KódBTMI403OMA
BTMI222BA
TantárgycímKlasszikus magyar irodalom 3.
KurzuscímA magyar irodalom a romantika korában
OktatóDr. Varga Pál
Órarendi adatokCsüt, 8–10, Főép. XI.
KépzésOMA , BA
Kreditpont2
Kurzustípuselőadás
Kapcsolódó anyagoka kötelező olvasmányok jegyzéke
az előadások diasorai
tételek

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus a romantika és a századutó magyar lírájának és regényirodalmának alapkánonjáról ad áttekintő képet. A vizsga sikeres teljesítésének feltétele a megadott irodalomjegyzékben szereplő művek ismerete, illetve a művekhez kapcsolódó korszerű irodalomtörténeti ismeretek elsajátítása az előadás és/vagy a megadott egyetemi jegyzet, illetve a kézikönyvek alapján.

 

Tematika:

1. Bevezetés

I. A magyar lírai költészet története a romantika korában és a századutón

2. Petőfi Sándor I.

3. Petőfi Sándor II.

4. Arany János I.

5. Arany János II.

6. Vajda János

7. A századutó lírikusai (Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József)

II. A magyar regény kibontakozása a 19. század második felében

8. Jókai Mór: Egy magyar nábob

9. Jókai Mór: Az arany ember

10. Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya

11. Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája

12. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

13. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

 

Kötelező olvasmányok:

(Olvasmányjegyzék külön mellékelve)

 

Ajánlott olvasmányok:

(az átfogó művek vastaggal szedve)

Az előadáson nem tárgyalt tételekhez tankönyvként használhatók az alábbi művek:

Imre László–Nagy Miklós–S. Varga Pál: A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2006.

A magyar irodalom történetei, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, II. kötet, 1800-tól 1819-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp., Gondolat, 2007.

Elektronikus változata elérhető az alábbi címen: Villanyspenót

Gintli Tibor (főszerk): Magyar irodalom, Bp., Akadémiai, 2010., 429–640.

Elektronikus változata elérhető könyvtári számítógépekről az alábbi címen: Gintli 2010.

 

S. Varga Pál: A gondviseléshittől a vitalizmusig (A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében), Debre­cen, 1994.

Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet (Novellatí­pusok a századforduló ma­gyar irodalmában), Debrecen 1995.

Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánk­ban, Debrecen 1997.

Eisemann György: A romantikától a modernség felé (Vonások a 19. szá­zadi magyar líra korszakváltá­sához), in: E. Gy.: A folyta­tódó romantika, Bp., 1999.

Margócsy István: Petőfi Sándor, Bp., 1999.

Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete, Bp., 2008.

Hász-Fehér Katalin: Az apostol körül, Tiszatáj, 1998. 3. Diákmelléklet

Szörényi László: Arany János, a lírikus, ÚjÍ, 1982/12.; Szörényi László, Arany epikája, Lit 1983/1–4.; a két tanul­mány egyben: Szörényi László, Líra és epika Arany életművében, in: Sz. L., „Multaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989.

Szilágyi Márton: Bűnbeesés és megtisz­tu­lás. 1846 Arany János: Toldi, in: A magyar irodalom történetei, 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály és Veres András, Bp., 2007. = Villanyspenót

 (http://irodalom.elte.hu/villanyspenot/index.php/Tartalom) (A továbbiakban: Sze­gedy-Maszák 2007).

Imre László: Arany János balladái, Bp., 1988; Szombathely, 20062.

Imre László, Minden emberi és költői konvenció ellenében (A Bolond Istók első éneke), in: Forradalom után, kiegyezés előtt, szerk. Németh G. Béla, Bp., 1988 és in: I. L.: Műfajtörténet és/vagy komparatisztika, Szeged, 2002.

Imre László: „A könnyelmű forma tetszik, ha lelkem bújában nevet” (A Bolond Istók második éneke), StudLitt 1983.

Milbacher Róbert: Kísérlet A nagyidai cigányok (újra)értelmezésére, ItK, 1996/4.

Imre László: Buda halála, StudLitt 2005;

Milbacher Róbert: Az emlékezet balzsama. Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., 2010.

Tarjányi Eszter: Arany János és a parodisztikus hagyomány, Bp., 2013.

Imre László: Arany László és a magyar verses regény. 1872 A délibábok hőse pályázatot nyer, in: Szegedy-Maszák 2007.

Barta János, Timár Mihály, az aranyember, StudLitt 1975 és in: B. J.: Évfordulók (Tanulmányok és megemlékezések), Bp., 1981 és in: Barta Arany János és kortársai, II., Debrecen, 2003.

Szilasi László: A selyemgubó és a „bonczoló kés”. Bp., 2000.

Nyilasy Balázs: A románc és Jókai Mór, Bp., 2006.

Fábri Anna: Az értelmezés változatai és nehézségei. 1850 Jó­kai elbeszélései a szabadságharc és összeomlás hónapjairól, in: Szegedy-Maszák 2007.

Szegedy-Maszák Mihály: Ke­mény Zsigmond, 1989.

Bényei Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészeté­ben, Debrecen 2007.

Eisemann György: Népiesség és klasszicitás. 1857 Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája, in: Szegedy-Maszák 2007.

Horváth Károly: Madách Imre, Bp., 1984.

S. Varga Pál: Történelem és irónia. 1861 Madách Imre: Az ember tragédiája, in: Szegedy-Maszák 2007.

Szilágyi Zsófia: Műfaj és szövegtér (A tót atyafiak – A jó palócok értelmezéséhez), ItK 1998/3–4.

Hajdu Péter: Sikertörténetek a századvégi novelliszti­kában. 1882 Mik­száth Kálmán: A jó palócok, in: Szegedy-Maszák 2007.

T. Szabó Le­vente: Mik­száth, a kételkedő mo­dern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mik­száth Kálmán próza­poétikájában, Bp., 2007.

Györke Ildikó: A balladaszerű novella megjelenése Petelei Istvánnál, It 1992/1.

Kunkli Enikő: A visszavonhatatlanság tapasztalataként megjelenő létértelmezési válság tematizálódása [Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes], ItK 2001/1–2.

Eisemann György: Átmenet vagy fordulat? – 1876 Vajda János: Újabb költemények, in: Szegedy Maszák 2007.

Eisemann György: Létformák ritmusa (Misztika és gnózis Komjáthy Jenő lírájában), in: E. Gy.: Végidő és katarzis, Bp., 1991.

Eisemann György: A későromantikus magyar líra, Bp., 2010.