KódBTMI226aBA
BTMI226bBA (spec.)
TantárgycímKlasszikus magyar irodalom 6.
OktatóBihary Gábor (S. Varga Pál vezetésével)
Órarendi adatokSzerda, 10–12; Fsz. 1/2.
KépzésBA, BA spec.
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus célja, hogy megismertessen a 19. század második felében lejátszódó irodalmi folyamatokkal. A korszak műfajtörténeti változásait tekintjük át kanonikus művek értelmezésével. A kurzus feladatai között a vers- és prózaolvasási készségek fejlesztése is szerepel.

Az értékelés három tényező figyelembe vételével történik: aktív órai munka (20%), egy zárthelyi dolgozat (40%), és szemináriumi dolgozat elkészítése a korszak irodalmához kapcsolódó témából (40%). A dolgozat támpontjait az első órán ismertetem.

A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom.

 

Tematika:

Február 22. Korszaktörténeti vázlat: a romantika

 

Március 1. Petőfi Sándor lírikus arcai (Az ítélet, Világosságot!)

 

Március 8. A nemzeti eposz kísérlete: Arany János, Buda halála

 

Március 15.

 

Március 22. Az eposz paródiája: Arany János, A nagyidai cigányok; Petőfi Sándor, A helység kalapácsa

 

Március 29. Arany János balladái (Szondi két apródja; Vörös Rébék)

 

Április 5. Jókai Mór regénypoétikája (Egy magyar nábob)

 

Április 12. konzultációs hét

 

Április 19. Kemény Zsigmond és a történelmi regény (Özvegy és leánya)

 

Április 26. Mikszáth regénypoétikája (Beszterce ostroma)

 

Május 3. Asbóth János, Álmok álmodója

 

Május 10. A századvég novellisztikája: Gozsdu Elek és Petelei István novellái (G. E.: Egy falusi mizantróp; P. I.: Árva Lotti, Őszi éjszaka)

 

Május 17. A századvég lírája: Vajda János és Reviczky Gyula versei (V. J.: A kárhozat helyén, Húsz év múlva; R. Gy.: Schopenhauer olvasása közben, I. N. R. I.)

 

Május 24. zárthelyi dolgozat

 

Kötelező olvasmányok:

a tematikában szereplő szövegek

 

Ajánlott olvasmányok:

Imre László–Nagy Miklós–S. Varga Pál, A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2006.

A magyar irodalom történetei, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, II., 1800-tól 1919-ig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Veres András, Gondolat, Bp., 2007. Interneten: villanyspenot.hu

Szilágyi Márton–Vaderna Gábor, Az irodalom rendi intézményrendszerétől a polgári intézményekig (kb. 1830-tól kb. 1905-ig), = Magyar irodalom, szerk. Gintli Tibor, Bp., Akadémiai, 2010, 429–640.

Szajbély Mihály, „Most mód nélkül józan világ van” = Sz. M., Álmok álmodói, Bp., Magvető, 1997, 28–46.

Romantika: világkép, művészet, irodalom, szerk. Szegedy-Maszák Mihály–Hajdu Péter, Bp., Osiris, 2001.

Szajbély Mihály, A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Bp., 2005.

Margócsy István, Petőfi Sándor, Bp., Korona, 1999.

Kerényi Ferenc, Petőfi Sándor élete és költészete, Bp., Osiris, 2008.

Horváth Károly, Haza és emberiség eszménye Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költészetében, = H. K., A romantika értékrendszere, Bp., Balassi, 1997, 174–191.

Szörényi László, „Múltaddal valamit kezdeni”, Bp., Magvető, 1989.

Veres András, Petőfi: Az itélet, = Petőfi állomásai, szerk. Pándi Pál, Bp., Magvető, 1973, 412–444.

Dávidházi Péter, Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., Argumentum, 1992.

Imre László, Buda halála, StudLitt, 2005, 144–162.

Koós István, Narratíva és dinamika nemzeti eposzunkban, Arany János: Buda halála, Literatura, 2004/1, 34–50.

Mihail Bahtyin, Az eposz és regény = Az irodalom elméletei III., szerk. Thomka Beáta, 27–68.

Milbacher Róbert, Kísérlet A nagyidai cigányok (újra)értelmezésére, ItK, 1996/4, 415–441.

Fried István, “Példádon okuljanak a késő unokák”, A helység kalapácsa mint paródia, It, 1987/2, 224–256.

Kemény Zsigmond, Eszmék a regény és dráma körül = K. Zs., Élet és irodalom, Bp., 1971, 191–212.

Szilasi László, A selyemgubó és a „bonczoló kés”, Bp., 2000.

Nyilasy Balázs, A románc és Jókai Mór, Bp., 2006.

Hansági Ágnes, Tárca – regény – nyilvánosság, Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei, Bp., Ráció, 2014.

Szegedy-Maszák Mihály, Kemény Zsigmond, Pozsony, Kalligram, 1989.

Bényei Péter, A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészeté­ben, Debrecen, Kossuth Egyetemi, 2007.

