Kód | BTMI106OMA |
Tantárgycím | Irodalomtudományi proszeminárium |
Kurzuscím | Irodalomtudományi proszeminárium |
Oktató | Száraz Orsolya |
Órarendi adatok | Hétfő, 12:00–14:00, 343. Hétfő, 16:00–18:00, 303. |
Képzés | I. OMA törzsképzés |
Kreditpont | 2 |
Kurzustípus | szeminárium |
Kapcsolódó anyagok | power point |
A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)
- A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
- A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § [2] bekezdéséhez)
- A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.
- Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.
A szeminárium célkitűzései/követelmények:
Cél az irodalom- és kultúratudományi kutatások elméletébe és gyakorlatába való bevezetés.
A gyakorlati jegy összetevői:
- órai munka: a feladott szövegek értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés); házi feladatok; fogalombemutatás – az érdemjegy 10%-a
- olvasónapló (szabad elemzés): az érdemjegy 5%-a
- bibliográfia: az érdemjegy 20%-a
- referátum: fogalmak; folyóirat; vázlat – az érdemjegy 5%-a
- zárthelyi dolgozat: a félév végén az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból – az érdemjegy 30%-a
- szemináriumi dolgozat: tanulmány formájú elemző dolgozat (primer szövegeket és szakirodalmat használó, pontosan lábjegyzetelt munka) – az érdemjegy 30%-a
Alapvető szakirodalom:
Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003 (a továbbiakban Hargittay 2003). http://mek.oszk.hu/18000/18020/18020.pdf
A magyar irodalom filológiája, Gépeskönyv Kft., 2005. Lásd az interneten: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/adatok.html
Tematika:
- óra (szeptember 10.)
A kurzus tematikájának áttekintése, a követelmények ismertetése
- óra (szeptember 17.)
Könyvtárhasználati óra
- óra (szeptember 24.)
Mi az irodalom(tudomány); hogyan olvasunk szépirodalmat és szaktanulmányt?
Tolnai Vilmos, Bevezetés az irodalomtudományba, Bp., Eggenberger, 1922, 60–106. (Részletek: Hargittay 2003, 320–325.)
Bogoly József Ágoston, Ars philologiae: Tolnai Vilmos és az irodalomtudományi pozitivizmus öröksége, Bp., Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1994.
Hász-Fehér Katalin, A filológia diszciplináris helyzete, Helikon, 2000/4, 469–480.
Stephen G. Nichols, Filológia a kéziratkultúrában: Gondolatok a tudományágról, ford. Cristian Réka Mónika, Helikon, 2000/4, 481–491.
Szilágyi Márton, Filológia, irodalomtörténet, kanonizáció: Klasszikus módszertudat és új kihívások között, Helikon, 2000/4, 564–572.
Világirodalmi lexikon, III, főszerk. Király István, Bp., Akadémiai, 1975. Filológia szócikk.
Az értelmezői közösségek elmélete, szerk. Kálmán C. György, Bp., Balassi, 2001.
- óra (október 1.)
A műelemzés gyakorlata és dilemmái
Érfalvy Lívia, Imitáció és önazonosság Móricz Zsigmond Rokonok című művében, Iskolakultúra, 2016/4, 47–54. (http://real.mtak.hu/42365/1/04.pdf)
Tarjányi Eszter, A dzsentri exhumálása, Valóság, 2003/5, 38–64. (http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=79&lap=1)
Szilágyi Zsófia, Móricz Zsigmond, Pozsony, Kalligram, 2013, 540−560.
- óra (október 8.)
A nyomtatott és digitális bibliográfiák és adatbázisok használata
Szentmihályi János, A magyar nemzeti bibliográfia = Hargittay 2003, 211–239.
Tarnóc Márton, Régi Magyarországi Nyomtatványok 1473–1600, Irodalomtörténet, 1972/2, 521–528 (= T. M., Kettőstükör, Bp., Magvető, 1988 (a továbbiakban Tarnóc 1988), 256–266; http://epa.oszk.hu/02500/02518/00190/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1972_02_493-528.pdf)
Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes) = Hargittay 2003, 75–88.
Bartók István, Az Internet az irodalomkutatás szolgálatában = Hargittay 2003, 16–22.
Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Hargittay 2003, 132–146.
