16–18. század, vál., kiad., jegyz. Bitskey István, Bp., Szépirodalmi, 1982 (Magyar Remekírók).

Bitskey István, Utószó = Bethlen Kata önéletírása, utószó, jegyz. Bitskey István, Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1984 (Olcsó Könyvtár).

Farkas Nikolett, Utalásrendszer Bethlen Kata Önéletírásában, Erdélyi Múzeum, 2016/3, 104–117.

Markos András, Árva Bethlen Kata Vallástétele és Önéletírásának kiadatlan töredékei, Református Szemle, 1964, 308–323.

Markos András, Bethlen Kata vallástétele és önéletírásának kiadatlan töredékei, ItK, 1970, 67–75.

Nagy Márton Károly, A lelki élet narratívája. Bethlen Kata Önéletírásáról = Epika – Fiatal kutatók konferenciája, szerk. Dobozy Nóra Emőke, Kiss Béla, Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita, Bp., ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2010 (Arianna könyvek 3), 67–81.

Nagy Márton Károly, Szépen elkészített grádicsok. Bethlen Kata lelki arcképe, Református Egyház, 2010/10–12,

Nagy Márton Károly, Életút-konstrukciók Bethlen Kata műveiben = Tudományra nevelve, szerk. Györgyiné Koncz Judit, Kozma Gábor, Szeged, Gerhardus Kiadó, 2011.

Németh S. Katalin, Bethlen Kata Önéletírása és a XVIII. századi halotti beszédek, ItK, 1984/2.

Németh S. Katalin, Bethlen Kata és Eleonora Petersen-Merlau = Klaniczay-emlékkönyv, szerk. Jankovics József, Bp., Balassi Kiadó, 1994.

S. Sárdi Margit, Bethlen Kata, Irodalomismeret, 1999/3–4, 19–21.

http://www.c3.hu/~iris/99-2/bethlen.htm

Tóth Zsombor, Árva Bethlen Kata – a makrancos hölgy (?), Korunk, 2005/7.

http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2005&honap=7&cikk=7928