KódBTMI306OMA
TantárgycímIrodalomelmélet 2.
KurzuscímVerstan, líraolvasás
OktatóVigh Levente
Órarendi adatokHétfő, 14:00-16:00, Fszt. 1/2.
KépzésOMA II. évfolyam
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagok

A kurzus célkitűzései/követelmények: A szeminárium célja, hogy a hallgatók a verstani alapismeretekkel és a líraelmélet fontosabb kérdéseivel megismerkedjenek, illetve hogy az interpretációs készségeiket gyakorlati feladatokon keresztül fejlesszék.

A kurzus teljesítésének feltételei: rendszeres és konstruktív részvétel az órákon (legfeljebb három hiányzás megengedett; nem minősül órai részvételnek, ha valaki az adott olvasmány[ok] ismerete nélkül, felkészületlenül jelenik meg); a zárthelyi dolgozat megírása és a szemináriumi dolgozat elkészítése.

A félév végi osztályzat összetevői: órai részvétel, órai feladatok (30%), zárthelyi dolgozat a kurzus anyagából (35%), szemináriumi dolgozat (35%)

 

Tematika:

1. Bevezetés – kontextusok

2. Materialitás, jelentés- és jelenléthatások

Bednanics Gábor, A poétikai tapasztalat lehetőségei: A felforgató írás = Uő., Modern mítoszok és az újraírás lehetőségei: A líraolvasás esélyei a 21. században, Ráció Kiadó, 2016, 139–148.

3. Fordítás, fordíthatóság, idegenség

Kulcsár Szabó Ernő, A saját idegensége: A nyelv “humanista perspektívájának” változása és a műfordítás a kései modernségben, Alföld, 1997/11.

4. Trópusok és alakzatok I. (prosopopeia)

Paul de Man, Az önéletrajz mint arcrongálás, Pompeji, 1997/2, 93–107.

5. Trópusok és alakzatok II. (aposztrophé)

Jonathan Culler, Aposztrophé, ford. Széles Csongor, Helikon, 2000/3, 370–389.

6. Az Én és a Másik

Oravecz Imre 1972. szeptember és Áfra János Két akarat című kötetei

Takács Miklós, „…száj nélkül esküszöm rád”: A líra Te kérdése a szerelmes és istenes versekben, Studia Litteraria, 2006., 134–141.

7. Verstani rendszerek I. (időmértékes)

Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos, Kis magyar verstan, Bp., 1984.

8. Verstani rendszerek II. (ütemhangsúlyos, szimultán)

Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos, Kis magyar verstan, Bp., 1984.

9. A műfaji kódok és a líraolvasás (szonett)

Szigeti Csaba, Transz: Tandori Dezső szonettváltozatai, Tiszatáj, 1988/12, 29–40.

10. „Depoetizálás és deretorizálás”

Parti Nagy Lajos Grafitnesz című kötete

11. Közélet, közérzet, költészet

Erdős Virág Ezt is el és Juhász Tibor Ez nem az a környék című kötetei

Szabó Márton, Diskurzuselemző törekvések és iskolák = Uő., A diszkurzív politikatudomány alapjai, 2003, 44–55.

12. Dal(lam), zene(iség), szerep(lés) – a könnyűzene, a dalszöveg, a spoken poetry és a költészet viszonyáról

13. Zárthelyi dolgozat

 

 

Ajánlott olvasmányok:

 

Bednanics Gábor, Kerülőutak és zsákutcák: A modern magyar líra kezdetei, Ráció Kiadó, 2009.

Bednanics Gábor, Modern mítoszok és az újraírás lehetőségei: A líraolvasás esélyei a 21. században, Ráció Kiadó, 2016.

Culler, Jonathan, Líraolvasás, ford. Füzi Izabella = Figurák, szerk. Füzi Izabella – Odorics Ferenc, Budapest–Szeged, Gondolat–Pompeji (Retorikai füzetek 1.), Budapest, 2004, 119–131.

de Man, Paul, A temporalitás retorikája = Az irodalom elméletei 1., szerk. Thomka Beáta, Jelenkor–JPTE, Pécs, 1996, 5–32.

Horváth János, A magyar vers = Horváth János verstani munkái, szerk. Korompay H. János – Korompay Klára, Osiris, Budapest, 2004, 343–538.

Horváth Kornélia, A versértelmezés ritmikai aspektusáról = Uő., A versről, Kijárat, Budapest, 2006, 11–45.

Horváth Kornélia, A lírai beszélő kérdéséről – Én, hang, arc, szelf, szubjektum = Uő., A versről, Kijárat, Budapest, 2006, 183–219.

Horváth Viktor, A vers ellenforradalma – A versírás és versfordítás tanulása és tanítása, Magvető, Budapest, 2014.

Jakobson, Roman, A nyelv működésben = Uő., A költészet grammatikája, szerk. Fónagy Iván – Szépe György, ford. Albert Sándor, Gondolat, Budapest, 1982, 142–161.

Kecskés András, A magyar verselméleti gondolkodás története, Akadémiai, Budapest, 1991, 42–203.

Kosztolányi Dezső, A rím varázslata; A rím bölcselete; A rím elemzése = Uő., Nyelv és lélek, szerk. Réz Pál, Osiris, Budapest, 2002, 468–475.

Kulcsár Szabó Ernő, Az új lírai beszéd a válaszok horizontváltásában – Kísérlet a klasszikus-modern líra egy szereptípusának újraértésére (Petri György: A delphoi jós hamiscsődöt jelent) = Uő., Az új kritika dilemmái – Az irodalomértés helyzete az ezredvégen, Ballasi, Budapest, 1994.

Kulcsár Szabó Ernő, Költészet és dialógus. Lírai művek befogadásának kérdéséhez = Uő., A megértés alakzatai, Csokonai, Debrecen, 1998, 30–45.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Intertextualitás és a szöveg identitása = Olvasáselméletek, szerk. Dobos István, Debrecen, 2001, 339 – 346.

Kulcsár-Szabó Zoltán, Intertextualitás: létmód és/vagy funkció = Uő., Hagyomány és kontextus, Budapest, 1998, 5–58.

Lapis József, Líra 2.0: közelítések a kortárs költészethez, JAK + PRAE.HU, 2014.

Lapis József, Enyhe mámor: A legújabb líra kihívásai az ezredforduló után, Alföld, 2009/12

L. Varga Péter, „költőből van töltőtoll” – Mediális hurkok Kispál-dalokban= Uő., A metamorfózis retorikái,JAK + PRAE.HU, Budapest, 2009, 144–161.

L. Varga Péter, „Materiális” hermeneutika: Lehetséges vagy sem? = Uő., Az értelem rácsai, Prae.hu, 2014.

Szabó Márton, A diszkurzív politikatudomány alapjai, L’Harmattan, 2003.

Szili József, Az irodalomfogalmak rendszere, Akadémiai Kiadó, Bp., 1993.

Tamás Attila, Vannak-e műnemi jellemzői a lírának? = Uő., Értékteremtők nyomában, Csokonai, Debrecen, 1994, 286–299.

Verskultúrák: A líraelmélet perspektívái, szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Lénárt Tamás, Ráció, Bp., 2017.