I. Általános tudnivalók

1. A teljesítendő tanegységek kreditértékéről, sorrendjéről, választásáról

A kreditrendszert követő magyar és összehasonlító irodalmi képzésben a hallgató meghatározott kreditértékben és óraszámban köteles tanegységeket teljesíteni.

Magyar szakon az irodalmi rész elvégzéséhez az alapozó képzésben, az I. és II. szigorlati tanegység-csoportban, a világirodalmi tanegység-csoportban s az elméleti képzésben összesen 55 kreditérték 750 órában teljesítendő. Az alapozó képzés egyes részeit kollokviumok és gyakorlati jegyek zárják (2, illetve 3 kredit értékben). Az I. és a II. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal zárul. A két szigorlat kreditértéke 8 kredit (2×4).

A Bölcsészettudományi Kar Tanulmányi Szabályzata által a kar minden hallgatója számára előírt értelmiségi modulok közül a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet megköt három tanegységet: ez 6 kredit 90 órában.

Az elkészített szakdolgozat összesen 25 kredit értékű; ebből 12 kredit teljesítése tanórához van kötve. A szakdolgozati előkészítő szeminárium általános bevezető a tudományos munka módszertanába, így akár irodalomból, akár nyelvészetből teljesíthető a 6. félévben. A további három szakdolgozati szeminárium már a témaválasztást követően végzendő el a 7-9. félévben, a szakdolgozat választott tárgyától függően vagy irodalomból, vagy nyelvészetből. A négy félévre elosztott szakdolgozati szemináriumi tanegység-csoport összértéke 12 kredit 120 órában.

A tanárszakos hallgatónak a magyar nyelv és irodalom szak által lekötött tanegységek alapján szakmódszertanból 7 kreditet kell megszereznie. Irodalomból a tanítási-pedagógiai gyakorlat megkezdése előtt a hallgatónak teljesítenie kell az összes kötelező szakos tanegységet, továbbá el kell végeznie két módszertani tanegységet, amelyet a tanárszakosok tanítási-pedagógiai képzésében a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet szolgáltat: 3 kredit 60 órában. (Ehhez a 3 kredithez további 3 kreditet nyelvészetből, egyet pedig e két szakterület valamelyikéből kell még megszerezni.)

Az egyszakos képzésben a tanulmányok ideje alatt speciálkollégiumok végzendők el: az egyszakos hallgatónak tanárszakon meg kell szereznie 18 kredit értékűt 180 órában. Annak az egyszakos hallgatónak, aki nem tanárszakon tanul, a speciálkollégiumokból jóval többet, 36 kredit értékűt kell teljesítenie 360 órában. Felhívjuk a kétszakos hallgatók figyelmét, hogy a speciálkollégiumok teljesítése számukra nem előírás, ám érdemes látogatni ezt a stúdiumtípust, hiszen itt lehet megismerkedni bonyolultabb kutatói programokkal, összetettebb irodalomtudományos kérdésekkel!

A tanegységek felvételének sorrendje részben (főleg a tanulmányok elején) kötött. Az alapozó képzésben és a szigorlati tanegység-csoportokban vannak tanegységek, melyeknek felvétele előfeltételezi azt, hogy a hallgató már elvégzett egyes kötelező tanegységeket.

Már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a BTEMMI 107 Régi magyar művelődéstörténet tanegységet rögtön az első évfolyam első félévében kötelező felvennie minden magyar szakos hallgatónak! Értelmiségi modulról van szó, de ezt a modult az Irodalomtudományi Intézet szolgáltatja.

A kötött sorrendű tárgyak megfelelő ütemű teljesítése nélkül a hallgató nem felel meg az előfeltételeknek, s ezek hiányában nem veheti fel a feltételekhez kötött további tanegységeket. Az egymásra épülő tárgyak sorrendi megkötöttsége érvényesül az alapozó képzés második félében, továbbá az I. és a II. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal záródó tárgyának (BTMI 206, majd BTMI 306) felvételekor.

A nem kötött sorrendű tanegységek szabad ütemezésben vehetők fel egy-egy tanegység-csoporton belül, vagy a tanulmányok teljes ideje alatt. Szabad sorrendben lehet felvenni a világirodalmi tanegység-csoport kötelezően teljesítendő, de választható ütemezésű tanegységeit. Az egyszakos képzésben meghatározott számú speciálkollégium teljesítendő; e tanegységek egymással választhatósági viszonyban állnak, s e tárgyak listája félévről félévre változik, újabb tanegységekkel bővülhet. Szabad a félévenként kínált témák és tanárok közötti választás is ugyanazon tanegységen belül.

Az áttekintést biztosítandó alább – néhány általános tudnivaló ismertetése után – közöljük az irodalmi képzéshez tartozó tanegységek listáját, és javaslatot teszünk a képzési sorrendre vonatkozólag. Ott tüntetjük majd fel az egyes tanegységek azonosítását szolgáló kódot, a tanegység címét, oktatási formáját, a tanegység felvételének feltételeit, a tanegység kreditértékét és óraszámát.

 

2. A tanárok és a témák választásáról

Az előírt tanegységek körében is mód nyílik tanárok és témák választására. A szemináriumok vezetői – így az általuk kínált témák – a félévenként meghirdetett keretek között választhatók. Lehetőség szerint biztosítjuk az előadások, s így a kollokválás választhatóságát is. A tantervben rögzített, s alább ismertetendő követelmények azonban egy tanegységen belül minden tanárnál közösek. A szigorlatok nem választhatók, egy félévben egy bizottság előtt kell szigorlatozni.

 

3. Az órák látogatásáról

Irodalomból csak 2 órás foglalkozásokat tartunk. A vizsgaszabályzat értelmében az előadások ajánlottak, a szemináriumok látogatása viszont kötelező. A kollokviumokhoz egy féléves, a szigorlatokhoz három féléves előadás tartozik: az előadások beépülnek a számon kérendő anyagba. A szakdolgozati szemináriumok személyes egyeztetést, folyamatos kapcsolatot feltételeznek a témavezető tanárral.

 

4. A tanrendről és a tanegységek felvételéről

A tanegységek témakínálata és oktatói időről időre változnak. Az órákat tartó oktatók felsorolását, a foglalkozások helyét és idejét, valamint az adott félévben kínált témákat az évenként aktualizált tanrend rögzíti. Az irodalmi tanrendet a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet minden évben a teljes tárgyévre érvényesen dolgozza ki, azaz két félévre vonatkozóan; a tanrend minden hallgató számára hozzáférhető. Minden félév elején az oktatók szóban vagy írásban közlik az egyes foglalkozásokra vonatkozó sajátos elvárásokat, követelményeket, közzéteszik a kötelező, illetve az ajánlott olvasmányok és szakirodalom jegyzékét, valamint a kínált választható dolgozati témák listáját.

A tanegységek felvételét megkönnyítendő a tanegységek kódját és címét, az órát tartó tanár nevét, az óra helyét és idejét, az időszerű tematikát, a tárgy jellegéről és követelményeiről szóló információkat a félév kezdete előtt az intézeti faliújságon tesszük nyilvánossá. A tanegységek felvétele a félév elején zajlik a NEPTUN 2000 Egységes Tanulmányi Rendszeren keresztül.

 

5. A tanegységtípusok összefoglaló tudnivalói

5.1. Irodalomtörténeti, világirodalmi, irodalomelméleti szeminárium

Az irodalomtörténeti és világirodalmi szeminárium feladata az adott irodalomtörténeti korszak megismerése: poétikai, szemléleti részismeretek szerzése, a kor műveltségének tanulmányozása, a legjelentősebb alkotók pályaképének megrajzolása, a jelentős hatású, kanonikus művek értelmezése. A szeminárium gyakorlati jeggyel zárul. Követelmény: aktív részvétel szemináriumokon, a tematikához kötődő két zárthelyi dolgozat megírása, szóbeli referátum tartása.

