KódBTMI404OMA
TantárgycímKlasszikus magyar irodalom 4.
KurzuscímHatárhelyzetek és hőstípusok a 19. századközép, századforduló magyar irodalmában
OktatóGönczy Monika
Órarendi adatokSzerda, 16.00–17.40, 343.
KépzésOMA
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

 

  1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
  2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a “nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)
  3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.
  4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

 

A kurzus a klasszikus magyar irodalom egyes kanonikus műveinek szoros szövegolvasására vállalkozik a határhelyzetek és hőstípusok vizsgálatának fókuszba helyezésével. A kurzus követelményei: 1. aktív órai munka (+ egy alkalommal társmoderátori feladat az oktatóval együtt a kurzus során), 2. zárthelyi dolgozat, 3. szemináriumi dolgozat elkészítése (egy, a korszak irodalmából szabadon választott szöveg elemzése a kurzus szövegolvasási stratégiája szerint, 10 ezer karakter).

 

Tematika:

 

február 13. – Bevezetés, orientáció

február 20. – Arany János: Toldi estéje (1848; 1854)

február 27. – Kemény Zsigmond: Alhikmet, a vén törpe (1853)

március 6. – Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

március 13. – Arany László: A délibábok hőse (1872)

március 20. – Jókai Mór: Az arany ember (1872)

március 27. – Reviczky Gyula: Apai örökség (1886)

április 3. – Konzultációs hét

április 10. – Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában (1891)

április 17. – Bródy Sándor: Színészvér (1891)

április 24. – Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (1905)

május 1. – A munka ünnepe

május 8. – Csáth Géza: A vörös Eszti (1908); Anyagyilkosság (1908); A kis Emma (1912)

május 15. – Zárthelyi dolgozat

 

Kötelező olvasmányok:

 

Arany János: Toldi estéje (1848; 1854)

Kemény Zsigmond: Alhikmet, a vén törpe (1853)

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

Arany László: A délibábok hőse (1872)

Jókai Mór: Az arany ember (1872)

Reviczky Gyula: Apai örökség (1886)

Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában (1891)

Bródy Sándor: Színészvér (1891)

Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (1905)

Csáth Géza: A vörös Eszti (1908); Anyagyilkosság (1908); A kis Emma (1912)

 

Ajánlott szakirodalom:

 

Arany János: Toldi estéje (1848; 1854)

  • Nacsády József: Motiváció változások a “Toldi estéje” két kidolgozásában = ItK, 1967 (71. évf.) 5–6. sz. 624–630.
  • Szántó Gábor András: Az epikus költő és az eposzi “csudálatos” : Arany János: Toldi estéje = Liget, 2011 (24. évf.) 9. sz. 100–106.; Irodalmi babonák : Lélekjárás – Arany János: Toldi estéje = Liget, 2011 (24. évf.) 7. sz. 52–61.; Szentek és szentségtörők : Arany János: Toldi estéje = Liget, 2012 (25. évf.) 6. sz. 79–93.; Csinosságra kapatás és glória: Arany János: Toldi estéje = Liget, 2013 (26. évf.) 4. sz. 79–97.
  • S., Varga Pál: Metaforikus hálózatok a Toldiban és a Toldi estéjében = Bónus, Tibor; Eisemann, Gy; Lőrincz, Csongor; Szirák, P (szerk.) A hermeneutika vonzásában : Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára, Budapest, Magyarország : Ráció Kiadó, (2010), pp. 334-348.

 

Kemény Zsigmond: Alhikmet, a vén törpe (1853)

  • Galamb Sándor: Kemény Zsigmond Alhikmetje = ItK, 1916/2, 179–182.
  • Bényei Péter: „A szerelem élete.”: A Kemény-elbeszélések világképe és poétikája = Kemény Zsigmond: Kisregények és elbeszélések, szerk. B. P., Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 257–280. (Csokonai könyvtár. Források ; 2.)

 

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

  • Eisemann György: Népiesség és klasszicitás: 1857 – Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája = Szegedy-Maszák, Mihály; Veres, András (szerk.) A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig, Budapest, Magyarország : Gondolat Kiadó, (2007) pp. 407-417.
  • Rózsafalvi Zsuzsanna: Pusztuló udvarházak, születő különcök = Kalligram, 2001/5–6, 69–89.
  • Dávidházi Péter: Gyulai Pál történelemszemlélete, ItK, 1972/5–6, 580–600.
  • Huba Miklós: A jelenéből kihullott ember : egy motívum a 19. századi magyar irodalomban – az alak = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 19–37.
  • Kovács Kálmán: Az udvarház felé… : Két fejezet Gyulai szépprózájához = K. K.: Eszmék és irodalom, Bp., Szépirodalmi, 1976, 96–133.
  • Rónay György: Egy régi udvarház utolsó gazdája = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 93–101.

