KódBTMI404OMA
TantárgycímKlasszikus magyar irodalom 4.
KurzuscímRegények a klasszikus magyar irodalomban
OktatóGönczy Monika
Órarendi adatokSzerda, 08.00-09.40, A/17.
KépzésOMA
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

 

  1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
  2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a “nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)
  3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.
  4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

TEMATIKA

 

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus betekintést kíván nyújtani a 19. század második felének regényirodalmába a műfajtörténeti vizsgálódás és a szoros szövegolvasás módszerével.

A kurzus formája: szeminárium. Sikeres teljesítésének feltételei: A) egy zárthelyi dolgozat, B) valamely elemzésre kerülő szöveg vitaindító interpretációja rövid szabadelőadásban, C) egy 10 ezer karakter terjedelmű házi dolgozat elkészítése.

 

Tematika:

 

február 13. – Bevezetés, orientáció

 

február 20. – Petőfi Sándor: A hóhér kötele (1846)

 

február 27. –  Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853)

 

március 6. – Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya (1855-57)

 

március 13. – Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

 

március 20. –  Asbóth János: Álmok álmodója (1878)

 

március 27. –  Reviczky Gyula: Apai örökség (1884)

 

április 3. – Konzultációs hét

 

április 10. – Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894)

 

április 17. – Bródy Sándor: Az ezüst kecske (1900)

 

április 24. – Ambrus Zoltán: Solus eris (1901)

 

május 1. – A munka ünnepe

 

május 8. – Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (1905)

 

május 15. Zárthelyi dolgozat

 

Kötelező olvasmányok:

 

Petőfi Sándor: A hóhér kötele (1846)

Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853)

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya (1855-57)

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

Asbóth János: Álmok álmodója (1878)

Reviczky Gyula: Apai örökség (1884)

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894)

Bródy Sándor: Az ezüst kecske (1900)

Ambrus Zoltán: Solus eris (1901)

Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (1905)

 

Ajánlott szakirodalom:

 

Petőfi Sándor: A hóhér kötele (1846)

  • Szilágyi Márton: A bosszú műve: Petőfi Sándor: A hóhér kötele = Szilágyi, Márton (szerk.) Ki vagyok én? Nem mondom meg : Tanulmányok Petőfiről, Budapest, Magyarország : Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), 2014, 301–323.

 

Jókai Mór: Egy magyar nábob (1853)

  • Vaderna Gábor: Párhuzamos történetek: Egy magyar nábob = Hansági, Ágnes; Hermann, Zoltán (szerk.) Jókai & Jókai : Tanulmányok, Budapest, Magyarország : L’Harmattan, Károli Gáspár Református Egyetem, 2013, 193–218.
  • Takáts József: A regénytől az allegóriáig : az Egy magyar nábob esete = „Szirt a habok közt” : tanulmányok Imre László 70. születésnapjára / szerk. Bényei Péter, Gönczy Monika, S. Varga Pál. – Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014, 350–355.

 

Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya (1855-57)

  • Bényei Péter: Drámaiság és történelmi regény: Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya = It, 33 : 4 (2002), 533–560.
  • Barta János: Kemény Zsigmond írói világa = B. J. Évfordulók : tanulmányok és megemlékezések, Budapest, Aakadémiai, 1981, 235–367.
  • Barta János: Sorsok és válságok – Kemény Zsigmond tragikus emberalakjai = B. J., A pálya végén, Bp., Szépirodalmi, 1987, 186–217.; B. J., Arany János és kortársai, II. köt., Debrecen, Kossuth Egyetemi K., 2003, 73–103.
  • Imre László: Elbeszélői magatartás és értékelés az Özvegy és leányában = ItK, 1990/1, p. 90–94.
  • Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond, Bp., Szépirodalmi, 1989.
  • Dobás Kata: „Ilyen kár örvendök a reformátusok, de csak az asszonyok”: bibliaolvasatok és olvasásmódok Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regényében = Szépirodalmi Figyelő, 2017/5, 59–70.

 

Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)

  • Eisemann György: Népiesség és klasszicitás: 1857 – Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája = Szegedy-Maszák, Mihály; Veres, András (szerk.) A magyar irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig, Budapest, Magyarország : Gondolat Kiadó, (2007) pp. 407-417.
  • Rózsafalvi Zsuzsanna: Pusztuló udvarházak, születő különcök = Kalligram, 2001/5–6, 69–89.
  • Dávidházi Péter: Gyulai Pál történelemszemlélete, ItK, 1972/5–6, 580–600.
  • Huba Miklós: A jelenéből kihullott ember : egy motívum a 19. századi magyar irodalomban – az alak = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 19–37.
  • Kovács Kálmán: Az udvarház felé… : Két fejezet Gyulai szépprózájához = K. K.: Eszmék és irodalom, Bp., Szépirodalmi, 1976, 96–133.
  • Rónay György: Egy régi udvarház utolsó gazdája = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 93–101.