Az irodalomelméleti szeminárium és a szakszeminárium feladata az olvasáselméleti, poétikai, retorikai alapfogalmak megismerése. Továbbá az, hogy a hallgató elsajátítsa a szövegértésnek és a szövegértelmezésnek az eltérő irodalomtudományos iskolákhoz, irányzatokhoz kötött módszereit. Mindkét elméleti szeminárium gyakorlati jeggyel zárul. Követelmény: aktív részvétel szemináriumokon, a tematikához kötődő két zárthelyi dolgozat megírása, szóbeli referátum tartása.

 

5.2. Művelődéstörténeti, irodalomelméleti, magyar irodalomtörténeti, világirodalmi kollokvium

Az előadások szóbeli – ritkán írásbeli – kollokviummal zárulnak. A kollokvium a művelődéstörténeti, irodalomelméleti, magyar irodalomtörténeti és világirodalmi anyagrészek összefoglaló számonkérésének színtere. Követelményei az alapos tárgyismeret, különös tekintettel az olvasottságra és a műértelmezés képességére; a vizsgázónak fel kell tudni tárnia a fontosabb irodalomelméleti összefüggéseket, át kell látnia az irodalomtörténeti folyamatokat. Nélkülözhetetlen a kötelező olvasmányok részletező poétikai, szemléleti elemzése, a témakörök, tételek alapos ismerete a vonatkozó szakirodalom alapján, az önálló véleményalkotás, a megszerzett ismeretek alkotó felhasználása. Az egyes tanegységeknél részletezendő tematika alternatív előadások (és vizsgáztatás) esetén is mindenki számára kötelező, az előadások speciális témájának számonkérése ezt csak kiegészíti.

 

5.3. Magyar irodalmi szigorlatok

Az I. és a II. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal zárul. Az I. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal záródó tárgyát (BTMI 206) az a hallgató veheti fel, aki befejezte az alapozó képzést, és hiány nélkül teljesítette az I. szigorlati tanegység-csoport alacsonyabb kódszámú gyakorlati jegyeit és a kollokviumait.

A II. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal záródó tárgyát (BTMI 306) az a hallgató veheti fel, aki az I. szigorlati tanegység-csoportot sikeres szigorlattal lezárta, és teljesítette a II. szigorlati tanegység-csoport alacsonyabb kódszámú gyakorlati jegyeit és kollokviumait.

A szigorlat az I. és a II. szigorlati tanegység-csoportban felölelt korszakok összefoglaló számonkérésének színtere, a magyar irodalmi szemináriumok és előadások alapján. A szigorlat bizottság előtt zajlik; a hallgatónak bizonyságot kell tennie arról, hogy a megfelelő mélységű részismereteket képes társítani a nagyléptékű szemléleti tájékozódással. A sikeres szigorlathoz ezért nélkülözhetetlen a kötelező olvasmányok részletező poétikai és szemléleti elemzése, a korszakproblémák és a korabeli művelődést foglalkoztató kérdésirányok alapos ismerete a vonatkozó szakirodalom alapján, valamint az önálló véleményalkotás, a megszerzett ismeretek alkotó felhasználása. Az egyes tanegységeknél részletezendő tematika mindenki számára kötelező, az előadások speciális témájának számonkérése ezt csak kiegészíti. Szükségszerűen szóba kerülnek világirodalmi vonatkozások is.

A szigorlat rendjéről. A szigorlat szóbeli és írásbeli részre oszlik.

Az I. szigorlat írásbeli részének teljesítésére két időpontot kínálunk: december közepén és január elején. Aki a decemberi írásbeli vizsgán elégtelen jegyet szerez, megkísérelheti a javítást januárban. Viszont az a hallgató, aki januárban próbálkozik először az írásbelivel, ám nem sikerül a vizsgája, már nem kap újabb esélyt – januárban egyetlen írásbeli vizsganap van! Az írásbeli beugró jellegű: kötelező olvasmányokat, kötelező szakirodalmat és a zárthelyi vizsgák anyagát kérjük számon teszt jellegű feladatlapokon. Az írásbeli sikeres teljesítése a szóbeli vizsga feltétele! A szóbeli vizsgán két tétel lesz: egy a korábbi kollokviumok anyagából (felvilágosodás, romantika), egy másik a századvég irodalmából. Bármelyik szóbeli tétel elégtelen ismerete a szóbeli szigorlat sikertelenségét vonja maga után! Sikertelen szóbeli esetén egyszer meg lehet kísérelni a szóbeli javítását januárban.

A szigorlat végeredménye a három részjegy függvénye: az írásbeli rész és a két szóbeli tétel jegyeiből áll össze – így ezek egyike sem maradhat elégtelen. A sikertelen szigorlatot a következő félévben újra meghirdetett szigorlati időszakban lehet megismételni!

Az II. szigorlat írásbeli részének teljesítésére két időpontot kínálunk: május közepén és június elején. Aki a májusi írásbeli vizsgán elégtelen jegyet szerez, megkísérelheti a javítást júniusban. Viszont az a hallgató, aki júniusban próbálkozik először az írásbelivel, ám nem sikerül a vizsgája, már nem kap újabb esélyt – júniusban egyetlen írásbeli vizsganap van! Az írásbeli beugró jellegű: kötelező olvasmányokat, kötelező szakirodalmat és a zárthelyi vizsgák anyagát kérjük számon teszt jellegű feladatlapokon. Az írásbeli sikeres teljesítése a szóbeli vizsga feltétele! A szóbeli vizsgán két tétel lesz: egy a korábbi kollokviumok anyagából (Nyugat, két világháború közötti évek), egy másik a II. világháború utáni irodalmából. Bármelyik szóbeli tétel elégtelen ismerete a szóbeli szigorlat sikertelenségét vonja maga után! Sikertelen szóbeli esetén egyszer meg lehet kísérelni a szóbeli javítását (június vagy augusztus).

A szigorlat végeredménye a három részjegy függvénye: az írásbeli rész és a két szóbeli tétel jegyeiből áll össze – így ezek egyike sem maradhat elégtelen. A sikertelen szigorlatot a következő félévben újra meghirdetett szigorlati időszakban lehet megismételni!

 

5.4. Szakdolgozati szeminárium, diplomamunka, államvizsga

Tanulmányait a hallgató diplomamunka elkészítésével zárja le. A szakdolgozat kreditértéke 25 kredit, ám ennek megszerzése hosszú és folyamatos készülést foglal magában: a 25 kreditből 13 kredit értékű az elkészült szakdolgozat, s további 12 kredit a négy féléven át, azaz 120 órában (4×30 óra) teljesített szakdolgozati szemináriumokért jár (4×3 kredit). A szakdolgozati szeminárium gyakorlati jeggyel végződik.

Az MI 701 szakdolgozati előkészítő szemináriumot a 6. félévben a szak két fele között szabadon választva vehetik fel a hallgatók. E bevezető félév után, a 7. szemeszter kezdetén, vagyis az MI 702 szakdolgozati szeminárium felvételekor viszont már kötelező választani egy végleges irodalmi vagy nyelvészeti témakört, s a szakdolgozati témakör megjelölésével egy időben jelentkezni a témavezetőnél. A 7-9. félév során a szakdolgozati szeminárium (MI 702-704) folyamatos konzultációra épülő tanegység; a szakdolgozat a témavezető személyes segítsége és ellenőrzése mellett készül. A jelentkezés, a témamegjelölés és a munkarend kialakítása után a témavezető által megszabott számú, folytonosan végzett kötelező konzultáción kell a félév során a hallgatónak részt vennie.

A diplomamunka készítésének általános szabályait a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rögzíti. Diplomamunkát benyújtani csak a II. szigorlat eredményes letétele után lehet.

Az államvizsga szóbeli vizsga. Ez két részből áll: védésből és vizsgából. Itt csak az irodalomtudományi államvizsga esetét ismertetjük. Ha tehát a szakdolgozat irodalomból készült, akkor államvizsgán előbb a szakdolgozat megvédésére kerül sor. A védés a dolgozat témájára összpontosít. A második rész a vizsga: ez a dolgozat tárgya által kijelölt korszakon belüli kötetlen beszélgetés, felkészülési idő és segédeszköz nélkül.

Irodalomból 6 korszak közül lehet választani: A. A középkor és a reneszánsz irodalma; B. A reneszánsz és a barokk; C. A felvilágosodás kora; D. A 19. század irodalma; E. A 20. század első fele; F. A II. világháború utáni évtizedek irodalma.

