KódBTMI505OMA
TantárgycímIrodalomelmélet 3.
KurzuscímDráma-és színházelmélet, előadáselemzés
OktatóBódi Katalin
Órarendi adatokHétfő, 12.00–14.00, Fsz. 1/2
Szerda, 10.00–12.00, 343.
Képzésosztatlan tanári
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A szeminárium célkitűzései, követelmények:

Az irodalomelméleti ismeretkör kötelező kurzusa a szövegolvasási és műelemzési készség kialakítását szolgálja. Dramatikus- és előadásszövegek interpretációja során megismertet alapvető drámapoétikai kérdésekkel, a dráma műnem változásaival és a dráma legfontosabb műfaji változataival, a színházi előadások elemzésének alapvető szempontjaival, a dráma- és előadásszövegek viszonyával. A hallgatónak jártasságot kell szereznie a drámai és a színpadra állított szövegek elemzésében, értelmezésében. A kurzus mindezeken keresztül azt igyekszik érzékeltetni, megmutatni, ahogy nyelvi-irodalmi teljesítmény és színrevitel viszonyát egyfelől az egymásrautaltság, másfelől pedig mégis az önállósodás, egymástól függetlenedés jellemzi. Ebben segíthet a dráma- és színházelmélet néhány alapvető belátása, drámaszövegek és színházi produkciók behatóbb elemzése a színikritika műfajának elsajátításával.

A szeminárium célja továbbá, hogy a francia klasszicista dráma és színház műfajait újraolvasva a történő hagyomány részévé tegye a klasszikus, s így már voltaképpen olvashatatlanná vált szövegeket.

A félév végi jegy a félév során írt zárthelyi dolgozat és a közösen megtekintett színdarabról írt kritika érdemjegyeiből áll össze.

 

Tematika és kötelező olvasmányok:

  • A drámapoétika kérdései, a dramatikus szöveg strukturális elemei
    • JÁKFALVI Magdolna: Drámázás A drámapoétika definíciós törekvései, Theatron, 4. évf. 1. sz. (2003. tavasz), 24–28.
    • Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, 2001, Színház és identitás c. bevezető fejezet, 7–18.
    • Erika Fischer-Lichte, A színház mint kulturális modell = Theatron (1999 tavasz) I/3 67–80.
  • Az előadáselemzés és mediális feltételei, a színikritika írásának kérdései
    • Patrice PAVIS, Előadáselemzés, Bp., Balassi, 2003, 36–53., 261–278.
    • Erika FISCHER-LICHTE, A színház nyelve. A színházi jelentésképződés problémájához = PRO PHILozófia Füzetek, 1995/első köteg, 26-45.
    • Patrice PAVIS, Színházi szótár, Budapest, L’ Harmattan, 2006.
  • Elemzési gyakorlat. Színházlátogatás
    • Patrice PAVIS kérdőíve = Theatron 1. 1. (1998/ősz), 64.
  • A klasszicista dráma előzményei, poétikája, típusai
    • A klasszicizmus című kötetből (szerk. Rónay György) 115–117., 155–160.
    • Peter SIMHANDL, Színháztörténet, Budapest, 1998., 115–122.
  • A klasszicista színház
    • Erika Fischer-Lichte, A dráma története, Pécs, 2001, az Álarcok és tükrök című fejezet, 203–268.
    • Claude Dulong, A szerelem a XVII. században, 190–230.
  • A „théâtre de la gloire”: Pierre Corneille
    • Cid
    • A klasszicizmus című kötetből (szerk. Rónay György) 112–114., 117–122.
  • A tragikus látásmód
    • Blaise Pascal, Gondolatok, , 206., 230., 233., 347., 348., 559., 585.
    • Lucien Goldmann, A rejtőzködő isten, Budapest, 1977, 46–147.
  • A „théâtre des passions”: Jean Racine és a klasszicista tragédia, Phaedra
    • Phaedra
    • Fejezetek a francia irodalomelmélet történetéből, 2007, Georges Poulet, Racine, a sötét világosság költője, és Roland Barthes, Racine-ról. A racine-i ember című tanulmánya
  • Tasnádi István: Fédra fitnesz, Színház, 2009/3, http://szinhaz.net/index.php?option=com_docman&Itemid=14
  • Molière komédiái, a komikum forrásai
    • Tartuffe, Don Juan
    • Mihail Bahtyin, François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája, Bevezetés: A probléma fölvetése fejezet

 

 

Kelt: Debrecen, 2018. február 1.

 

                                                                       Dr. Bódi Katalin

                                                                       egyetemi adjunktus