KódBTMI256MA
TantárgycímInterpretációelméletek
KurzuscímSzövegolvasó szeminárium
OktatóVarga Pál
Órarendi adatokCsütörtök, 12.00–14.00, 60/3.
KépzésMA
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagok

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus az irodalmi szövegek olvasásának, megértésének  különböző előfeltevés-rendszereit kínáló irányzatokkal foglalkozik, az egyes irányzatok jellegét megvilágító elméleti szövegek elemzése révén. Az elemzendő szövegek a pozitivista, a szellemtörténeti, a fenomenológiai, a pszichoanalitikus, az archetipikus, a strukturalista, a marxista, a hermeneutikai és a posztstukturalista irányzatokat reprezentálják.

A kurzus résztvevői egy-egy választott szövegről referálnak, az elemzett szövegekkel kapcsolatos ismereteikről zárthelyi dolgozatban adnak számot.

 

Tematika:

 

  1. Bevezetés – előfeltevések ütközése

Kulcsár Szabó Ernő: A nyomolvasás önkénye. Az archiváló filológai „vidám pozitivizmusáról”, in: K. Sz. E.: Szöveg – medialitás – filológia. Költészettörténet és kulturalitás a modernségben, Bp., 2004, 107–119.

Takáts József: Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett, in: T. J.: Ismerős idegen terep. Irodalomtörténeti tanulmányok és bírálatok, Bp., 78–91.

 

  1. Pozitivizmus

Hippolyte Taine: Az angol irodalom története. Előszó, in: Dobos István (szerk.): Bevezetés az irodalomelméletbe, Debrecen, 1995, 113–130.

 

  1. Szellemtörténet

Wilhelm Dilthey: A történeti világ felépítése a szellemtudományokban (Részletek), in: W. D.: A történeti világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 1974, 495–542.

 

  1. Fenomenológia

Roman Ingarden: Az irodalmi műalkotás, Bp. 1977. 5. fejezet 20. § (Az egyszerű képzetaktus tisztán intencionális tárgya), 122–131, 25. § (Az irodalmi műben szereplő kijelentő mondatok kvázi-ítéletszerű jellege), 166–179, 10. fejezet (Az ábrázolt tárgyiasságok szerepe az irodalmi műalkotásban és a mű úgynevezett „eszméje”), 296–313.

 

  1. Pszichoanalízis

Sigmund Freud: A költő és a fantáziaműködés, in: Művészetpszichológia, Bp., 1983, 193–200.

Carl Gustav Jung: Az analitikus pszichológia és a műalkotás összefüggéséről, in: uo., 201–217

 

  1. Archeitpikus kritika

Northrop Frye: A kritika anatómiája, Harmadik esszé. Archetipikus kritika: a mítoszok elmélete, Bp. 1998. 113–203.

 

  1. Strukturalizmus és formalizmus

Roman Jakobson: Nyelvészet és poétika, in: R. J.: Hang–jel–vers, Bp. 1969. = Dobos István (szerk.): Bevezetés az irodalomtudományba, Debrecen 1995., 7–30.

Borisz Eichenbaum: A formális módszer, in: B. E.: Az irodalmi elemzés, Bp.: Gondolat, 1974. 5–41.

 

  1. Marxizmus

Hauser Arnold: A szociológia alapproblémája: az ideológia fogalma a művészettörténetben, in:  H. A.: A művészettörténet filozófiája, Bp., 1978, 19–35.

 

  1. Hermeneutika

Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció, in: Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és interpretáció, Bp., 1992, 17–42.

Manfred Frank: Mit jelent „egy szöveget megérteni”? in: Az esztétika vége – vagy se vége, se hossza? Bp., 1995. 63–86.

 

  1. Recepcióesztétika

Hans-Robert Jauss: Horizontszerkezet és dialogicitás, in: H-R. J.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp. 1997. 271–319.

 

  1. Elméletek ütközőpontján (strukturalizmus és recepcióesztétika)

Szegedy-Maszák Mihály: Az irodalmi alaktani hatáselmélete, in: Szili József (szerk.): A strukturalizmus után, Bp., 1992, 136–152. = Dobos István (szerk.): Bevezetés az irodalomelméletbe, Debrecen, 1995, 75–110.

 

  1. Posztstrukturalizmus

Paul de Man: Szemiológia és retorika, in: P. d. M.: Az olvasás allegóriái, Szeged: Ictus, 13–34.

Hans-Robert Jauss: Levél Paul de Manhoz, in: Dobos István (szerk.) Olvasáselméletek, Debrecen, 2001, 421–426.

 

 

Kötelező olvasmányok:

A szemináriumi tematikában megadott elméleti szövegek.