Ha a diplomamunka a jelölt magyar szakjából készül, akkor a vizsga a témától függően vagy nyelvészeti, vagy irodalmi bizottság előtt zajlik (a szak másik feléből így értelemszerűen nincs államvizsga).

Ha a diplomamunka nem magyar szakból készül, a hallgató először megválasztja, hogy nyelvészetből vagy irodalomból akar-e államvizsgázni, majd a megadottak közül kijelöli a vizsga tárgyául szolgáló korszakot.

Államvizsgára jelentkezni a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet irodájában lehet. A vizsgák időpontját a Tanulmányi Osztály határozza meg.

 

II. Képzési háló és tanegységlista irodalomból

Alapozó képzés – első félév

 

kódkredit tanegység címejellegjegyfeltételfélév
BTMI 1013 Bevezetés az irodalomelméletbe előadás2eakoll.-őszi
BTMI 1023 Az antikvitás irodalma előadás2eakoll.-őszi
BTMI 1032 Filológia és verstan szeminárium2szemgyj.-őszi

 

Az alapozó képzés kötelező értelmiségi modulja az első félévben:

kódkredit tanegység címe jellegjegyfeltételfélév
BTEMMI 1072 Régi magyar művelődéstörténet előadás (I. évf., őszi félév!)2eakoll.-őszi

 

Alapozó képzés – második félév

kódkredit tanegység címejellegjegyfeltételfélév
BTMI 1042 Irodalomelméleti szeminárium 2szem gyj. BTMI 101, 102, 103, BTEMMI 107tavaszi
BTMI 1052 Régi magyar irodalomtörténeti szeminárium 2szem gyj. BTMI 101, 102, 103, BTEMMI 107tavaszi
BTMI 1063 Régi magyar irodalomtörténet előadás2eakoll. BTMI 101, 102, 103, BTEMMI 107tavaszi

 

I. szigorlati tanegység-csoport

kódkredit tanegység címejellegjegyfeltételfélév
BTMI 2013 A felvilágosodás kora előadás 2eakoll.-őszi
BTMI 2022 A felvilágosodás kora szeminárium 2szemgyj.- őszi, tavaszi
BTMI 2033 A romantika kora előadás 2eakoll.-tavaszi
BTMI 2042 A romantika kora szeminárium 2szemgyj.-tavaszi, őszi
BTMI 2052 A századvég irodalma szeminárium 2szemgyj.- őszi
BTMI 2064 A századvég irodalma előadás 2easzig. BTMI 106, 201, 202, 203, 204, 205őszi

 

II. szigorlati tanegység-csoport

kódkredit tanegység címe jellegjegyfeltétel félév
BTMI 3013 A Nyugat első nemzedéke előadás2eakoll.-tavaszi
BTMI 3022 A Nyugat első nemzedéke szeminárium2szemgyj,- tavaszi, őszi
BTMI 3032 Irányzatok a Nyugatot követően szeminárium2szemgyj.-őszi, tavaszi
BTMI 3043 Irányzatok a Nyugatot követően előadás2eakoll.-őszi
BTMI 3052 A II. vh. utáni évtizedek irodalma szeminárium2szemgyj.-tavaszi
BTMI 3064 A II. vh. utáni évtizedek irodalma előadás2ea szig. BTMI 206 és BTMI 301, 302, 303, 304, 305tavaszi

 

Világirodalmi tanegység-csoport

kódkredit tanegység címe jellegjegyfeltételfélév
BTMI 4013 A világirodalom története 1700-ig előadás2eakoll.- őszi, tavaszi
BTMI 4023 A világirodalom története 1700–1830 előadás2eakoll.- őszi, tavaszi
BTMI 4032 Világirodalmi szeminárium 1830-ig2szemgyj.- őszi, tavaszi
BTMI 4043 A világirodalom története 1830–1914 között előadás2eakoll.- őszi, tavaszi
BTMI 4053 A világirodalom tört. 1914-től napjainkig előadás2eakoll.- őszi, tavaszi
BTMI 4062 Világirodalmi szeminárium (1830-tól napjainkig)2szemgyj.- őszi, tavaszi

 

Elméleti tanegység

kódkredit tanegység címe jellegjegyfeltételfélév
BTMI 5012 Irodalomelméleti szakszeminárium2szemgyj. BTMI 101 és 104 őszi, tavaszi

 

Összesen57 kredit750 óra

 

Értelmiségi modul (a magyar szak által előírt kötelező tanegység-csoport)

kódkredit tanegység címejellegjegy feltételfélév
BTEMMI 1072 Régi magyar művelődéstörténet előadás (I. évfolyam 1. félévében) 2ea koll.- őszi
BTEMMI 3072 Kortárs magyar irodalom előadás (3-8. félévben) 2ea koll.- őszi, tavaszi
BTEMMI 5022 Esztétika előadás (3-8. félévben) 2ea koll.- őszi, tavaszi
Összesen6 kredit90 óra

 

Szakdolgozati szemináriumok (kötelező tanegység-csoport, irodalomból vagy nyelvészetből)

kódkredit tanegység címe jelleg jegy feltétel félév
BTMI 7013 Szakdolgozati előkészítő szeminárium 1. (6. félév) 2szem. gyj. BTMI 206tavaszi
BTMI 7023 Szakdolgozati szeminárium 2. (7. félév) 2szem. gyj. BTMI 701 őszi
BTMI 7033 Szakdolgozati szeminárium 3. (8. félév) 2szem. gyj. BTMI 702tavaszi
BTMI 7043 Szakdolgozati szeminárium 4. (9. félév) 2szem. gyj. BTMI 306 és BTMI 703 őszi
Összesen MI vagy Ny12 kredit120 óra

Az elkészült szakdolgozat kreditértéke 25 a szemináriumhoz kötött kreditekkel

 

Tanárszak, módszertani tanegység-csoport

kódkredit tanegység címe jelleg jegy feltételfélév
TK 109a12 Az irodalomtanítás módszertana előadás (7. vagy 8. félév) 2ea koll.- őszi, tavaszi
TK 109a21 Az irodalomtanítás módszertana előadás (7. vagy 8. félév) 2 szem.gyj.- őszi, tavaszi
Összesen MI3 kredit120 óra

 

(Ehhez a 3 kredithez további 3 kreditet nyelvészetből, egyet pedig e két szakterület valamelyikéből kell még szerezniük a hallgatóknak.)

 

Egyszakos képzés, speciálkollégiumok (a tanulmányok ideje alatt a kötelező tárgyakon kívül teljesítendő tanegység-csoport)

kódkredit tanegység címe jellegjegyfeltételfélév
BTMI 601-6063-3 Speciálkollégium (3-8. félévben) – a kínálat szerint2-2eakoll.-tavaszi
Egyszakos tanárszakon: 618 kredit180 óra
Egyszakos nem tanárszakon: 1236 kredit360 óra

 

III. Javasolt képzési rend

A kreditrendszert követő képzés lényege, hogy bizonyos kötöttségekkel segíti a tanulmányok egymásra épülését, ugyanakkor a döntően szabad választhatóság és kötetlen sorrendiség elve alapján támogatja a hallgató önálló felkészülését, a neki megfelelő képzési idő és képzési ritmus kialakítását. Mindez tehát a hallgató részéről a képzési rend előzetes átgondolását feltételezi, saját elképzelést követel meg.

A nem kötött sorrendű tanegységek szabad ütemezésben vehetők fel egy-egy tanegység-csoporton belül, vagy a tanulmányok teljes ideje alatt.

Fontos tudnivaló: lezártnak akkor minősül bármely tanegység, ha a hallgató megszerezte belőle a meghirdetett képzési forma szerinti érdemjegyet (kollokvium vagy gyakorlati jegy). A vonatkozó kreditérték csak az érdemjegy megszerzése után kapható meg.

