KódBTMI626OMA
KurzuscímEuripidész-tragédiák
OktatóTóth Judit
Órarendi adatokCsütörtök, 12:00-14:00, Fsz. 14/1.
KépzésSzabadon választható speciálkollégium
Kreditpont3
KurzustípusSzeminárium
Követelménygyakorlati jegy (ZH + órai feladat és aktivitás)
MegjegyzésArra kérem a hallgatókat, hogy a tematikát és az irodalomjegyzéket nyomtassák ki és hozzák magukkal az első órára.

A szeminárium célja:

A szemináriumon Euripidésznek, a tragikus triász legpesszimistábbnak tartott, ma pedig legnépszerűbbnek mondható költőjének néhány tragédiáját vizsgáljuk. A művek kiválasztásának szempontja az volt, hogy ezek értelmezésén keresztül megismerhessük Euripidész drámáinak jellegzetes témáit és poétikai-dramaturgiai újításait, szemléletmódját. A drámák értelmezésekor állandó viszonyítási pontként szolgálnak azok a – már a költő korában is jól ismert – mitológiai-mondai történetek, amelyek euripidészi feldolgozásainak vizsgálatával az ő mítoszértelmezői szemléletét és módszereit is megismerjük. A műveket keletkezésük (olykor csak feltételezett) kronológiai rendjében vizsgáljuk.

 

Tematika

  1. Euripidész, a legpesszimistább tragikus
  2. Mítosz, mitikus világlátás, mítosz és irodalom
  3. nem kéne halnom, mégis meghalok, hogy élj” – Az áldozatvállalás paradoxonai: Alkésztisz
  4. elmémnél hatalmasabb a szenvedély” – Az irracionális erők hatalma: Médeia
  5. gyalázatot hozó fiú” – A másság hübrisze: Hippolütosz
  6. Mily veszélyre jöttem én?” – A deheroizált hérosz: Az őrjöngő Héraklész
  7. hellének, barbár kinok szerzői” – A háborúellenesség drámája: Trójai nők
  8. A szerencse kísérjen” – Véletlenek játékai: Íphigeneia a tauroszok között
  9. nem láttam Íliont” – Látszat és valóság játékai: Helené
  10. Kell hogy megtegyük szavad” – Bűn és bűnhődés? : Oresztész
  11. Sok alakja van az isteninek” – Az új isten hatalma: Bakkhánsnők
  12. Zárthelyi dolgozat

 

Tematika és irodalomjegyzék

  1. Euripidész, a legpesszimistább tragikus

Bevezetés az ógörög irodalom történetébe, szerk. Kapitánffy István – Szepessy Tibor, ELTE Eötvös József Collegium, Bp., 2013 (Antiquitas. Byzantium. Renascentia II.), 82-94. http://honlap.eotvos.elte.hu/uploads/documents/kiadvanyok/Bevezetes_az_ogorog_irodalom_tortenetebe_beliv.pdf

Németh György – Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet, Bp., 2006.

Pál József (szerk.): Világirodalom, Akadémiai Kiadó, Bp., 2005.

Ritoók Zsigmond: Görög irodalomtörténet, in: Bevezetés az ókortudományba. II, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. (Agatha V.) 83-145.

 

  1. Mítosz, mitikus világlátás, mítosz és irodalom

Sz. A. Tokarev – J. Meletyinszkij: Mitológia, In Mitológiai enciklopédia I, Szerk. Sz. A. Tokarev, Gondolat, Bp., 1988, 1121.

Kerényi Károly: Mi a mitológia? In Uő: Halhatatlanság és Apollón-vallás, Magvető, Bp., 1984, 352369.

Mogyoródi Emese: Mitikus világlátás és filozófiai spekuláció viszonya a korai görög

filozófiában, Magyar Filozófiai Szemle, 1997. 12. 383412.

Assmann, J.: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Atlantisz, Bp., 1999, 5761.

 

  1. nem kéne halnom, mégis meghalok, hogy élj” – Az áldozatvállalás paradoxonai: Alkésztisz

Kötelező: Alkésztisz

Szakirodalom:

Domány Judit: „Irónia” Euripidés Alkéstisében, Antik Tanulmányok 45 (2001) 1– 2. 217– 223.

