KódBTMI256BA
BTMI31294BA
BTMI623OMA
TantárgycímIrodalomelmélet, 6. (BA specializáció)
Speciálkollégium irodalomelméletből (BA, OMA)
KurzuscímOlvasáselméletek, 2. (BA specializáció)
Olvasáselméletek, 2. (BA, OMA)
OktatóDr. Fazakas Gergely, egyetemi adjunktus
Órarendi adatokSzerda, 14–16; 343. terem
KépzésIII. évf., specializációsoknak kötelező
speciálkollégium
Kreditpont2 (BA specializáció)
3 (BA, OMA)
KurzustípusSzeminárium
Kapcsolódó anyagokFénymásolatok, power point

 

A szeminárium célkitűzései/követelmények:

Aki speciálkollégiumként veszi fel, annak is kötelező bejárni órára, mert szemináriumként működik a kurzus.

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

  1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
  2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)
  3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.
  4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

Követelmény:

Órai munka: az óráról-órára feladott szövegek értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés)

Zárthelyi dolgozat: a félév végén az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból

 

Tematika (benne kötelező és ajánlott olvasmányok)

A tematika csak néhány szakirodalmi ajánlatomat tartalmazza. Az olvasandó szövegeket óráról-órára adom fel.

 

1. A félév áttekintése

               

2. Szövegek olvasása a „kulturális fordulat” előtt és után

Történelem, kultúra, medialitás, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Ernő, SZIRÁK Péter, Bp., Balassi, 2003. (Bevezető)

Antropológia és irodalom. Egy új paradigma útkeresése, szerk. BICZÓ Gábor, KISS Noémi, Debrecen, Csokonai, 2003. (Hárs Endre és Kiss Noémi tanulmánya)

TAKÁTS József, A Kulcsár-Szabó iskola és a „kulturális fordulat”, Jelenkor, 2004, 1165–1177.

 

3. Az irodalmi-, a kulturális- és a történeti antropológia története és olvasásmódja

Clifford GEERTZ, Elmosódott műfajok: a társadalmi gondolkodás átalakulása, in Uő, Az értelmezés hatalma, Bp., Osiris, 2001 [korábbi kiadás: Bp., Századvég, 1994], 304‑324.

Uő, Jelen lenni: Az antropológia és az írás helyszíne, in uo., 397‑416.

James CLIFFORD, Az etnográfiai allegóriáról, in Narratívák, 3, A kultúra narratívái, szerk. THOMKA Beáta, vál. N. KOVÁCS Tímea, Bp., Kijárat, 1999, 151–179.

Helikon, 45(1999)/4 (Kulturális antropológia és irodalomtudomány)

Antropológia és irodalom…, i. m.

TAKÁTS József, Antropológia és irodalomtörténet-írás, BuKsz, 11(1999)/1, 38–47.

Az Idegen: variációk Simmeltől Derridáig, szerk. BICZÓ Gábor, Debrecen, Csokonai, 2004.

N. KOVÁCS Tímea, Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség reprezentációjáról, Debrecen, Csokonai, 2007.

 

4. Feminista nézőpontok az olvasásban a kulturális fordulat előtt és után

Jonathan CULLER, Nőként olvasni, in Bevezetés az irodalom elméleteibe I. Olvasáselméletek…, i. m., 429–454; vagy in Uő, Dekonstrukció, Bp., Osiris, 1997, 57–87.

Julia KRISTEVA, A nők ideje, in Testes könyv, II, szerk. KISS Attila Atilla et al., Szeged, Ictus, 1997, 327–357.

Helikon, 38(1994)/4 (Feminista nézőpont az irodalomtudományban).

Luce IRIGARAY, A diskurzus hatalma, a nőiség alárendeltsége, in A posztmodern irodalomtudomány kialakulása, szerk. BÓKAY Antal et al., Bp., Osiris, 2002, 483–491.

ZSADÁNYI Edit, A másik nő. A női szubjektivitás narratív alakzatai, Bp., Ráció, 2006.