 

Alapozó képzés

A tanegységek felvételének sorrendje az alapozó képzésben kötött: a második félévben a tanegységek felvétele előfeltételezi azt, hogy a hallgató lezárta az első félév minden tanegységét! Fontos tudni, hogy a számítógépes adminisztrációt végző NEPTUN 2000 rendszert úgy állították be, hogy a rendszer az alapozó képzésben addig nem engedi a feliratkozást a második félév tantárgyaira, amíg az első félév minden tárgya sikeres érdemjeggyel nincsen lezárva!

Első lépésben – ez az első évfolyam első féléve – teljesíteni kell a BTMI 101 Bevezetés az irodalomelméletbe, a BTMI 102 Az antikvitás irodalma, a BTMI 103 Filológia és verstan és a BTEMMI 107 Régi magyar művelődéstörténet tanegységet. Ezeknek mindegyike előfeltétel a következő félév tanegységeinek felvételéhez.

Az első félév irodalmi tanegységeinek érvényes érdemjeggyel való lezárása nélkül nem kezdhető meg a második félév (nem vehetők fel a második félév meghirdetett kötelező tárgyai). A BTMI 101-103 és a BTEMMI 107 tanegységeket a tavaszi félévben nem hirdetjük meg. Az alapozó képzés első félévében szerzett elégtelen érdemjegyeket tehát csak a következő őszi félévben lehet majd javítani!

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy rögtön a tanulmányok elején találkozik a hallgató a magyar szak által előírt kötelező értelmiségi modulok egyikével, a BTEMMI 107 Régi magyar művelődéstörténet tanegységgel. Ezt ugyan az egyetem összes hallgatója számára szabadon választható értelmiségi modulként hirdettük meg, ám e modult a magyar szakos hallgatóknak kötelező teljesíteniük, s mindjárt az első félévben!

Az alapozó képzés második felében – ez az első évfolyam második féléve – szintén van kötöttség: a BTMI 106 Régi magyar irodalomtörténet tanegység kötelező kollokviumára csak az a hallgató bocsátható, aki – túljutva az első félév kötelező tanegységein (BTMI 101-103, BTEMMI 107) – most még a BTMI 105 Régi magyar irodalomtörténeti szemináriumból is megszerezte a kötelező gyakorlati jegyet. Ezt a kötöttséget a NEPTUN 2000 rendszerben nem jeleztük, de itt az Útmutatóban hangsúlyozzuk. Az alapozó képzés a BTMI 106 tanegység sikeres kollokviumával zárul.

 

I. szigorlati tanegység-csoport

Az I. és a II. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal zárul. Az I. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal záródó tárgyát (BTMI 206) az a hallgató veheti fel, aki teljesítette az alapozó képzést, és hiány nélkül megszerezte az I. szigorlati tanegység-csoport alacsonyabb kódszámú gyakorlati jegyeit és teljesítette a kollokviumait.

Javasoljuk, hogy a hallgató a 3. félévben teljesítse a BTMI 201 A felvilágosodás kora előadás és a BTMI 202 A felvilágosodás kora szeminárium tanegységeket. A 4. félévben a BTMI 203 A romantika kora előadás és a BTMI 204 A romantika kora szeminárium tanegységeket. S az 5. félévben az MI 205 A századvég irodalma szeminárium és a BTMI 206 A századvég irodalma előadás tanegységeket, mely az I. szigorlattal zárul.

 

II. szigorlati tanegység-csoport

A II. szigorlati tanegység-csoport szigorlattal záródó tárgyát (BTMI 306) az a hallgató veheti fel, aki az I. szigorlati tanegység-csoportot sikeres szigorlattal lezárta, és teljesítette a II. szigorlati tanegység-csoport alacsonyabb kódszámú gyakorlati jegyeit és kollokviumait.

  Javasoljuk, hogy a hallgató a 6. félévben teljesítse a BTMI 301 A Nyugat első nemzedéke előadás és a BTMI 302 A Nyugat első nemzedéke szeminárium tanegységeket. A 7. félévben a BTMI 303 Irányzatok a Nyugatot követően előadás és BTMI 304 Irányzatok a Nyugatot követően szeminárium tanegységeket. A 8. félévben a BTMI 305 A II. világháború utáni évtizedek irodalma szeminárium és a BTMI 306 A II. világháború utáni évtizedek irodalma előadás tanegységeket, mely a II. szigorlattal zárul.

 

Az irodalom szak által megkötött értelmiségi modulok

A BTEMMI 107 Régi magyar művelődéstörténet tanegységről már volt szó.

A BTEMMI 307 Kortárs magyar irodalom tanegységek a 3–8. félévek során bármikor felvehetők. A hallgatónak érdemes az itt szerzett ismereteket beépítenie a II. szigorlat anyagába.

A BTEMMI 502 Esztétika tanegység a 3-8. félévben bármikor felvehető. A tárgy sikeres elvégzése érdekében a magyar szakos hallgatóknak azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint az irodalomelméleti alapozó tárgyak elvégzése után vegyék fel.

 

Világirodalmi tanegység-csoport

A világirodalmi tanegységek sorrendje szabad: semmilyen előfeltételezési rendszer nem köti. Ha a hallgató az irodalomtörténeti kronológia szerint kíván haladni tanulmányaiban, akkor erre megvan a módja a növekvő kódszámú tanegységek egymásra következő felvételével. Ha az összehasonlító vizsgálatok vonzzák, akkor a hallgató megbonthatja a történeti időrendet, s eszerint állíthatja fel a világirodalmi képzés rendjét.

Mindazonáltal javasoljuk, hogy a BTMI 401 A világirodalom története 1700-ig előadás és a BTMI 402 A világirodalom története 1700-1830 előadás, valamint a BTMI 403 Világirodalmi szeminárium 1830-ig tanegységeket a 2–4. félévekben teljesítsék. Javasoljuk, hogy a BTMI 404 A világirodalom története 1830-1914 előadás és a BTMI 405 A világirodalom története 1914-től napjainkig előadás, valamint a BTMI 406 Világirodalmi szeminárium (1830-tól) tanegységeket az 5–7. félévek során végezzék el. Ennek a javaslatnak az lehet az előnye, hogy így biztosítva van a történeti időrend kínálta áttekintés, másrészről a hallgató összehasonlító nézőpontot érvényesíthet a párhuzamosan futó magyar irodalomtörténeti anyagra nézve.

Javasoljuk, hogy szigorlati félévbe ne kerüljön világirodalmi kollokvium.

Nem kezdheti meg a 9. félévben a tanítási gyakorlatot az a hallgató, aki nem teljesítette addig az összes előírt világirodalmi tanegységet!

 

Elméleti tanegységek és speciális kollégiumok

E tanegységek az irodalomtudományos szakkutatás bonyolultabb összefüggéseit villantják fel a hallgatók előtt, ezért mindenképpen az alapozó képzés után érdemes időt fordítani rájuk. A BTMI 501-es Irodalomelméleti szakszeminárium a 3–8. félévek során bármikor felvehető, feltétele a BTMI 101 és 104 irodalomelméleti alaptárgyak teljesítése.

A BTMI 600-as kódjelű, szabadon választható tanegységekből tanárszakon az egyszakosok számára legalább 6 teljesítendő a tanulmányok során (ugyanez nem tanárszakon az egyszakosoknak 12 tanegység). Ezeket a 3–8. félévekben javasoljuk elvégezni, félévente egyet-egyet (illetve kettőt-kettőt). A kétszakosok számára az MI 600-as tanegység-csoport teljesítése nincs előírva.

 

Szakdolgozati szemináriumok

A szakdolgozat a hallgató és a témavezető közös munkájára épülő szellemi teljesítmény. A 6. félévben kell felvenni a szakdolgozati előkészítő szemináriumot, s az előkészítő jellegű félév végére kell megállapodni a végleges nyelvészeti vagy irodalmi témánál. A következő három félév során (7-9. félév) folyamatos konzultáció keretei között (a témavezető személyes segítségére és ellenőrzésére támaszkodva) kell a hallgatónak kidolgoznia a szakdolgozat egyes fejezeteit, s ezeket a féléves szemináriumok végén bemutatnia a témavezetőnek. Ez a menetrend azt biztosítja, hogy a 9. félév végére összeáll a szakdolgozat, melyet a hallgató a 10. félévben végső formába önt, majd védési folyamatra benyújt.