Heidl György: Admétos és Alkéstis = Uő: Csont az én csontomból. A házasság misztériuma, Kairosz Kiadó, Bp., 2017. 13-38.

Karsai György: Miért nem szeretjük Admétoszt?

http://szinhaz.net/index.php?option=com

Kott, J.: Alkésztisz fátyla, In Uő: Istenevők. Vázlatok a görög tragédiától, Európa, Bp., 1998, 184–217.

Ritoók Zsigmond: Euripidés Alkéstisa: vígjáték vagy tragédia, Antik Tanulmányok, 1979. 1. 1-11. =  Uő: Vágy, költészet, megismerés. Válogatott tanulmányok, Osiris Kiadó, Bp., 2009, 180-193.

D. Tóth Judit: A feleség hangja Euripidész Alkésztiszében, A Vörös Postakocsi, 2009 Tél, 8-18.

http://www.nyf.hu/vpkocsi/letoltheto_dokumentumok/2009_tel/a-voros-postakocsi-2009-tel

 

  1. elmémnél hatalmasabb a szenvedély” – Az irracionális erők hatalma: Médeia

Kötelező. Médeia

Rakovszky Zsuzsa új fordításának elérhetősége:

http://adattar.vmmi.org/dramak/418/euripidesz_medeia.pdf

Ajánlott: Hekabé

Szakirodalom:

D. Tóth Judit: Médeia, a korinthosi feleség, Studia Litteraria, 2017. 1-4. 9-22.

http://studia.lib.unideb.hu/file/6/59c9fd13d6208/szerzo/st3.pdf

Médeia-interpretációk (tematikus szám), Studia Litteraria, 2017. 1-4.

http://studia.lib.unideb.hu/megjelent/index/95

Darab Ágnes: Médeia útjai. L. Ulickaja: Médea és gyermekei, Alföld, 2009. 9. 85-92.

http://www.uni-miskolc.hu/~philos/2010_tom_XV_1/37.pdf

Euripidész Médeiája. Beszélgetés Zsámbéki Gábor rendezéséről (Katona József Színház, Budapest, 2004)

http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2013/02/2005_3_medeia.pdf

 

  1. gyalázatot hozó fiú” – A másság hübrisze: Hippolütosz

Kötelező. Hippolütosz

Szakirodalom:

Kerényi Károly: Hippolytos, In: Halhatatlanság és Apollón vallás, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1984. 244-250.  

Karsai György, A Szép és a Szörnyeteg. Görög drámák értelmezései, Osiris Kiadó, Bp., 1999 (Horror Metaphysicae), 50-220, elsősorban 84-135.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Austin és a Hippolütosz, Irodalomtörténet, 2017. 1. 95-122 (főleg 107-122).

 

  1. Mily veszélyre jöttem én?” – A deheroizált hérosz: Az őrjöngő Héraklész

Kötelező. Az őrjöngő Héraklész

Ajánlott: Héraklész gyermekei

Szakirodalom:

Kott, J.: „Hol van Alkméné fia, Héraklész, hova tűnt, hova tűnt?” I-III, In Uő: Istenevők. Vázlatok a görög tragédiától, Európa, Bp., 1998, 95-157, elsősorban 138-157.

Schreiner Dénes: Hérósz mainomenosz – Euripidész: Az őrjöngő Héraklész = Uő: A mítosz filozófiája, L’Harmattan, Bp., 2017, 39-66.

 

  1. hellének, barbár kinok szerzői” – A háborúellenesség drámája: Trójai nők

Kötelező: Trójai nők

Ajánlott: Phoiníkiai nők

Szakirodalom:

Ritoók Zsigmond: Euripidés trójai trilógiája, in: In honorem Bécsy Tamás, 70, Szerk. Hanus Erzsébet, Reflex Színpad a Művészetért Alapítvány, Zalaegerszeg, 1998. 41-       53. =  Uő: Vágy és költészet, megismerés. Válogatott tanulmányok, Bp., 2009, 194-208.

