KódBTMI106OMA
TantárgycímIrodalomtudományi proszeminárium
Kurzuscím
OktatóPosta Anna
Órarendi adatokKedd, 12:00–14:00, Fszt. 1/2.
KépzésI. OMA
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagokppt, handout

Kérem a hallgatókat, hogy a tematikát nyomtassák ki és hozzák magukkal az első órára.

 

I. A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján):

  1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
  2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)
  3. A zárthelyi dolgozatot a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.
  4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

II. A szeminárium teljesítésének tanulmányi feltételei, követelményei:

Cél: az irodalom- és kultúratudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába való bevezetés

Gyakorlati feladatok:

  1. Egy órai felvezető (nagy)referátum készítése a választott elméleti témakörhöz kapcsolódóan. Határidő: folyamatos, órai munka
  2. Az olvasmánylistáról választott szépirodalmi műről olvasónapló készítése. Határidő: 09. 30. éjfél
  3. Az olvasmánylistáról választott szépirodalmi műről írott irodalomtörténeti elemzések, folyóiratcikkek megkeresése, az összegyűjtött forrásokból bibliográfia készítése. Határidő: 10. 28. éjfél
  4. A bibliográfiában összegyűjtött szakirodalmi források kijegyzetelése. Határidő: folyamatos, otthoni munka
  5. A készülő szemináriumi dolgozat szerkezeti-tartalmi vázlatának bemutatása, (kis)referátum. Határidő: 11. 27.
  6. A kurzust lezáró szemináriumi dolgozat megírása a félév során elkészített bibliográfia és a témához köthető (kijegyzetelt) szaktanulmányok alapján – így a kezdeti olvasónapló „tanulmánnyá” (záródolgozattá) érlelődik. Határidő: 12. 09. éjfél
  7. Zárthelyi dolgozat (rövid teszt) a legfontosabb elméleti tudnivalókból, fogalmakból. 12. 11.

 

A gyakorlati jegy összetevői:

  1. olvasónapló: 10%
  2. bibliográfia: 20%
  3. referátumok: 20%
  4. szemináriumi dolgozat: 30%
  5. zárthelyi dolgozat: 10%
  6. órai munka (házi feladatok, hozzászólások, véleményalkotás): 10%

 

III. Tematika:

  1. Félévkezdés: a követelmények és a tematika ismertetése (09. 11.)
  2. Könyvtárlátogatás – ismerkedés az Egyetemi Könyvtárral (09. 18.)
  3. Bevezető óra: Mi az irodalom(tudomány)? Milyen szövegeket tekintünk irodalomnak? (09. 25.)
  4. Az anyaggyűjtés módszertana: a nyomtatott és digitális bibliográfiák, adatbázisok használata (10. 02.)
  5. Irodalomtörténeti monográfiák és lexikonok. Textológiai alapismeretek: kritikai kiadások, facsimilék, szöveggyűjtemények (10. 09.)
  6. A szakfolyóiratok története és mai profilja. A szaktanulmány, kritika, recenzió, esszé műfajai (10. 16.)
  7. NEMZETI ÜNNEP (10. 23.)
  8. KONZULTÁCIÓS HÉT (10. 30.)
  9. Szép- és szakirodalmi szövegek olvasása és interpretációja (11. 06.)
  10. A referátum, a szemináriumi és a záródolgozat gyakorlata (11. 13.)
  11. A tudományos hivatkozás mint alapelv, a plágium kérdése (11. 20.)
  12. Kisreferátumok a készülő szemináriumi dolgozatokról, közös megbeszélés (11. 27.)
  13. Egyéni konzultáció a készülő szemináriumi dolgozatokról (12. 04.)
  14. Zárthelyi dolgozat (12. 11.)

 

IV. Alapvető irodalom:

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003 (a továbbiakban Hargittay 2003). Ld. az interneten: http://mek.oszk.hu/18000/18020/18020.pdf

 

A magyar irodalom filológiája, Gépeskönyv Kft., 2005. Ld. az interneten: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/adatok.html

 

 V. Ajánlott irodalom:

  1. Mi az irodalom(tudomány)? Milyen szövegeket tekintünk irodalomnak?

Tolnai Vilmos, Bevezetés az irodalomtudományba, Bp., Eggenberger, 1922, 60–106. (Részletek: Hargittay 2003, 320–325.)

 

Bogoly József Ágoston, Ars philologiae: Tolnai Vilmos és az irodalomtudományi pozitivizmus öröksége, Bp., Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1994.

 

Hász-Fehér Katalin, A filológia diszciplináris helyzete, Helikon, 2000/4, 469–480.

 

Stephen G. Nichols, Filológia a kéziratkultúrában: Gondolatok a tudományágról, ford. Cristian Réka Mónika, Helikon, 2000/4, 481–491.

 

Szilágyi Márton, Filológia, irodalomtörténet, kanonizáció: Klasszikus módszertudat és új kihívások között, Helikon, 2000/4, 564–572.

 

Világirodalmi lexikon, III, főszerk. Király István, Bp., Akadémiai, 1975. Filológia szócikk.

 

Az értelmezői közösségek elmélete, szerk. Kálmán C. György, Bp., Balassi, 2001.