 

 

IV. Tudnivalók a tanegységekről

Alapozó képzés

BTMI 101 Bevezetés az irodalomelméletbe (koll, 2ea, 3 kredit)

A tanegység az alábbi, mindenki számára kötelező témaköröket öleli fel: Az irodalomtudomány jellege és részterületei (irodalomelmélet, kritika, műértelmezés, filológia, irodalomtörténet, poétika, stíluskutatás, stilisztika, verstan). Az irodalom fogalmának megközelítései. Az irodalmi mű értéke és értékelése. Az irodalom történetisége, az irodalomtörténet elméleti kérdései. Műnemek és műfajok. Az irodalomtudomány főbb irányzatai. A kollokviumon e témakörök ismerete alapkövetelmény, ez egészül ki a hallgatott előadás anyagának, s a tanár által megszabott kötelező olvasmányoknak a számonkérésével.

 

BTMI 102 Az antikvitás irodalma (koll, 2ea, 3 kredit)

Tárgykörök: I. A világirodalom fogalma, terjedelme; kutatásának módszerei; az összehasonlító irodalomtudomány. II. A görög nyelv, a görög irodalom korszakai. Archaikus korszak: az eposz (Homérosz, Hésziodosz); az iambosz-költészet; a líra (kardal és monódikus líra). Klasszikus korszak: A dráma; a színházi viszonyok; a tragédia kialakulása; Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész; a szatírdráma; a komédia kifejlődése; az ókomédia (Arisztophanész); a szónoklat (Démoszthenész, Iszokratész); a történetírás (Hérodotosz, Thuküdidész); a filozófia (Platón, Arisztotelész). A hellénisztikus korszak: az új irodalmi központok; Kallimakhosz, Theokritosz, Apollóniosz, Rhodiosz, Hérondasz; az újkomédia (Menandrosz); az új filozófiai irányzatok (epikureizmus, sztoicizmus, a kynikusok). A római korszak: a 2. szophisztika; Plutharkosz, Lukianosz; a szerelmi regény; az újplatónikus iskola. III. A latin nyelv; a római irodalom korszakai; viszonya a görög irodalomhoz. Archaikus irodalom: a fabula palliata (Plautus, Terentius); Cato. A köztársaságkor irodalma: költészet (Catullus, Lucretius); próza (Cicero, Caesar). Az aranykor: a költészet (Vergilius, Horatius, az elégia); történetírás. Az ezüstkor: Seneca, Tacitus; a szatíra (Iuvenalis); a levélírás (Plinius); az „alacsonyabb” műfajok (mese, regény).

 

BTMI 103 Filológia és verstan (gyj, 2szem, 2 kredit)

A szeminárium az irodalomtudomány és irodalomtörténet filológiai és könyvészeti alapismereteibe vezet be, továbbá biztosítja az elemi verstani tudnivalók elsajátítását.

 

BTMI 104 Irodalomelméleti szeminárium (gyj, 2szem, 2 kredit)

A szeminárium klasszikus és modern irodalomelméleti szövegek olvasására és értelmezésére épül. Alapkövetelmény egy zárthelyi dolgozat teljesítése, valamint szóbeli referátum tartása a tanár által meghatározott rend szerint.

 

BTMI 105 Régi magyar irodalomtörténeti szeminárium (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematika: a hasonló című kollokvium (BTMI 106) anyagából a tanárok által meghirdetett életművek és alkotások. A félév elején kijelölt témából szemináriumi dolgozat készítése kötelező, amelyet kb. 8–10 lap terjedelemben, a meghatározott foglalkozásra kell megírni, ott ismertetni, majd benyújtani.

 

BTMI 106 Régi magyar irodalomtörténet (koll., 2ea, 3kredit)

Az alapozó képzési szakasz kollokviummal fejeződik be, melyen alapkövetelmény az 1772 előtti magyar irodalom összegző ismerete, kitekintéssel a művelődéstörténeti összefüggésekre is. A vizsga a hatkötetes irodalomtörténet megfelelő fejezeteire épül, kiegészítve az előadások anyagával és a Szöveggyűjtemény illeszkedő szemelvényeivel. Témakörei az alábbiak: A magyar ősköltészet. Középkori egyházi műveltségünk, első szövegemlékeink. Krónikák, legendák. Késő-középkori irodalmunk. A reneszánsz, humanizmus, keresztény humanizmus, reformáció, manierizmus fogalmai és magyarországi sajátosságai. Janus Pannonius, Bornemisza Péter, Heltai Gáspár, Balassi Bálint, Rimay János, Szenci Molnár Albert. A magyar reformáció első írói. Humanista tudományos irodalom és emlékírás. A históriás ének és a széphistóriák. Protestáns hitvitázó és késő-reneszánsz utazási irodalom. A barokk és a rokokó fogalma. Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Apáczai Csere János, Gyöngyösi István, Mikes Kelemen, Faludi Ferenc. A protestáns műveltség népszerűsítői. A kuruc kor politikai költészete. Emlékírás

 

 

I. szigorlati tanegység-csoport

BTMI 201 A felvilágosodás kora (koll, 2ea, 3 kredit)

Az előadás anyaga az I. szigorlathoz tartozik, s megegyezik a hasonló című szeminárium tárgykörével.

 

BTMI MI 202 A felvilágosodás kora (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematikája: Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó. Az irodalmi élet kereteinek kialakulása. A népszerű irodalom változásai. Nemzettudat és irodalom. Nyelv-, vers- és stílusújítás. A felvilágosult irodalom nemzedékei. Bessenyei György, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Károly, Katona József.

 

BTMI 203 A romantika kora (koll, 2ea, 3 kredit)

Az előadás anyaga az I. szigorlathoz tartozik, s megegyezik a hasonló című szeminárium tárgykörével.

 

BTMI 204 A romantika kora (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematikája: A romantika korának irányzatai. Hagyományőrzés és népiesség. Az irodalmi élet kibontakozása. Irodalmi kritikánk fejlődése. A magyar dráma útja. A regény fejlődése. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Petőfi Sándor, Arany János, Madách Imre.

 

BTMI 205 A századvég irodalma (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematikája: Történelmi és irodalmi viszonyok a korban. A stílustörténeti átrendeződés. A népiesség válsága. Műfajok hanyatlása, műfajok kiteljesedése. Irodalomszemlélet és kritika. A népies-nemzeti irány. A líra megújulása: Vajda János és a „modernek”. A regény változatai: Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Mikszáth Kálmán; a verses regény; századvégi irányzatok a regényben (Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán). A novella virágzása Bródy Sándor, Petelei István, Gozsdu Elek).

 

BTMI 206 A századvég irodalma (szig, 2ea, 4 kredit)

Az előadás anyaga az I. szigorlathoz tartozik, s megegyezik a hasonló című szeminárium tárgykörével. Az előadás szigorlattal zárul, a szigorlat anyaga az MI 201-206 tanegység-csoport által kijelölt, felölelt anyag.

 

 

II. szigorlati tanegység-csoport

  BTMI 301 A Nyugat első nemzedéke és a magyar avantgárd (koll, 2ea, 3 kredit)

Az előadás anyaga a II. szigorlathoz tartozik, s megegyezik a hasonló című szeminárium tárgykörével.

 

  BTMI 302 A Nyugat első nemzedéke és a magyar avantgárd szeminárium (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematika: A Nyugat és kora; a századforduló és a századelő irodalmi és általános művészeti irányzatai. Az esztéta modernség és a magyar avantgárd. A 20. század első két évtizedének irodalmi élete, a Nyugat jelentősége. Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Tersánszky Józsi Jenő, Kuncz Aladár, Karinthy Frigyes, Szabó Dezső, Kassák Lajos művészete. A Nyugat-korszak kisebb jelentőségű alkotói. A korszak lírájának, drámaművészetének és epikájának értékelő áttekintése.

 

  BTMI 303 Irányzatok a Nyugatot követően (koll, 2ea, 3 kredit)

Az előadás anyaga a II. szigorlathoz tartozik, s megegyezik a hasonló című szeminárium tárgykörével.