 

  1. A szerencse kísérjen” – Véletlenek játékai: Íphigeneia a tauroszok között

Kötelező: Íphigeneia a tauroszok között

Ajánlott: Íphigeneia Auliszban

Szakirodalom:

Devecseri Gábor: A két Íphigeneia, In Uő: Antik tanulmányok. II, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1981, 225-242.

D. Tóth Judit: „Együtt lehessünk végre mindig boldogok!”. Az euripidészi melodráma kérdéséhez, In „Szirt a habok közt”. Tanulmányok Imre László 70. születésnapjára, szerk. Bényi Péter, Gönczy Monika, S. Varga Pál, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014, 46-58.

 

  1. nem láttam Íliont” – Látszat és valóság játékai: Helené

Kötelező: Helené

Ajánlott: Ión

Szakirodalom:

Darab Ágnes: A király ruhája. Menelaos Euripidés Helenéjében, Antik Tanulmányok, 49 (2005) 1-2. 235-243.

D. Tóth Judit: „Együtt lehessünk végre mindig boldogok!”. Az euripidészi melodráma kérdéséhez, In „Szirt a habok közt”. Tanulmányok Imre László 70. születésnapjára, szerk. Bényi Péter, Gönczy Monika, S. Varga Pál, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014, 46-58.

Karsai György: A Szép és a Szörnyeteg. Görög drámák értelmezései, Osiris Kiadó, Bp., 1999 (Horror Metaphysicae), 221-428.

Karsai György: Tragédia és komédia között (Helené), Holmi, (9) 1997. 8. 1107-1118.

Karsai György: Meneláosz hajótárs-szolgájának szerepe Euripidész Helené című tragédiájában = Töredékes hagyomány. Steiger Kornélnak, szerk. Betegh Gábor et al., Akadémiai Kiadó, Bp., 2007, 68-89.

Szepessy Tibor: Euripidész Helené-je más olvasatban, Antik Tanulmányok, 1980. 1. 8-48.

 

  1. Kell hogy megtegyük szavad” – Bűn és bűnhődés? : Oresztész

Kötelező: Oresztész

Ajánlott: Élektra

Szakirodalom:

Bolonyai Gábor: Tyndareós és Orestés vitája (Euripidés, Orestés, 456-629), Studia Classica. Tanulmányok az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Ókortudományi Intézetéből, szerk. Bárány István – Bolonyai Gábor – Ferenczi Attila – Vér Ádám, Bp., ELTE Eötvös Kiadó, 2015, 35-54.

http://www.eltereader.hu/media/2015/10/Studia-Classica_READER.pdf

Karsai György: Élektra vagy Klütaimnésztra, Világosság, 1977. 12. 746-753.

Karsai György: Bevezető, In Euripidész: Oresztész. Karsai György és Térey János fordítása, Nemzeti Színház, Bp., 2008, 7-20.

Kott, J.: Élektra, Hamlet és Oresztész, In Istenevők. Vázlatok a görög tragédiától, Európa, Bp., 1998, 282-313.

Így készült az Oresztész. A Nemzeti Színház produkciója

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=QBUyNpEIXkU#at=265

 

  1. Sok alakja van az isteninek” – Az új isten hatalma: Bakkhánsnők

Kötelező: Bakkhánsnők

Szakirodalom:

Devecseri Gábor: Bakkhánsnők = Uő: Antik tanulmányok. II, Magvető Könyvkiadó,     Bp., 1981, 176-218.

Kott, J.: Bakkhánsnők avagy az istenevők, In Uő: Istenevők. Vázlatok a görög tragédiától, Európa, Bp., 1998, 218-272.

Schreiner Dénes: Az őrület illúziói és a dionüszoszi tekintet tragédiája – a Bakkhánsnők és Nietzsche színháza = Uő: A mítosz filozófiája, L’Harmattan, Bp., 2017, 127-135.

 

Szövegek

Euripidész összes drámái, Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat)

Csengery János, Euripides elveszett drámáinak töredékei, Bp., 1926.  

 

További ajánlott szakirodalom

Bécsy Tamás, Euripidész újítása, Literatura, 1993. 3. 225-252.

