KódBTMI253BA
TantárgycímIrodalomelmélet 3.
KurzuscímDráma, színház, előadás(elemzés)
OktatóBerta Erzsébet
(elérhetőség: 52/512-900/22117)
Órarendi adatokKedd, 14.00-16.00, Fsz. 14/1.
KépzésBA II. évf. törzsképzés + minor (alapszakjukon III.évf.)
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A szeminárium az irodalomelméleti ismeretkör kötelező kurzusa, ahol megismerkedünk a dráma műfaji jegyeivel és poétikai kérdéseivel, a dráma és a színház (az írásbeliség és a performativitás, az irodalom és a teátrum) történetileg változó viszonyával, a színháztudomány fontosabb fogalmaival, a dramaturgia funkciójával, a drámaszöveg és előadásszöveg interferenciáival, az előadás(elemzés) módszertanaival. A választott irodalmi drámaszövegek és színházi előadások elemzése reményeim szerint érzékennyé tesz majd a két interferáló médium (irodalmi dráma, színház) esztétikájára és módszereket kínál kritikai és tudományos leírásához. A szeminárium színházi tapasztalatot is kínál (és el is vár) ‒ a debreceni Csokonai Színház tavaszi Csehov-bemutatója, a Három nővér Ilja Bocsarnikovsz rendezésében a kurzus középpontjába kerül és ez évben is vendégünk lesz a színház dramaturgja, Adorján Beáta.

A szemináriumi kredit elnyeréséhez szükséges

  1. teljesíteni az óralátogatás és jegyszerzés általános (a DE BTK által kijelölt) feltételeit;
  2. eredményesen megírni a szeminárium félév végi ZH-dolgozatát, melyben számot kell adni a kötelező szépirodalmi és szakirodalmi olvasmányok ismeretéről;
  3. házi dolgozatként elkészíteni egy szabadon választott egy szabadon választott színházfilm vagy egy színházi előadás elemzését (terjedelem: 12-14 ezer karakter szóközzel; beadási határidő: május 10.)
  4. egy alkalommal moderátori feladatot + egy alkalommal szakirodalmi ismertetést vállalni.

A feladatokat az első szemináriumon konkretizáljuk; ezért is kérem hallgatóimat, hogy az első alkalomra ezt a tematikát kinyomtatva hozzák magukkal!

 

Tematika és kötelező olvasmányok

 

  1. A szemináriumi tematika megbeszélése, feladatvállalások (febr. 13.)
  2. A dráma-szöveg olvasása ‒ Csehov: Három nővér c. drámájának értelmezése(i) (febr. 20.)

Szakirodalom:

a./ ALMÁSI Miklós, Mi lesz velünk Anton Pavlovics? Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1985, (A reménytelenség hullámvasútján, c. fejezet: 149–222. oldal)

b./ JÁKFALVI Magdolna: Drámázás A drámapoétika definíciós törekvései, Theatron, 4. évf. 1. sz. (2003. tavasz), 24–28.

 

  1. Színházlátogatás Csehov: Három nővér Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, Debreceni Csokonai Színház, 2018. febr. 27-28.

Szakirodalom:

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (kérdőív)

 

  1. Ilja Bocsarnikovsz Csehov-rendezésének elemzése ‒ szakmai beszélgetés Adorján Beáta színházi dramaturggal (márc. 6.)

 

  1. Az előadáselemzés módszertanai (márc. 13.)

Szakirodalom:

a./ Kiss Gabriella, Bevezetés a színházi előadások világába, Bp., Korona Kiadó, 1999. (Bevezetés az előadáselemzésbe c. fejezet 133-150.)

b./ Hans-Thies Lehmann, Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 1999 tél – 2000 tavasz, 46-60.

c./ Patrice Pavis, Előadáselemzés, Bp., Balassi Kiadó, 2003. (A befogadás feltételei c. fejezet; 195-245.)

 

  1. A dramaturgia (márc. 20)

Szakirodalom:

a./Patrice Pavis, A lapról a színpadra – nehéz születés, Theatron, 2000 nyár-ősz (2. évf., 2. sz.), 93-105.

b./Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (dramatizálás, dramaturgia, dramaturgiai elemzés, klasszikus dramaturgia, előadásszöveg c. szócikkek)

c./Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, Bp., Balassi Kiadó, 2015. (Dramaturgia c. fejezet 185-198.)

