KódBTMI253BA
TantárgycímIrodalomelmélet 3.
KurzuscímDráma, színház, előadás(elemzés)
OktatóBerta Erzsébet
fogadóóra: kedd 12-13; szerda 10-11; III. em. 342/a;
elérhetőség: 52/512-900/22117
Órarendi adatokKedd, 14-16; Fsz. 14/1.
Képzés BA III. évf. minor
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A szeminárium az irodalomelméleti ismeretkör kötelező kurzusa, ahol megismerkedünk a dráma műfaji jegyeivel és poétikai kérdéseivel, a dráma és a színház (az írásbeliség és a performativitás, az irodalom és a teátrum) történetileg változó viszonyával, a színháztudomány fontosabb fogalmaival, a dramaturgia funkciójával, a drámaszöveg és előadásszöveg interferenciáival, az előadás(elemzés)módszertanaival. A dráma-és színházelméleti szakszövegek értelmező olvasása, az irodalmi drámaszövegek és színházi előadások elemzése során hallgatóinknak érzékennyé kell válniuk a két interferáló médium (irodalmi dráma, színház) esztétikájára, sőt: jártasságot kell szerezniük kritikai és tudományos leírásához. Ennek érdekében mozgósítottam kapcsolatainkat a debreceni Csokonai Színházhoz ‒ tervezem a szemináriumra színházi szakemberek meghívását és az évadból egy, a képzésünkhöz legjobban illeszkedő színházi előadás megtekintését és elemzését. (Mivel a színház műsorterve csak részlegesen hozzáférhető, a színházlátogatás időpontja változtathat a kurzus alább vázolt időbeosztásán.)

 

A szemináriumi kredit elnyeréséhez szükséges

  1. teljesíteni az óralátogatás és jegyszerzés általános feltételeit:

1/a. „A gyakorlati jeggyel minősített tárgyakat a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem, ezért a szeminárium látogatása kötelező.

1/b. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését.

1/c. A zárthelyi dolgozatot a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség”;

  1. eredményesen megírni a szeminárium félév végi ZH-dolgozatát, melyben számot kell adni a kötelező szépirodalmi és szakirodalmi olvasmányok ismeretéről;
  2. házi dolgozatként elkészíteni egy szabadon választott dráma elemzését; vagy: egy szabadon választott színházfilm kritikáját (terjedelem: 13-14 ezer karakter szóközzel; határidő: május 9.)
  3. egy alkalommal moderátori feladatot és egy alkalommal szakirodalmi ismertetést vállalni.

A feladatokat az első szemináriumon konkretizáljuk; ezért is kérem hallgatóimat, hogy az első alkalomra ezt a tematikát kinyomtatva hozzák magukkal!

 

Tematika és kötelező olvasmányok

  1. A szemináriumi tematika megbeszélése, feladatvállalások (febr. 21.)
  2. A dráma fogalmai (febr. 28.)

Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, 2001, Színház és identitás c. bevezető fejezet, 7–18.

JÁKFALVI Magdolna: Drámázás A drámapoétika definíciós törekvései, Theatron, 4. évf. 1. sz. (2003. tavasz), 24–28.

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (dráma, drámai és epikus, drámai kompozíció, drámai struktúra, drámai szituáció, drámai szöveg, dramatis personae, dialógus, monológ, egység (hármas, a hely, az idő, a cselekmény), fabula, expozíció, konfliktus, katarzis, mimézis szócikkek)

  1. Drámaformák, drámaolvasatok (márc. 7., márc. 14., márc. 21.)

– Schiller: Ármány és szerelem

– Ibsen: Nóra; Elfride Jelinek: Mi történt, miután Nóra elhagyta férjét, avagy a társaságok támaszai

– Beckett: Godotra várva

Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, 2001. (a három drámai szöveg elemzése)

Székely György, Schiller: Ármány és szerelem, = Száz híres színmű, szerk. Koltai Tamás, Bp., Népszava, 2102-217.

