Kód | BTMI256MA |
Tantárgycím | Interpretációelméletek |
Kurzuscím | Szövegolvasó szeminárium |
Oktató | Varga Pál |
Órarendi adatok | Csütörtök, 12.00–14.00, 60/3. |
Képzés | MA |
Kreditpont | 2 |
Kurzustípus | szeminárium |
Kapcsolódó anyagok |
A kurzus célkitűzései/követelmények:
A kurzus az irodalmi szövegek olvasásának, megértésének különböző előfeltevés-rendszereit kínáló irányzatokkal foglalkozik, az egyes irányzatok jellegét megvilágító elméleti szövegek elemzése révén. Az elemzendő szövegek a pozitivista, a szellemtörténeti, a fenomenológiai, a pszichoanalitikus, az archetipikus, a strukturalista, a marxista, a hermeneutikai és a posztstukturalista irányzatokat reprezentálják.
A kurzus résztvevői egy-egy választott szövegről referálnak, az elemzett szövegekkel kapcsolatos ismereteikről zárthelyi dolgozatban adnak számot.
Tematika:
- Bevezetés – előfeltevések ütközése
Kulcsár Szabó Ernő: A nyomolvasás önkénye. Az archiváló filológai „vidám pozitivizmusáról”, in: K. Sz. E.: Szöveg – medialitás – filológia. Költészettörténet és kulturalitás a modernségben, Bp., 2004, 107–119.
Takáts József: Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett, in: T. J.: Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, Bp., 78–91.
- Pozitivizmus
Hippolyte Taine: Az angol irodalom története. Előszó, in: Dobos István (szerk.): Bevezetés az irodalomelméletbe, Debrecen, 1995, 113–130.
- Szellemtörténet
Wilhelm Dilthey: A történeti világ felépítése a szellemtudományokban (Részletek), in: W. D.: A történeti világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 1974, 495–542.
- Fenomenológia
Roman Ingarden: Az irodalmi műalkotás, Bp. 1977. 5. fejezet 20. § (Az egyszerű képzetaktus tisztán intencionális tárgya), 122–131, 25. § (Az irodalmi műben szereplő kijelentő mondatok kvázi-ítéletszerű jellege), 166–179, 10. fejezet (Az ábrázolt tárgyiasságok szerepe az irodalmi műalkotásban és a mű úgynevezett „eszméje”), 296–313.
- Pszichoanalízis
Sigmund Freud: A költő és a fantáziaműködés, in: Művészetpszichológia, Bp., 1983, 193–200.
Carl Gustav Jung: Az analitikus pszichológia és a műalkotás összefüggéséről, in: uo., 201–217
- Archeitpikus kritika
Northrop Frye: A kritika anatómiája, Harmadik esszé. Archetipikus kritika: a mítoszok elmélete, Bp. 1998. 113–203.
- Strukturalizmus és formalizmus
Roman Jakobson: Nyelvészet és poétika, in: R. J.: Hang–jel–vers, Bp. 1969. = Dobos István (szerk.): Bevezetés az irodalomtudományba, Debrecen 1995., 7–30.
Borisz Eichenbaum: A formális módszer, in: B. E.: Az irodalmi elemzés, Bp.: Gondolat, 1974. 5–41.
- Marxizmus
Hauser Arnold: A szociológia alapproblémája: az ideológia fogalma a művészettörténetben, in: H. A.: A művészettörténet filozófiája, Bp., 1978, 19–35.
- Hermeneutika
Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció, in: Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Bp., 1992, 17–42.
Manfred Frank: Mit jelent „egy szöveget megérteni”? in: Az esztétika vége – vagy se vége, se hossza? Bp., 1995. 63–86.
- Recepcióesztétika
Hans-Robert Jauss: Horizontszerkezet és dialogicitás, in: H-R. J.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp. 1997. 271–319.
- Elméletek ütközőpontján (strukturalizmus és recepcióesztétika)
Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi alaktani hatáselmélete, in: Szili József (szerk.): A strukturalizmus után, Bp., 1992, 136–152. = Dobos István (szerk.): Bevezetés az irodalomelméletbe, Debrecen, 1995, 75–110.
- Posztstrukturalizmus
Paul de Man: Szemiológia és retorika, in: P. d. M.: Az olvasás allegóriái, Szeged: Ictus, 13–34.
Hans-Robert Jauss: Levél Paul de Manhoz, in: Dobos István (szerk.) Olvasáselméletek, Debrecen, 2001, 421–426.
Kötelező olvasmányok:
A szemináriumi tematikában megadott elméleti szövegek.