 

  BTMI 304 Irányzatok a Nyugatot követően (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematika: A két világháború közötti korszak eszmei és művészi törekvései. Az új klasszicizmus és a „másodmodernség”, a népi írói mozgalom, az új mitologizmus. József Attila, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Déry Tibor művészete. Az „erdélyi triász” és Dsida Jenő költészete. A korszak egyéb alkotóinak (Erdélyi József, Sinka István, Kodolányi János, Veres Péter) jellemzése. A nemzetiségi magyar irodalmak kialakulása és főbb értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői. A korszak lírájának, drámaművészetének és epikájának értékelő áttekintése.

 

  BTMI 305 A II. világháború utáni évtizedek irodalma (gyj, 2szem, 2 kredit)

Tematika: A magyar irodalom új jelenségei és problémái a II. világháború utáni évtizedekben a hetvenes évek közepéig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése. Nagy László, Juhász Ferenc, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Tandori Dezső, Petri György, Oravecz Imre költészete. Az elbeszélő próza megújulása a hatvanas években (Sánta Ferenc, Cseres Tibor, Konrád György). Ottlik Géza, Mándy Iván, Örkény István, Mészöly Miklós, Sütő András, Szilágyi István, Kertész Imre, Hajnóczy Péter, Nádas Péter, Esterházy Péter írásművészete. A nemzetiségi és nyugati magyar irodalmak jellemzése és fontosabb alkotói.

 

  BTMI 306 A II. világháború utáni évtizedek irodalma (szig,  2ea, 4 kredit)

Az előadás anyaga a II. szigorlathoz tartozik, s megegyezik a hasonló című szeminárium tárgykörével. A szigorlaton a 301-306 tanegység-csoport anyagáról kell számot adni.

 

 

Világirodalmi tanegység-csoport

BTMI 401 A világirodalom története 1700-ig (koll, 2ea, 3 kredit)

A kollokvium mindenki számára kötelező anyaga: A középkor irodalma: vallásos költészet, a himnusz, a lovagi epika, a lovagi líra, a trubadúr műfajok. A reneszánsz irodalma: reneszánsz, reformáció, humanizmus; humanista erudíció, bibliakritika; a reneszánsz líra, a reneszánsz (verses) epika, széppróza, keretes elbeszélés, a reneszánsz dráma. A barokk irodalma: a barokk eposz és líra. Az alábbi művek és szerzők ismerete olvasmányok alapján: Roland-ének, Nibelung-ének, Ének Igor hadáról, Vogelweide, Dante, Villon, Petrarca, Ronsard, Ariosto, Boccaccio, Chaucer, Cervantes, Rabelais, Erasmus, Lope de Vega, Shakespeare, Tasso, Góngora.

 

BTMI 402 A világirodalom története 1700–1830 (koll, 2ea, 3 kredit)

A kollokvium kötelező anyaga: A francia klasszicista dráma. A felvilágosodás irodalma: felvilágosult racionalizmus, klasszicizmus, szentimentalizmus, neoklasszicizmus; a francia, az angol és a német felvilágosodás, a Sturm und Drang. A romantika irodalma: az európai romantika története, nemzeti változatok, kölcsönhatások. Az alábbi szerzők portréja műismeret alapján: Corneille, Racine, Molière, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Swift, Sterne, Lessing, Goethe, Schiller, Hölderlin. Walter Scott, Byron, Shelley, Keats, Lamartine, Victor Hugo, Novalis, E. T. Hoffman, Heine, Mickiewicz, Puskin, Lermontov.

 

BTMI 403 Világirodalmi szeminárium (1830-ig) (gyj, 2szem, 2 kredit)

Anyaga igazodik az MI 401 és az MI 402 tanegységek elvárási rendszeréhez.

 

BTMI 404 Világirodalom története 1830-1914 (koll, 2ea, 3 kredit)

A kollokvium kötelező anyaga: Realizmusproblémák, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus és kései szimbolizmus; a 19. századi regény eszmetörténeti és poétikai kérdései, a szimbolista regény, a századvégi kispróza, a líra a 19. század második felében, modern törekvések a századforduló drámájában. Az alábbi szerzők ismerete olvasmányok alapján: Stendhal, Balzac, Flaubert, Maupassant, Zola, France, E. Brontë, Dickens, Thackeray, H. James, Th. Hardy, Wilde, E. A Poe, Melville, C. F. Meyer, Fontane, Nietzsche, Gogol, Goncsarov, Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Szologub, Belij, Hašek, Reymont, Baudelaire, Rimbaud, Verlaine, Whitman, Blok, Hauptmann, Ibsen, Strindberg, Shaw, Jarry, Csehov, Wyspianski.

 

BTMI 405 A világirodalom története 1914-től napjainkig (koll, 2ea, 3 kredit)

A kollokvium mindenki számára kötelező anyaga a következő: A 20. század fő stílusirányzatai, képzőművészeti párhuzamaikkal együtt (szecesszió, futurizmus, expresszionizmus, Bauhaus, Dada, szürrealizmus, konstruktivizmus, kubizmus, neoavantgarde). A regény, a dráma, a líra fejlődéstendenciái műfajtörténeti szakirodalom alapján. A nemzeti irodalmak 20. századi fejlődéstörténete, fejlődéstörténeti párhuzamok. Az alábbi szerzők ismerete olvasmányok alapján: Ajtmatov, Apollinaire, Aragon, G. Benn, Brecht, Bulgakov, Borges, Beckett, Th. Bernhard, H. Böll, Camus, Calvino, J. Conrad, Dürrenmatt, T. S. Eliot, Eluard, Faulkner, M. Frisch, Gide, Gombrowicz, G. Grass, Hemingway, Hrabal, P. Handke, Ionesco, Joyce, Kafka, Garcia Lorca, Thomas Mann, Majakovszkij, Mrozek, Garcia Marquez, Nabokov, O’Neill, Okudzsava, Pirandello, Proust, Rilke, Sartre, Valery, Witkiewicz, Steinbeck, W. Woolf.

 

BTMI 406 Világirodalmi szeminárium (1830-tól) (gyj, 2szem, 2 kredit)

Anyaga igazodik az MI 404 és az MI 405 tanegységek elvárási rendszeréhez.

 

Elméleti tanegység

BTMI 501 Irodalomelméleti szakszeminárium (gyj, 2szem, 2 kredit)

A szeminárium az önálló irodalomelméleti gondolkodásra való felkészítést szolgálja. A klasszikus és modern irodalomelmélet egy-egy részterületének elmélyült vizsgálatával fejleszti a hallgatók elméleti készségét. A tanegység speciális tematikáját és szakirodalmát az oktató jelöli ki.

 

Értelmiségi modul

BTEMMI 107 Régi magyar művelődéstörténet (koll, 2ea, 2 kredit)

Az előadás témája a magyar művelődés története a honfoglalás korától a felvilágosodás koráig (1772). Honfoglalás kori műveltség. A magyarok és a X. századi Európa. A magyarországi műveltség a középkorban. Krónikák és legendák. Kolostori kultúra. A reneszánsz kor műveltsége (humanizmus, az erazmista anyanyelvi műveltség, reformáció, manierizmus, neosztocizmus). Multikonfesszionalizmus a Kárpát-medencében. A barokk kor műveltsége (újjászerveződő katolicizmus, udvari kultúra, rokokó). A protestáns tudományosság a XVIII. században. Iskolakultúra, nyomdatörténet, művészeti mecenatúra.

 

BTEMMI 307 Kortárs magyar irodalom (koll, 2ea, 2 kredit)

A tárgy az utolsó negyedszázad magyar költészetének és eelbeszélő prózájának áttekintését célozza. A látomásos-metaforikus költészet változatai az utóbbi évtizedek magyar költészetében (Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Utassy József). Tandori Dezső konkrét-vizuális költészete. A posztmodern „új érzékenység” nyelvi alakváltozatainak kialakulása: Petri György, Oravecz Imre. Új irányok a költészetben, versszerűtlenség és disszemináció: Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Borbély Szilárd, Térey János költészete.