Devecseri Gábor: Antik tanulmányok. I-II, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1980-81.

Dodds, E. R.: A görögség és az irracionalitás, Gond – Palatinus, Bp., 2002.

Dover, K. J.: A görög homoszexulaitás, osiris, Bp., 2001.

Horváth Andor: A szent liget. Tanulmányok a görög tragédiákról, Polisz Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005.

Fischer-Lichte, E.: A dráma története, Pécs, 2001. (Theatrum Mundi)

Karsai György, A Szép és a Szörnyeteg. Görög drámák értelmezései, Osiris Kiadó, Bp., 1999. (Horror Metaphysicae)

Kott, J., Istenevők. Vázlatok a görög tragédiáról, Európa Könyvkiadó, Bp., 1998.

Mihályi Gábor, A klasszikus görög dráma múlt és jelen ütközésében, Akadémiai Kiadó, Bp., 1987.

Nietzsche, Fr., A tragédia születése, Európa, Bp., 1986.

Kerényi Károly: Görög mitológia, több kiadás.

Ritoók Zsigmond: Vágy, költészet, megismerés. Válogatott tanulmányok, Osiris Kiadó, Bp., 2009.

Tegyey Imre, Female intruder, Debreceni Disputa, 2009. 6. 47–52.

 

Az irodalomtörténeti kontextushoz lásd még a Műveltségi és poétikai modul. 1.  (Az antikvitás irodalma. Görög irodalom) tárgyhoz kiadott irodalomjegyzéket is, különös tekintettel Arisztotelész Poétikájára és a hozzákapcsolódó irodalmakra!

 

A mítoszokhoz általában

Apollodórosz: Mitológia, Bp., 1977 (Az ókori irodalom kiskönyvtára)

Blumenberg, H.: A mítosz valóságfogalma és hatóereje = Hajótörés nézővel (Metaforológiai tanulmányok), Atlantisz, Bp., 2006, 140–142.

Eliade, M.: A szent és a profán, Európa, Bp., 1987.

Frazer, J. G.: Az Aranyág, Századvég, Bp., 1993. 

Frye, N.: Az ige hatalma. Második tanulmány a Biblia és az irodalom kapcsolatáról, Európa, Bp., 1997.

Frye, N.: Kettős tükör. A Biblia és az irodalom, Európa, Bp., 1996.

Frye, N.: A kritika anatómiája, Helikon, Bp., 1998.

Jung, C. G.: Az ember és szimbólumai, Göncöl, Bp., 1993.

Jung, C. G.: Az archetípusok és a kollektív tudattalan, Scolar Kiadó, Bp., 2011, 51-61.

Kirk, G. S.: A mítosz, Holnap, Bp., 1993.

Lévi-Strauss, C.: A mítoszok struktúrája = Strukturális antropológia I., Osiris, Bp., 2001, 183–190.

Loszev, A.: A mítosz dialektikája, Európa, Bp., 2000.

Meletyinszkij, J.: A mítosz poétikája, Gondolat Könyvkiadó, Bp., 1985.

Tokarev, Sz. A. (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II, Gondolat, Bp., 1988.

 

Az egyes mitológiai történetekhez, szereplőkhöz

Belfiore, J.-C.: A görög és római mitológia lexikona, A magyar kiadást szerk. Karsai György, Saxum Kiadó Bt., Bp., 2008.

Gyenge Zoltán: Kép és mítosz I –II.: A mitológia esztétikája, Bp., Typotex, 2014, 2016.

Impelluso, L.: Mítoszok. Ókori istenek és antik hősök történetei műalkotásokon keresztül, Korona Kiadó, Bp., 2008.

Kerényi Károly, Trencsényi-Waldapfel Imre, stb. „Mitológiái”

Mills, A. (összeáll.): Mitológia. Mítoszok, mondák és legendák, Kossuth Kiadó, Bp., 2009.

Tokarev, Sz. A. (szerk.): Mitológiai enciklopédia I-II, Gondolat, Bp., 1988.

 

Debrecen, 2018. szeptember 3.