 

5. Az irodalom- és a társadalomtörténet határain: a mikrotörténet-írás

Jacques REVEL, A mikroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása, Aetas, 11(1996)/4, 217–237.

Helikon, 49(2003)/3 (Mikrotörténetírás)

Bevezetés a társadalomtörténetbe, szerk. BÓDY Zsombor, Ö. KOVÁCS József, Bp., Osiris, 2003.

GYÁNI Gábor, Kontextus és kontextualizáció a történetírásban, Uő, Relatív történelem, Bp., Typotex, 2007, 241–259.

SZILÁGYI Márton, Irodalomtörténet és társadalomtörténet határán, in Uő, Határpontok, Bp., Ráció, 2007, 7–25.

 

6. Az újhistorizmus és a kulturális materializmus szöveghasználata és szubjektumfelfogása

Hayden WHITE, A történelmi szöveg mint irodalmi műalkotás, in Testes könyv, I, Szeged, Ictus, 1996, 333–355.

Helikon, 44(1998)/1–2 (Az újhistorizmus)

DOBOS István, A szöveg történetisége – a történelem textualitása – Az újhistorizmus, in D. I., Az irodalomértés formái, Debrecen, Csokonai, 2002, 48–103.

Alan SINFIELD, Irodalomkutatás és a kultúra materialitása, Bp., Janus-Gondolat, 2004.

 

7. Húsvéti szünet

 

8. Posztkoloniális kritika

JÓKAI Mór, Az utolsó cigányország – http://vmek.oszk.hu/00700/00789/html/jokai68.htm

Helikon, 42(1996)/4 (A posztkoloniális művelődéselmélet) A bevezető tanulmány

SZABÓ Levente, Csupán zene? Liszt a cigányokról és a cigány zenéről Magyarországon cíímű könyve és kontextusai, in Antropológia és irodalom, Debrecen, 2003, 252–269.

Homi K. BHABHA, A Másik kérdése: szereotípia, diszkrimináció és a kolonializmus diskurzusa, in A posztmodern irodalomtudomány kialakulása…, i. m., 630–644.

Edward W. SAID – Ch. BURGMER, Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, in uo., 602–614.

 

9. Az irodalmi kultuszkutatás története és kultusza

DÁVIDHÁZI Péter, „Isten másodszülöttje”. A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza, Bp., Gondolat, 1989.

Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok, szerk. KALLA Zsuzsa, Bp., PIM, 2000.

Az irodalmi kultuszkutatás kézikönyve, szerk. TAKÁTS József, Bp., Kijárat, 2003.

TAKÁTS József, A kultuszkutatás és az új elméletek; A tér és az idő nemzetiesítése és az irodalmi kultuszok, A nemzeti kultúra megalkotása és a kultuszok  = T. J., Ismerős idegen terep, Bp., Kijárat, 2007, 117–136, 137–151, 152–160. Vagy a három tanulmány, sorrendben, ezekben a folyóiratokban és tanulmánykötetben is elolvasható: Holmi, 2012/12; Regio, 2004/3; Kulturális örökség – társadalmi képzelet, szerk. GYÖRGY Péter et al., Bp., OSZK – Akadémiai, 2005, 25–29.

GYÁNI Gábor, Az irodalmi kultuszkutatás dilemmái, in Uő, Relatív történelem…, i. m., 21–36.

Tuomo LAHDELMA, A kultuszkutatás kihívásairól, Literatura, 2004/2, 251–256.

 

10. Az olvasás és a medialitás kérdései

Történelem, kultúra, medialitás…, i. m.

Esztétikai tapasztalat és medialitás, szerk. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, SZIRÁK Péter, Bp., Osiris Kiadó, 2004.

Szerep és közeg: Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében, szerk. OLÁH Szabolcs, SIMON Attila, SZIRÁK Péter, Bp., Ráció, 2006.

 

11. Zárthelyi dolgozat