KódBTMI106OMA
TantárgycímIrodalomtudományi proszeminárium
KurzuscímIrodalomtudományi proszeminárium
OktatóRéti Zsófia
Órarendi adatokSzerda, 12:00-14:00, Fsz. I/2.
Csütörtök, 10:00-12:00, 135.
KépzésI. OMA
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagokMegbeszélés szerint

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

  1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
  2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)
  3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítása csak az oktató engedélyével lehetséges.
  4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

A kurzus célkitűzései:

A szeminárium célja, hogy segítséget nyújtson az irodalomtudományban való eligazodáshoz és hogy bevezetést adjon a humán tudományosság alapvető követelményeibe.

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:

  1. Szemináriumi dolgozat: szemináriumi dolgozat elkészítése egy szabadon választott irodalmi műről (30%)

– a választás szempontjai: lehetőleg olyan (magyar) szöveg legyen, melynek irodalomtörténeti, kritikai recepciója jelentékeny (az alapos bibliográfiakészítést, valamint a folyóiratok és az irodalomtörténeti munkák megismerését lehetővé teszi)

  • részfeladatok: szubjektív értelmezés elkészítése az első három hétben
  • a félév során elkészített bibliográfia és tanulmányok kijegyzetelése után a kezdeti szubjektív szövegértelmezés tanulmánnyá alakul

 

  1. Zárthelyi dolgozat: a tételsor lényegében megegyezik a félév során átvett anyaggal és az elvégzett feladatokkal. (30%)

 

  1. Órai részvétel: Lényegében minden órához társul egy-egy konkrét, gyakorlati feladat: bibliográfiakészítés, szaktanulmányok kijegyzetelése, kiselőadás készítése, stb. Éppen ezért az aktív órai részvétel, a feladatok elkészítése legalább olyan fontos, mint a szemináriumi dolgozat elkészítése vagy a zárthelyi dolgozat.(40%).

 

Tematika:

  1. Orientáció (szeptember 13., 14.)

 

  1. Irodalom – irodalomtudomány: fogalmi és szemléleti alapvetések (szeptember 20., 21.)

 

  1. Könyvtárlátogatás (szeptember 27., 28.)

 

  1. Az irodalomtudomány főbb területei és műfajai – Szakfolyóiratok, lexikonok (október 4., 5.)

ajánlott: Földes Zsuzsanna, Irodalomtudományi és irodalmi folyóiratok = A magyar irodalom filológiája, szerk. Hegyi Ádám, Bp., 2005.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/adatok.html

 

  1. Nyomtatott és digitális bibliográfiák használata (október 11., 12.)

ajánlott: Bartók István, Az Internet az irodalomkutatás szolgálatában = Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003 16–22.

 

  1. A kutatómunka technikája (anyaggyűjtés, bibliográfia-készítés, referátum, szemináriumi és szakdolgozat, jegyzetelés, hivatkozás, idézés, plágium) (október 18., 19.)

ajánlott: Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Kairosz, 1996. (Az anyaggyűjtéssel, illetve az idézéssel és jegyzetekkel kapcsolatos részek: 65–132, 187–212)

Gulyás Borbála, A szemináriumi dolgozat és a referátum = A magyar irodalom filológiája, szerk. Hegyi Ádám, Bp., 2005.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/adatok.html

 

  1. A műelemzés gyakorlata és dilemmái (október 25., 26.)

 

  1. ŐSZI SZÜNET

 

  1. Irodalmi szöveg olvasása és értelmezése (november 8., 9.)

Kosztolányi Dezső, Fürdés. http://mek.niif.hu/00700/00746/00746.htm#4

 

  1. Szaktanulmány olvasása I.: Irodalomtörténet és szövegértelmezés (november 15., 16.)

Kelemen Péter, Utalások, célzások, ákombákomok. Szövegszintek és jelentésrétegek Kosztolányi Dezső Fürdés című elbeszélésében, It., 1998/4, 613-640.

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00282/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1998_04_613-640.pdf

Tamás Attila, Gyermek-vízbefojtásra kész gyűlölet vagy a természet olykor elrettentő közönye? Kosztolányi Fürdésének átértelmezése, It., 2001/3, 401-403.

http://epa.oszk.hu/02500/02518/00333/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2011_03_401-403.pdf 

 

  1. A lábjegyzetelés funkciója és formai követelményei (november 22., 23.)

Az ItK címleírási és jegyzetelési alapelvei, összeállította Kecskeméti Gábor ItK, 1997/1-2, melléklet, http://itk.iti.mta.hu/szabvany.htm

 

  1. A szemináriumi dolgozat vázlatának prezentációja – kiselőadás (november 29., 30.)

 

  1. 13. Szaktanulmány olvasása II.: Irodalomelméleti szöveg – irodalomszemlélet (december 6., 7.)

Roland Barthes, A szöveg öröme = Olvasáselméletek, szerk. Dobos István, Debrecen, Debrecni Egyetemi Kiadó, 2001, 65-96.

 

  1. ZÁRTHELYI DOLGOZAT (december 13., 14.)

 

 

SZEMINÁRIUMI DOLGOZAT

Ajánlott szövegek

 

Babits Mihály: A gólyakalifa, Hatholdas rózsakert

Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes

Jókai Mór: Az arany ember; A kőszívű ember fiai; stb.

Kaffka Margit: Színek és évek

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Pacsirta

Krúdy Gyula: A vörös postakocsi

Márai Sándor: Egy polgár vallomásai

Mikszáth Kálmán: Különös házasság; A fekete város

Móricz Zsigmond: Sárarany; Úri muri; Árvácska

Németh László: Iszony, Gyász

Szerb Antal: Utas és holdvilág, A Pendragon-legenda

Bodor Ádám: Sinistra-körzet

Dragomán György: A fehér király

Esterházy Péter:  A szív segédigéi, Tizenkét hattyúk, Termelési regény

Faludy György: Pokolbéli víg napjaim

Galgóczy Erzsébet: Vidravas

Kertész Imre: Sorstalanság

Krasznahorkai László: Sátántangó

Mészöly Miklós: Saulus

Nádas Péter: Egy családregény vége

Ottlik Géza: Iskola a határon

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét

Szilágyi István: Kő hull apadó kútba

 

Esterházy Péter: Fuharosok

Kosztolányi Dezső novellái

Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről

Mikszáth Kálmán novellái

Móricz Zsigmond novellái

Örkény István novellái

 

 

[Megbeszélés szerint bármely más – magyar – irodalmi alkotás is szóba jöhet!]