 

  1. Az anyaggyűjtés módszertana: a nyomtatott és digitális bibliográfiák, adatbázisok használata

 

Szentmihályi János, A magyar nemzeti bibliográfia = Hargittay 2003, 211–239.

 

Tarnóc Márton, Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473–1600, Irodalomtörténet, 1972/2, 521–528 (= T. M., Kettőstükör, Bp., Magvető, 1988 (a továbbiakban Tarnóc 1988), 256–266; http://epa.oszk.hu/02500/02518/00190/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1972_02_493-528.pdf)

 

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes) = Hargittay 2003, 75–88.

 

Bartók István, Az Internet az irodalomkutatás szolgálatában = Hargittay 2003, 16–22.

 

Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Hargittay 2003, 132–146.

 

A Filológia és digitális barbárság c. konferencia előadásainak szövege. http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/barbar/

 

  1. Irodalomtörténeti monográfiák és lexikonok

 

Horváth János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., Akadémiai, 1976, 7–70.

 

Németh G. Béla, A „nemzeti klasszicizmus” mestere – a „nemzeti klasszicizmus” tanítványa = Németh 1981, 222–234.

 

Szili József, A nemzeti irodalomtörténet-írás elméletei, Literatúra, 1990/2, 129–140.

 

Tiszteletkör: Az Új Magyar Irodalmi Lexikon fogadtatása, szerk. Szécsényi Endre, BUKSZ, 1995/nyár, 208–226.

 

Bod Péter, a historia litteraria művelője, szerk. Tüskés Gábor, Bp., Universitas, 2004.

 

Tarnai Andor, Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről, szerk. Kecskeméti Gábor, Bp., Universitas, 2004.

 

Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, Bp., Universitas, 2006.

 

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes) = Hargittay 2003, 75–92.

 

  1. Textológiai alapismeretek: kritikai kiadások, facsimilék, szöveggyűjtemények

 

Stoll Béla, Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban = Hargittay 2003, 154–210.

 

Holl Béla, A régi magyarországi nyomtatványok meghatározása = Hargittay 2003, 89–92.

 

Varjas Béla, Paleográfiai útmutató a 15–17. századi magyar nyelvű kéziratok olvasásához = Hargittay 2003, 326–340.

 

Szörényi László, Ars Mutilandi Hungarica = Hargittay 2003, 253–305.

 

Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata, összeáll. Péter László = Hargittay 2003, 114–131.

 

Horváth Iván, Szöveg = Hargittay 2003, 93–113.

 

Dávidházi Péter, A hatalom szétosztása: Klasszikus, modern és posztmodern a szövegkritikában, Helikon, 1989/3–4, 328–343 (= D. P., Per passivam resistentiam, Bp., Argumentum, 1998, 209–225.)

 

Thimár Attila, A filológia értelmezése = Hargittay 2003, 306–319.

 

Tarnóc Márton, 100 éves a Régi Magyar Költők Tára = Tarnóc 1988, 267–301.

 

Hász-Fehér Katalin, Az ángoly kert és a kínai enciklopédia, BUKSZ, 2002/3, 146–155.

(http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/honlap2/pub/buksz.htm)

 

Szilasi László, „Innen jöttünk” (Régi magyar irodalmi szöveggyűjteményeinkről), Irodalomtörténeti Közlemények, 2005/1, 114–123. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00417/pdf/itk_EPA00001_2005_01_114-123.pdf)

 

  1. A szakfolyóiratok története és mai profilja. A szaktanulmány, kritika, recenzió, esszé műfajai

 

Németh G. Béla, A magyar irodalomtörténet-írás első iskolája = N. G. B., Küllő és kerék: Tanulmányok, Bp., Magvető, 1981 (a továbbiakban Németh 1981), 116–149.

 

Németh G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., Akadémiai, 1981, 161–184, 356–373.

 

Földes Zsuzsanna, Irodalomtudományi és irodalmi folyóiratok, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch04.html

 

Takáts József, Irodalmi folyóiratok kortárs kánonai, Litera, 2004.06.25, http://www.litera.hu/hirek/irodalmi-folyoiratok-kortars-kanonai

 

  1. A referátum, a szemináriumi és a záródolgozat gyakorlata. A tudományos hivatkozás mint alapelv, a plágium kérdése

Az ItK címleírási alapelvei, összeáll. Kecskeméti Gábor = Hargittay 2003, 9–15.

 

Gulyás Borbála, A szemináriumi dolgozat és a referátum, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch05.html

 

Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Gondolat, 1996, 65–132, 187–212.

 

Jane Stokes, A média- és kultúrakutatás gyakorlata, Bp.–Pécs, Gondolat–PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2008.

 

Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Hargittay 2003, 132–146.

 

Gyurgyák János, Szerzők és szerkesztők kézikönyve (2. átd. kiad.), Bp., Osiris, 2005.

Szép- és szakirodalmi szövegek olvasása és interpretációja

Ambrus Zoltán, Ninive pusztulása = A. Z., Válogatott elbeszélések, Bp., 1944.

Horváth Edit, A mítosz írói átalakítása Ambrus Zoltán Ninive pusztulása című novellájában, ItK, 1996/5-6, 701-711.