  Az ún. problémakereső, önvizsgáló „kisregény” (Mészöly, Sarkadi, Sánta, Szabó Magda, Cseres, Konrád). A példázat alakzatai (Iskola a határon, Magasiskola, Saulus, Kő hull apadó kútba, Sinistra körzet, Háború és háború). Családregény, emlékezésregény (Egy családregény vége, Cseréptörés, Sorstalanság, Családáradás, Jadviga párnája). Metafiktív elbeszélés-technika, posztmodern szövegválogatás (Termelési-regény, Bevezetés a szépirodalomba, Harmonia caelestis). A rövidtörténet (A memória-part, Nincs alvás!, A veinhageni rózsabokrok). Az önéletrajzi regény (Emlékiratok könyve, Tizenhét hattyúk, Mintha élnél). A történelmi regény (Sutting ezredes tündöklése, Az Ikszek, A jövevény, Éleslövészet, Dzsigerdilen).

 

BTEMMI 502 Esztétika (koll, 2ea, 2 kredit)

A kollokvium fő tárgykörei az alábbiak: Az esztétika mibenléte, helye a megismerés rendszerében (tárgya, módszerei, kapcsolatai más stúdiumokkal). „Tisztán teoretikus”, lélektani és a művészetek alakulásának menetét is figyelembe vevő felfogások. Az esztétika mint történelmi jelenség. A művészetek előzményei, csírái az állatvilágban, művészi jellegű tevékenységformák és termékek a művészetek viszonylagos önállósulása előtti időszakban és ezt követően. Az esztétikum fő jellemzői. A műalkotások különböző anyagai és megformáltsága; a nyelvi anyag sajátszerűségei. Formálás és jelentéslétrehozás. A műalkotások rétegeltsége. A mű-vizsgálatok alaptípusai. Az esztétikai minőségek, a szép sajátos helyzete. Esztétikummal rokon jelenségek: a kellemesség és a giccsesség kérdései. A giccs mint történelmi jelenség. A művészetek viszonya a rajtuk kívüli valósághoz (és „saját valóságukhoz”). A művészi alkotás és alkotója, újrarealizálója, befogadója. A fejlődés problematikája a művészetek területén. A művészetek nem történeti rendszerezései, rendszeralkotás egy-egy ún. művészeti ág területén.

 

BTMI 701 Szakdolgozati előkészítő szeminárium 1. (gyj, 2 szem, 3 kredit)

A tárgy a szakdolgozati témaválasztást segíti elő. Megismerteti a hallgatókat azokkal a módszerekkel, amelyek alkalmazása egy, a szemináriumi dolgozatok kereteinél jóval nagyobb léptékű írásbeli munka megírásához szükséges. A konzultációs foglalkozás konkrét tematikája a feldolgozandó témaköröktől függ, és így a mindenkori hallgatói igények nagymértékben meghatározzák. A szeminárium nyelvészetből és irodalomból egyaránt teljesíthető: a hallgató e választástól függetlenül határozhatja meg a későbbiekben szakdolgozati témáját, akár úgy is, hogy szakjának a másik feléből készíti el diplomamunkáját.

 

MI702 Szakdolgozati szeminárium 2. (gyj, 2 szem, 3 kredit)

 

MI7303 Szakdolgozati szeminárium 3.(2. gyj, 2 szem, 3 kredit)

 

MI704 Szakdolgozati szeminárium 4. (gyj, 2 szem, 3 kredit)

 

 

Tanárszak, módszertani tanegység-csoport

TK109a1 Az irodalomtanítás módszertana (2ea, koll, 2 kredit)

Az irodalomtanítás módszertana az irodalom tanításának elméleti és gyakorlati ismeretrendszere. Ez az ismeret az irodalomtudomány, a szövegtudomány és a pedagógia metszetében ragadható meg. Tematikája is ehhez igazodik, fő témakörei:

1. Különböző tantárgyi ágazatok szerepe az irodalomtanításban (elméleti, esztétikai ismeretek alkalmazásának lehetőségei).

2. Irodalomtanítás az osztályszituációban (óratípusok, óraszervezési eljárások).

3. A tantárgy elrendezésének szerkezeti modelljei (stílustörténeti, műfaji tipológiai stb. megközelítések példái).

Mivel nem létezik ilyen önálló tudományág (irodalompedagógia vagy irodalom-módszertan), a gyakorlat alakította ki a „módszert”. Elméleti ismeretrendszerének alapját az irodalomtudomány irányai jelölik ki. Ezért tűnik szükségesnek az előadás különböző szemináriumokkal történő kiegészítése, hogy a hallgatók az eltérő szemléletek taníthatóságával is megismerkedhessenek.

 

TK109a2 Az irodalomtanítás módszertana szeminárium (2szem, gyj, 1 kredit)

A szemináriumok tematikája, illeszkedve az előadás menetéhez, arra ad lehetőséget, hogy a hallgatók mikrotanításokkal készüljenek fel a tanítási gyakorlatra. Az irodalmi szövegekről való beszédet úgy alakítsák és gyakorolják, hogy megőrizzék a tantárgyban rejlő kreativitást és élményszerűséget, az irodalom működését pedig alkotó térré avassák. Ehhez kapnak gyakorlati segítséget. A szeminárium oktatói lehetőséget adnak a hallgatóknak arra, hogy különböző korosztályok irodalomtanítási módszereivel ismerkedhessenek meg.

 

 

Egyszakos képzés, speciálkollégiumok

BTMI 600-as Speciálkollégiumok (koll, 2-2 ea, 3-3 kredit)

A félévente változó kínálatból szabadon felvehető tanegységek. Rendszerint kollokviummal zárulnak, tematikájuk, követelményeik a meghirdetéskor ismerhetőek meg.

 

 

Magyar irodalom
Kreditrendszerű kiegészítő levelező képzés

 

I. Általános tudnivalók

1. A teljesítendő tanegységek kreditértékéről, sorrendjéről, választásáról

A magyar nyelv és irodalom szakos tanári diploma megszerzéséhez 240 kredit teljesítése szükséges, amibe bele kell számolni a főiskolai diplomát 95 kredit értékben.

A fennmaradó kreditek eloszlása a következő.

A levelező magyar szakon az irodalmi rész elvégzéséhez a hároméves képzés hat féléve alatt összesen 63 kreditet 144 órában kell teljesíteni. Ezek a kreditek az I., a II. és a III. évfolyamban hallgatott magyar irodalomtörténeti, világirodalmi és irodalomelméleti stúdiumokat (javarészt előadásokat, ritkábban szemináriumokat) záró kollokviumokból (3 kredit/kollokvium értékben), valamint a II. évfolyam második félévében, illetve a III. évfolyam első félévében kötelezően felvett szakdolgozati szemináriumból (3-3 kredit) állnak össze.

Az elkészített szakdolgozat összesen 25 kredit értékű.

A tanegységek felvételének sorrendje a levelező-kiegészítő képzés jellege miatt alapvetően kötött, hiszen az évfolyamok csoportbeosztásához, illetve a pénteki időpontokhoz igazodó órarend lényegében nem ad lehetőséget arra, hogy a hallgató egyes tárgyakból a felsőbb évfolyamok stúdiumait végezze el előbb. Ennek egyébként sem lenne különösebb haszna, hiszen a három évfolyam hat félévének elvégzése kötelező, nem lehet négy vagy öt félévbe összevontan megszerezni a diplomát. Mivel azonban az egyes előadások nem épülnek szorosan egymásra, egyes kollokviumok sikertelen befejezése még nem zárja ki a következő félévi tárgyak felvételét. Az elmaradt kollokviumokat pótolni kell, vagy a következő évben meghirdetett előadás keretében, vagy a kijelölt oktatóval történő időpontegyeztetés alapján. Egy tanegységhez tartozó vizsga sikeres teljesítésére négy lehetősége van a hallgatónak: négy egymást követő sikertelen próbálkozás – a vizsgaszabályzat értelmében – eltiltást von maga után.

A szakdolgozat benyújtásának, és az államvizsga letételének előfeltétele valamennyi kollokvium és szeminárium sikeres teljesítése.