 

Arany László: A délibábok hőse (1872)

  • Z. Kovács Zoltán: Verses regény, humoros etika: A délibábok hőse értelmezésének etikai összetevőiről = It, 2008, 39. (89.) évf. 1. sz. 52–70.
  • Imre László: Eszmények és kételyek jegyében: A délibábok hőse értelmezéséhez = It, 1982, 14. (64.) évf. 3. sz. 477–502.

 

Jókai Mór: Az arany ember (1872)

  • Eisemann György: A kozmosztól a szigetig: Romantizálás és regényforma Az arany emberben = It, 1991, 72. évf. 2. sz. 253–275.
  • Kádár Judit: Jókai Mór: Az arany ember = ItK, 1992. (96. évf.) 4. sz. 414-439.

 

Reviczky Gyula: Apai örökség (1886)

  • Szilágyi Márton: Egy átírás tanulságai : Reviczky Gyula Apai örökségének két változata = Alföld, 1994 (45. évf.) 10. sz. 57–68.
  • Lőrinczy Huba: Reviczky Gyula szépprózai öröksége = It, 1981/1, 36–63.
  • Rónay György: Apai örökség = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 171–183.

 

Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában (1891)

  • Hajdu Péter: Történetek metaforikus interakciója (Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában) = ItK, 1999 (103. évf.) 5–6. sz. 688–710.
  • Gönczy Monika: A boccacciói novella különös transzformációja, avagy Mikszáth Kálmán architextuális huncutkodása: Mikszáth Kálmán: Galamb a kalitkában = Italianistica Debreceniensis, 20, 2014, 151–163.

 

Bródy Sándor: Színészvér (1891)

  • Gergye László: A szent és a profán találkozása Bródy Sándor Színészvér című regényében = ItK, 2013 (117. évf.) 5. sz. 560–574.
  • Gergye László: A szecessziós létérzékelés lenyomatai Bródy Sándor Színészvér c. regényében = Cs, Varga István (szerk.) „Születtem Egerben, amire büszke vagyok” : In memoriam Bródy Sándor, Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó, (2013), pp. 65-89.
  • Kollár Zsuzsanna: „aki az emberek egész repertoárját hordotta magában”: Látvány, identitás, szerep megjelenése a Színészvérben = Bednanics, Gábor; Kusper, Judit (szerk.) Mesterkönyvek faggatása : Tanulmányok Gárdonyi Géza és Bródy Sándor művészetéről, Budapest, Magyarország : Ráció, (2015) pp. 514-529.

 

Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (1905)

  • Szász László: A küszöblét motívumai – Gárdonyi Géza és Az öreg tekintetes = Kortárs, 2013 (57. évf.) 12. sz. 46–59.
  • Kunkli Enikő: A visszavonhatatlanság tapasztalataként megjelenő létértelmezési válság tematizálódása Gárdonyi Géza Az öreg tekintetes című művében = ItK, 2001 (105. évf.) 1–2. sz. 128–148.
  • Kovács Gábor: A részlet esztétikuma: (Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes), = Cs, Varga István (szerk.) „Agyagedénybe zárt Isten-sugár” : In memoriam Gárdonyi Géza – Egri Jubileumok III., Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó, (2013), pp. 59-81.
  • Keller Tamás: A létezés abszurditása Gárdonyi Géza regényeiben = Palócföld, 2004/7, 815–831.
  • Rónay György: Az öreg tekintetes = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 284–287.
  • Huba Miklós: A jelenéből kihullott ember : egy motívum a 19. századi magyar irodalomban – az alak = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 19–37.
  • Huba Miklós: A normától való eltérés: fogyatékosság vagy érték? = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 37–45.

 

Csáth Géza: A vörös Eszti (1908); Anyagyilkosság (1908); A kis Emma (1912)

  • Angyalosi Gergely: A szereplő és a hős Csáth Géza novellisztikájában = Literatura, 1987 (14. évf.) 4. sz. 417–423.
  • Z. Varga Zoltán: Csáth Géza: Anyagyilkosság : műelemzés, didaktikai kísérlet = Literatura, 2013 (39. évf.) 1. sz. 44–49.
  • Bordás Sándor: Útvesztők és figuráik – Meseiség és figurativitás Csáth Géza Anyagyilkosság című novellájában = Danubius Noster: Az Eötvös József Főiskola tudományos folyóirata, 2013: 2, pp. 87-99.