 

Asbóth János: Álmok álmodója (1878)

  • Milbacher Róbert: „Valamit jelenteni akartam.” Asbóth János: Álmok álmodója = Alföld, 1998/1, 53–69.
  • Szajbély Mihály: Az Álmok álmodója és Schopenhauer = Világosság, 1995/8-9, 110–134.
  • Takáts József: A kötelességeszme regénye. Asbóth János: Álmok álmodója = Holmi, 1996/8, 1123–1134.
  • Lappits Eszter–Palkó Gábor:”Anyám az álmok nem hazudnak.” = Iskolakultúra, 1996/8, 76–86.
  • Gergye László: A szent és a profán vonzásában : Asbóth János: Álmok álmodója =  Az arckép mágiája : a magyar művészregény a XIX. és a XX. század fordulóján / Gergye László. – Budapest, 2004, 15–57.
  • Pozsvai Györgyi: Egymásba pillantó tükrök. A dialogikus önvizsgálódás módozatai Asbóth János Álmok álmodója regényében = ItK, 1997/3-4, 247–262.

 

Reviczky Gyula: Apai örökség (1884)

  • Szilágyi Márton: Egy átírás tanulságai : Reviczky Gyula Apai örökségének két változata = Alföld, 1994 (45. évf.) 10. sz. 57–68.
  • Lőrinczy Huba: Reviczky Gyula szépprózai öröksége = It, 1981/1, 36–63.
  • Rónay György: Apai örökség = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 171–183.

 

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (1894)

  • S. Varga Pál: A múltvesztés alakzatai a Beszterce ostromában = Irodalomismeret, 2016/1, 32–43.
  • Hajdu Péter: Két kronotoposz találkozik az úton… Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma =  Józan, I; Kulcsár, Szabó E; Szegedy-Maszák, M (szerk.) Az elbeszélés módozatai: narratíva és identitás, Budapest, Osiris Kiadó, 2003, 230–265. (ill. ItK, 2002/5-6, 651–675.)
  • Boros Oszkár: Történelem és (el)beszélés (Mikszáth Kálmán (Beszterce Ostroma), In: Horváth, Kornélia (szerk.) Elbeszélés és prózanyelv, Budapest, Ráció, 2010, p. 110–124.
  • Eisemann György: Mikszáth Kálmán, Bp., Korona K., 1998.
  • Huba Miklós: A jelenéből kihullott ember : egy motívum a 19. századi magyar irodalomban – az alak = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 19–37.
  • Kiss Gy. Csaba: A Beszterce ostroma interetnikus olvasatban = K. Gy. Cs., Nyugaton innen, keleten túl : művelődéstörténeti esszék és tanulmányok, Miskolc, Felsőmagyarországi K., 2000, 199–217.
  • Rónay György: Beszterce ostroma = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 212–223.
  • Rózsafalvi Zsuzsanna: Pusztuló udvarházak, születő különcök = Kalligram, 2001/5–6, 69–89.
  • Takáts József: Két Mikszáth-regény relativizmusa = Mikszáth Kálmán, Beszterce ostroma; Gavallérok, Pécs, Alexandra, 2000, 285–304.
  • Véber Károly: Az elkésett ember = V. K., Mikszát Kálmán élete és művei, Bp., Nesztor, 1997, 103–110.

 

Bródy Sándor: Az ezüst kecske (1900)

  • Földes Anna: Bródy Sándor, Bp., Gondolat K., 1964
  • Laczkó András: Bródy Sándor alkotásai és vallomásai tükrében, Bp., Szépirodalmi, 1982
  • Bodnár György: A drámai leírás : Bródy Sándor (1863-1924) = Bodnár György: Párbeszéd az idővel : válogatott tanulmányok, esszék, kritikák, Budapest, 2009, 76–84.
  • Bodnár György: A „mese” lélekvándorlása : A modern magyar elbeszélés születése, Bp., 1988, 73–87.

 

Ambrus Zoltán: Solus eris (1901)

  • Lőrinczy Huba: A tézisek vallomása. (Ambrus Zoltán Solus eris című regényéről) = Új Írás, 1981/5, 65–73.
  • Bodnár György: A művészregény mint az intertextualitás korai formája = It, 1991/3, 224–238.

 

Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes (1905)

  • Szász László: A küszöblét motívumai – Gárdonyi Géza és Az öreg tekintetes = Kortárs, 2013 (57. évf.) 12. sz. 46–59.
  • Kunkli Enikő: A visszavonhatatlanság tapasztalataként megjelenő létértelmezési válság tematizálódása Gárdonyi Géza Az öreg tekintetes című művében = ItK, 2001 (105. évf.) 1–2. sz. 128–148.
  • Kovács Gábor: A részlet esztétikuma: (Gárdonyi Géza: Az öreg tekintetes), = Cs, Varga István (szerk.) „Agyagedénybe zárt Isten-sugár” : In memoriam Gárdonyi Géza – Egri Jubileumok III., Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó, (2013), pp. 59-81.
  • Keller Tamás: A létezés abszurditása Gárdonyi Géza regényeiben = Palócföld, 2004/7, 815–831.
  • Rónay György: Az öreg tekintetes = R. Gy., A regény és az élet: bevezetés a 19–20. századi magyar regényirodalomba, Bp., Magvető, 1985², 284–287.
  • Huba Miklós: A jelenéből kihullott ember : egy motívum a 19. századi magyar irodalomban – az alak = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 19–37.
  • Huba Miklós: A normától való eltérés: fogyatékosság vagy érték? = Nézőpontok, motívumok: irodalmi témakörök, szerk. Fenyő D. György, Bp., Krónika Nova, 2001, 37–45.