 

  1. Eltérő dramaturgiák ‒ Ibsen: Nóra drámájának különböző dramaturgiái a kortárs magyar színpadon (márc. 27.)

Ibsen: Nóra, Marton László rendezése, Vígszínház, 2005. https://www.youtube.com/watch?v=fCArVb_PkZY

Nóra ‒ Karácsony Helmeréknél , Katona József Színház, 2016-17; rendező:  Székely Krisztina

https://www.youtube.com/watch?v=hodvFpS61-w

 

Ibsen: Babaház (Nóra), StúdióK, 2016-17.; rendező: Jeles András

http://fidelio.hu/szinhaz/2017/01/03/a_nora_ketszer_-_vagy_egyszer_sem/

Szomorújáték sok nevetéssel, http://tiszatajonline.hu/?p=102840

 

  1. A dráma és a színház történetileg változó viszonyáról (ápr. 10.)

Szakirodalom:

a./ Hans-Thies Lehmann, Posztdramatikus színház, Bp., Balassi Kiadó, 2009. (Dráma és színház 25-37.; Előtörténetek c. fejezet 47-77.)

b./ Andreas Kotte, Bevezetés a színháztudományba, Bp., Balassi Kiadó, 2015. (Dráma ‒ akusztikai kiemelés c. fejezet 82-105.)

 

  1. A színház fogalmai (ápr. 17-máj. 8.)

Szakirodalom:

a./ Bertold Brecht, Utcai jelenet = Uő, Színházi tanulmányok,Budapest, 1969, 371-383.

b./ Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, 2001, Színház és identitás c. bevezető fejezet, 7–18.c./ Ungvári Zrínyi Ildikó, Bevezetés a színházantropológiába (Színháztudományi tankönyv), Marosvásárhely, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Kiadója, 2006. (A színészi test diskurzusai, 66-84.; Arc és maszk 85-98.; A színpadi tér antropológiája 100-110.; A néző antropológiája 114-119. c. fejezetek)

 

 

  1. Félév záró ZH (máj. 15.)
  2. A szeminárium értékelése (máj. 16.)

 

Ajánlott olvasmányok:

Erika Fischer-Lichte, A performativitás esztétikája, Bp., Balassi Kiadó, 2009. ( Az előadás fogalma c. fejezet 36-47.)

Kiss Gabriella, Bevezetés a színházi előadások világába. Budapest, Korona, 1999

Kiss Gabriella, „Dráma” és „színház” között. Gondolatok a lapra írt és a színre vitt test textualitásáról és energetikusságáról egy kortárs dráma fordítói megjegyzése kapcsán. = Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. Szerk. Oláh Szabolcs, Simon Attila, Szirák Péter, Budapest, Ráció, 2006. 408-421.

Kricsfalusi Beatrix, Ellenálló szövegek. A színház nem-dramatikus megszakításai, Bp., Ráció Kiadó, 2015. (különösen a „Testek ritmikus mozgása a térben” Töredékek a színház és testiség történetileg változó viszonyrendszeréhez c. fejezet 31-56.)

Peter SIMHANDL, Színháztörténet, Budapest, 1998.

Peter Szondi, A modern dráma elmélete, Bp., Gondolat, Kiadó, 1979.

ALMÁSI Miklós, Mi lesz velünk Anton Pavlovics? Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1985, BALASSA Péter, Majdnem és talán, Budapest, T-Twins Kiadó, 1995. („Dolgozni, dolgozni!”? c. fejezet)

Erika FISCHER-LICHTE, A dráma története, Pécs, Jelenkor Kiadó, 2001. (A polgári mítoszok vége c. fejezet 519–531. oldal)

Patrice Pavis, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan Kiadó, 2006. (dráma, drámai és epikus, drámai kompozíció, drámai struktúra, drámai szituáció, drámai szöveg, dramatis personae, dialógus, monológ, egység (hármas, a hely, az idő, a cselekmény), fabula, expozíció, konfliktus, katarzis, mimézis  illetve a színházművészet, teatralitás előadásszöveg, színrevitel, szöveg és színpad, újrateatralizálás színháza c. szócikkek)

 

A szeminárium színházfilmjei:

Csehov: Három nővér

 Alföldi Róbert rendezése, Budapest, Új Színház, 2004; https://www.youtube.com/watch?v=rX4sD1qrySo

Ascher Tamás rendezése, Budapest Katona József Színház, 1985. https://www.youtube.com/watch?v=2PzXcNHR5ng

Bertold Brecht: Szecsuáni jólélek

Ács János rendezése Jó embert keresünk címmel, Új Színház, 1994.

https://www.youtube.com/watch?v=A_pff1v4FC4

Bertold Brecht: Koldusopera

Bagó Bertalan rendezése, Hevesi Sándor színház, 2006.

https://www.youtube.com/watch?v=w97uXDpOPkc

Federico Garcia Lorca: Vérnász

Schilling Árpád rendezése, Origo Diákszínpad, 1994.

https://www.youtube.com/watch?v=QXXvno-PCdM

Samuel Beckett: Godotra várva

Samuel Beckett rendezése, The University of Maryland

https://www.youtube.com/watch?v=FqpjddXaw4E

Keszég László rendezése, Miskolci Nemzeti Színház, 2015.

https://www.youtube.com/watch?v=6UsIzwJx4Dc