P. Müller Péter, A test felszámolása és teatralizációja S. Beckett drámáiban, = Uő, Test és teatralitás. Bp., Balassi Kiadó, 2009, 242-259.

Kricsfalusi Beatrix, A text(il)gyártás kegyetlen világa, = Uő., Ellenálló szövegek. A színház nem-dramatikus megszakításai, Bp., Ráció Kiadó, 2015, 149-174.

Ibsen Nóra, Marton László rendezése, Vígszínház, 2005. https://www.youtube.com/watch?v=fCArVb_PkZY

  1. A dramaturgia (márc. 28.)

Patrice Pavis, A lapról a színpadra – nehéz születés, Theatron, 2000 nyár-ősz (2. évf., 2. sz.), 93-105.

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (dramatizálás, dramaturgia, dramaturgiai elemzés, klasszikus dramaturgia, előadásszöveg c. szócikkek)

Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, Bp., Balassi Kiadó, 2015. (Dramaturgia c. fejezet 185-198.)

  1. A dramaturgia (Beszélgetés Adorján Beáta színházi dramaturggal) (ápr. 4.)
  2. Konzultációs hét (ápr. 11.)
  3. A dráma és a színház történetileg változó viszonyáról (ápr. 18.)

Hans-Thies Lehmann, Posztdramatikus színház, Bp., Balassi Kiadó, 2009. (Dráma és színház 25-37.; Előtörténetek c. fejezet 47-77.)

Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, Bp., Balassi Kiadó, 2015. (Dráma ‒ akusztikai kiemelés c. fejezet 82-105.)

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (előadásszöveg, színrevitel, szöveg és színpad, újrateatralizálás színháza c. szócikkek)

  1. A színház fogalmai (ápr. 25.)

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (színházművészet, teatralitás c. szócikkek)

Ungvári Zrínyi Ildikó, Bevezetés a színházantropológiába (Színháztudományi tankönyv), Marosvásárhely, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Kiadója, 2006. (A színészi test diskurzusai, 66-84.; Arc és maszk 85-98.; A színpadi tér antropológiája 100-110.; A néző antropológiája 114-119. c. fejezetek)

  1. Az előadás és az előadáselemzés (máj. 2.)

Kiss Gabriella, Bevezetés a színházi előadások világába, Bp., Korona Kiadó, 1999. (Bevezetés az előadáselemzésbe c. fejezet 133-150.)

Hans-Thies Lehmann, Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 1999 tél – 2000 tavasz, 46-60.

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (kérdőív)

  1. A közösen megtekintett színházi előadás elemzése (máj. 9.)
  2. ZH (máj. 16.)
  3. A szeminárium zárása, jegyek megbeszélése (máj. 23.)

 

Ajánlott olvasmányok:

Erika Fischer-Lichte, A performativitás esztétikája, Bp., Balassi Kiadó, 2009. ( Az előadás fogalma c. fejezet 36-47.)

Kiss Gabriella, „Dráma” és „színház” között. Gondolatok a lapra írt és a színre vitt test textualitásáról és energetikusságáról egy kortárs dráma fordítói megjegyzése kapcsán. = Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. Szerk. Oláh Szabolcs, Simon Attila, Szirák Péter, Budapest, Ráció, 2006. 408-421.

Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek. A színház nem-dramatikus megszakításai, Bp., Ráció Kiadó, 2015. (különösen a „Testek ritmikus mozgása a térben” Töredékek a színház és testiség történetileg változó viszonyrendszeréhez c. fejezet 31-56.)

Patrice Pavis, Előadáselemzés, Bp., Balassi Kiadó, 2003. (A színpad részei 57-194.; A befogadás feltételei 195-245. c. fejezetek)

Peter SIMHANDL, Színháztörténet, Budapest, 1998. (Az avantgárd színháza c. fejezet 385-524.)

Peter Szondi, A modern dráma elmélete, Bp., Gondolat, Kiadó, 1979.