Hites Sándor, Még dadogtak, amikor ő megszólalt – Jósika Miklós és a történelmi regény, Bp., Universitas, 2007.

Szajbély Mihály, Kemény és Jókai, = A sors kísértései. Tanulmányok Kemény Zsigmond munkásságáról születésének 200. évfordulójára, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., 2014.

Gönczy Monika, Az Özvegy és leánya szövegvilágai, StudLitt, 2000, 84–113. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/99505/studia038.pdf#page=84

Emlékezet és irodalom, Kemény Zsigmond 1814–2014, StudLitt, 2015/1.

Szörényi László, „Multaddal valamit kezdeni”, Bp., 1989.

Imre László, Arany János balladái, Bp., 1988.

Hász-Fehér Katalin, A szemlélődő elbeszélői szerepkör Arany balladáiban, Tiszatáj, 1996/10 (diákmelléklet) http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/honlap2/pub/tanball.htm

Milbacher Róbert, Az emlékezet balzsama. Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Bp., Ráció, 2010.

Tarjányi Eszter, Az értelmezésmódok ütközőpontjában: a ballada, az allegória és a palinódia http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/lpkoJpjvRcOiMV0TaLRXQw

Cservenka Ferenc–Porvai Gergely, A Vörös Rébék értelmezési rétegei, Tiszatáj, 2012/6. (diákmelléklet)

Hajdu Péter, Két kronotoposz találkozik az úton… (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma), ItK, 2002/5–6, 651–675.

Hajdu Péter, Beszterce ostroma = H. P., Csak egyet, de kétszer: a Mikszáth-próza kérdései, Bp., Gondolat, Szeged, Pompeji, 2005, 82–121.

Hajdu Péter, Tudás és elbeszélés: A Mikszáth-kispróza rejtelmei, Bp., Argumentum, 2010.

S. Varga Pál, A múltvesztés alakzatai a Beszterce ostromában, Irodalomismeret, 2016/1, 32–43.

T. Szabó Levente, Mikszáth a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Bp., L’Harmattan, 2007.

Dobos István, Alaktan és értelmezéstörténet (Novellatípusok a századforduló magyar irodalmában), Debrecen, Kossuth Egyetemi, 1995.

Németh G. Béla, A válságba jutott kisember írója: Petelei István = N. G. B., Századutóról–századelőről, Bp., Magvető, 1985, 129–138.

Török Zsuzsa, Petelei István és az irodalom sajtóközege, Média- és társadalomtörténeti elemzés, Bp., Ráció, 2011.

Z. Kovács Zoltán, Mindennapiság, narráció, irodalomtörténeti olvasat, Petelei István novellisztikájának olvashatósága, ItK, 2007/1, 54–75. http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2007-13/zkovacs.pdf

Györke Ildikó, A balladaszerű novella megjelenése Petelei Istvánnál, It, 1992/1, 27–39. http://epa.oszk.hu/02500/02518/00262/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_1992_01_027-039.pdf

Bényei Péter, Sorskönyv–novellaformában, Petelei István, Árva Lotti, Literatura, 2013/1, 35–43. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2013_1.pdf

Török Lajos, Tantalus árnyékában (Gozsdu Elek: Tantalus), ItK, 2010/3, 204–222. http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2010-3/torok.pdf

Pozsvai Györgyi, Visszanéző tükörben, az Álmok álmodója ezredvégi olvasata, Bp., Argumentum, 1998.

Gergye László, A szent és profán vonzásában, Asbóth János: Álmok álmodója = G. L., Az arckép mágiája – a magyar művészregény a XIX. és a XX. század fordulóján, Bp., Universitas, 2004, 15–57.

Bori Imre, Asbóth János, Egy új szent modor = B. I., Prózatörténeti tanulmányok, Újvidék, Forum, 1993, 5–18.

Milbacher Róbert, „Valamit jelenteni akartam”, Alföld, 1998/1, 53–69.

Szajbély Mihály, Asbóth, az Álmok álmodója és Schopenhauer = Sz. M., Álmok álmodói, Irodalomtörténeti tanulmányok, Bp., Magvető, 1997, 83–121.

Takáts József, A kötelességeszme regénye, Holmi, 1996/8, 1123–1134.

Eisemann György, Létformák ritmusa (Misztika és gnózis Komjáthy Jenő lírájában), = E. Gy., Végidő és katarzis, Bp., 1991.

S. Varga Pál, A gondviseléshittől a vitalizmusig (A magyar líra világképének alakulása a XIX. század második felében), Debre­cen, Kossuth Egyetemi, 1994.

Eisemann György, A romantikától a modernség felé (Vonások a 19. századi magyar líra korszakváltá­sához) = E. Gy., A folytatódó romantika, Bp., 1999.

Bednanics Gábor, Kerülőutak és zsákutcák: a modern magyar líra kezdetei, Bp., Ráció, 2009.

Eisemann György, A „befagyott emlékezet” és a „világfolyás” (Vajda János, A kárhozat helyén), ItK, 2001/3–4., 325–340. http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2001-34/eisemann.pdf

Eisemann György, A későromantikus magyar líra, Bp., Ráció, 2010.