A Filológia és digitális barbárság c. konferencia előadásainak szövege. http://magyar-irodalom.elte.hu/biop/barbar/
- óra (október 15.)
Az anyaggyűjtés, a referátum, a szemináriumi és a záródolgozat gyakorlata
Az ItK címleírási alapelvei, összeáll. Kecskeméti Gábor = Hargittay 2003, 9–15. http://itk.iti.mta.hu/szabvany.htm
Gulyás Borbála, A szemináriumi dolgozat és a referátum, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch05.html
Umberto Eco, Hogyan írjunk szakdolgozatot?, ford. Klukon Beatrix, Bp., Gondolat, 1996, 65–132, 187–212.
Jane Stokes, A média- és kultúrakutatás gyakorlata, ford. Károlyi Júlia, Bp.–Pécs, Gondolat–PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2008. http://www.commonline.hu/sites/default/files/COMMONLINE_DOCS/TAMOP_Kiadvanyok/Stokes%20-%20A%20kommunikacio-%20es%20kulturakutatas%20gyakorlata/Stokes.html
Kecskeméti Gábor, Filológiai problémák a magyarországi irodalomtudományi kutatásban és a számítógépes kézirat-előkészítésben = Hargittay 2003, 132–146.
Gyurgyák János, Szerzők és szerkesztők kézikönyve (2. átdolg. kiad.), Bp., Osiris, 2005.
- óra (november 5.)
A tudományos hivatkozás mint alapelv; A plágium kérdése
A szakfolyóiratok története és mai profilja – referátumok
Németh G. Béla, A magyar irodalomtörténet-írás első iskolája = N. G. B., Küllő és kerék: Tanulmányok, Bp., Magvető, 1981 (a továbbiakban Németh 1981), 116–149.
Németh G. Béla, A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., Akadémiai, 1981, 161–184, 356–373.
Földes Zsuzsanna, Irodalomtudományi és irodalmi folyóiratok, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyar-irodalom/ch04.html
Takáts József, Irodalmi folyóiratok kortárs kánonai, Litera, 2004. 06. 25., http://www.litera.hu/hirek/irodalmi-folyoiratok-kortars-kanonai
- óra (november 12.)
Lexikonok és irodalomtörténeti monográfiák
Horváth János, A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., Akadémiai, 1976, 7–70. (2. kiadás: http://mek.oszk.hu/16900/16985/16985.pdf)
Németh G. Béla, A „nemzeti klasszicizmus” mestere – a „nemzeti klasszicizmus” tanítványa = Németh 1981, 222–234.
Szili József, A nemzeti irodalomtörténet-írás elméletei, Literatura, 1990/2, 129–140. (http://real-j.mtak.hu/1435/1/LITERATURA_1990.pdf)
Tiszteletkör: Az Új Magyar Irodalmi Lexikon fogadtatása, szerk. Szécsényi Endre, BUKSZ, 1995/nyár, 208–226.
Bod Péter, a historia litteraria művelője, szerk. Tüskés Gábor, Bp., Universitas, 2004.
Tarnai Andor, Tanulmányok a magyarországi historia litteraria történetéről, szerk. Kecskeméti Gábor, Bp., Universitas, 2004.
Historia litteraria a XVIII. században, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, Bp., Universitas, 2006.
Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes) = Hargittay 2003, 75–92.
- óra (november 19.)
Referátum a dolgozatról
- óra (november 26.)
Kritikai kiadások, facsimilék, szöveggyűjtemények (RMKT, RMPE, RMDE, BHA stb.)
Tarnóc Márton, 100 éves a Régi Magyar Költők Tára = Tarnóc 1988, 267–301.
Hász-Fehér Katalin, Az ángoly kert és a kínai enciklopédia, BUKSZ, 2002/3, 146–155.
(http://buksz.c3.hu/0202/06probl.hasz.pdf)
Szilasi László, „Innen jöttünk” (Régi magyar irodalmi szöveggyűjteményeinkről), Irodalomtörténeti Közlemények, 2005/1, 114–123. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00417/pdf/itk_EPA00001_2005_01_114-123.pdf)
- óra (december 3.)
Konzultáció a dolgozatról
- óra (december 10.)
Zárthelyi dolgozat
Arra kérem a hallgatókat, hogy a tematikát és az irodalomjegyzéket nyomtassák ki, és hozzák magukkal az első órára.