 

2. A tanárok és a témák választásáról

Az előírt tanegységek körében az oktatást kijelölt tanárok végzik, ők szabják meg az előadások, szemináriumok témáit is. A magyar irodalomtörténeti, világirodalmi, irodalomtörténeti, művelődéstörténeti előadásokat kollokvium zárja le, amelynek követelményei azonosak a nappali tagozatos képzésben meghatározottakkal: az oktató minden félév elején részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást nyújt az aktuális vizsgakövetelményekről. A kollokviumot csak annál az oktatónál lehet letenni, aki az adott félévben az előadásokat tartotta.

Az egyes kurzusok csak tavaszi, illetve csak őszi félévekben kerülnek meghirdetésre, tehát egy stúdium egy évben csak egyszer jelenik meg a tanrendben

A szakdolgozati szeminárium esetében már mód nyílik a téma és az oktató szabad megválasztására. A hallgatók – amennyiben irodalomból kívánják szakdolgozatukat megírni – a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet bármely oktatóját felkérhetik témavezetőként (tehát nem kizárólag a levelező képzésben aktuálisan részt vevő tanárokat lehet választani), akivel témát és konzultációs időpontot kell egyeztetni.

 

3. Az órák látogatásáról

Irodalomból egy félév folyamán az I. és a II. évfolyamban stúdiumonként négy alkalommal 2 órás (4×2 óra/tanegység), a III. évfolyamban stúdiumonként három alkalommal 2 órás (3×2 óra/tanegység) foglalkozásokat tartunk.

Az előadások és szemináriumok látogatása kötelező.

A kollokviumokhoz egy féléves előadás tartozik: az előadások beépülnek a számon kérendő anyagba.

A szakdolgozati szemináriumok személyes egyeztetést, folyamatos kapcsolatot feltételeznek a témavezető tanárral.

 

4. A tanrendről és a tanegységek felvételéről

A tanegységek témakínálata és oktatói időről időre változnak. Az órákat tartó oktatók felsorolását, a foglalkozások helyét és idejét az évenként aktualizált tanrend rögzíti, melyet a levelezős hallgatók minden félév elején a Tanulmányi Osztályon kapnak kézhez.

A félév kezdetén az oktatók szóban vagy írásban közlik az egyes foglalkozásokra vonatkozó sajátos elvárásokat, követelményeket, közzéteszik a kötelező, illetve az ajánlott olvasmányok és szakirodalom jegyzékét. A tanegységek felvétele a félév elején a Tanulmányi Osztályon zajlik.

 

5. A tanegységtípusok összefoglaló tudnivalói

 

5.1. Művelődéstörténeti, irodalomelméleti, magyar irodalomtörténeti, világirodalmi kollokvium

Az előadások szóbeli – ritkán írásbeli – kollokviummal zárulnak. A kollokvium a művelődéstörténeti, irodalomelméleti, magyar irodalomtörténeti és világirodalmi anyagrészek összefoglaló számonkérésének színtere. Követelményei az alapos tárgyismeret, különös tekintettel az olvasottságra és a műértelmezés képességére; a vizsgázónak fel kell tudni tárnia a fontosabb irodalomelméleti összefüggéseket, át kell látnia az irodalomtörténeti folyamatokat. Nélkülözhetetlen a kötelező olvasmányok részletező poétikai, szemléleti elemzése, a témakörök, tételek alapos ismerete a vonatkozó szakirodalom alapján, az önálló véleményalkotás, a megszerzett ismeretek alkotó felhasználása.

A levelező képzés nagyobb egységeit – ellentétben a nappali képzéssel – nem zárja le szigorlat: a szakdolgozat benyújtásának és az államvizsga letételének a feltétele a kollokviumok (és szemináriumok) sikeres teljesítése.

 

5.2. Szakdolgozati szeminárium, diplomamunka, államvizsga

Tanulmányait a hallgató a diplomamunka elkészítésével zárja le. A szakdolgozat kreditértéke 25 kredit, ám ennek a teljesítését megelőzi a két félévben hat kreditértékben elvégzett szakdolgozati szeminárium. A szakdolgozati szeminárium gyakorlati jeggyel végződik.

Az MI 114, illetve MI 118 szakdolgozati előkészítő szemináriumot a 4., illetve az 5. félévben kell felvennie a hallgatóknak: a szeminárium felvételekor kötelező választani egy végleges irodalmi (vagy nyelvészeti) témakört, s a szakdolgozati témakör megjelölésével egy időben jelentkezni a témavezetőnél. A 4. és az 5. félév során a szakdolgozati szeminárium (MI 114, MI 118) folyamatos konzultációra épülő tanegység; a szakdolgozat a témavezető személyes segítsége és ellenőrzése mellett készül. A jelentkezés, a témamegjelölés és a munkarend kialakítása után a témavezető által megszabott számú, folytonosan végzett kötelező konzultáción kell a félév során a hallgatónak részt vennie.

A diplomamunka készítésének általános szabályait a Tanulmányi és vizsgaszabályzat rögzíti. Diplomamunkát benyújtani csak valamennyi kollokvium eredményes letétele és a szemináriumi jegyek megszerzése után lehet.

Az államvizsga szóbeli vizsga, amely két részből áll: először a szakdolgozatát kell megvédenie a hallgatónak, majd a dolgozathoz kapcsolódó korszak vizsga-jellegű számonkérésére kerül sor. A védés a dolgozat témájára koncentrál, a vizsga pedig a dolgozat tárgya által kijelölt korszakon belüli kötetlen beszélgetés, felkészülési idő és segédeszköz nélkül. Irodalomból 6 nagyobb korszak közül lehet választani (ugyanakkor a diplomamunka témája egyben kijelöli a 6 korszak egyikét): A. A középkor és a reneszánsz irodalma; B. A reneszánsz és a barokk; C. A felvilágosodás kora; D. A 19. század irodalma; E. A 20. század első fele; F. A II. világháború utáni évtizedek irodalma.

Az egyes témakörökhöz kapcsolódó követelményrendszert az Irodalmi Intézet hirdetőtábláján tekinthetik meg a hallgatók.

Ha a diplomamunka a jelölt magyar szakjából készül, akkor a vizsga a témától függően vagy nyelvészeti, vagy irodalmi bizottság előtt zajlik (a szak másik feléből így értelemszerűen nincs államvizsga).

Ha a diplomamunka nem magyar szakból készül, a hallgató először megválasztja, hogy nyelvészetből vagy irodalomból akar-e államvizsgázni, majd a megadottak közül kijelöli a vizsga tárgyául szolgáló korszakot.

Államvizsgára jelentkezni a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet irodájában lehet. A vizsgák időpontját a Tanulmányi Osztály határozza meg.

 

II. Képzési háló és tanegységlista irodalomból

 

I. évfolyam első félév

kód kredit tanegység címe jellegjegy félév
MI 1013 Irodalomelmélet I. 4x2 ea. koll.őszi
MI 1023 Az antikvitás irodalma 4x2 ea. koll.őszi
MI 1033
Régi magyar művelődéstörténet 4x2 ea. koll.őszi
MI 1043 Proszeminárium (Verstan, poétika) 4x2 szem. koll.őszi

 

I. évfolyam második félév

kódkredit tanegység címejellegjegyfélév
MI 1053 Irodalomelmélet II. 4x2 ea. koll.tavaszi
MI 1063 A világirodalom története 1700-ig 4x2 ea. koll.tavaszi
MI 1073 Régi magyar irodalomtörténet előadás 4x2 ea. koll.tavaszi

 

II. évfolyam első félév

kód kredit tanegység címejellegjegyfélév
MI 1083Esztétika 4x2 ea.koll. őszi
MI 1093 A felvilágosodás kora előadás 4x2 ea.koll. őszi
MI 1103 A világirodalom története 1700–1830 4x2 ea.koll. őszi

 

II. évfolyam második félév

kód kredit tanegység címejellegjegyfélév
MI 1113 A romantika kora előadás. 4x2 ea.koll. tavaszi
MI 1123 A századvég irodalma előadás 4x2 ea.koll. tavaszi
MI 1133 A világirodalom története 1830–1914 között 4x2 ea.koll. tavaszi
MI 1143 Szakdolgozati szeminárium konzultációgyj. tavaszi

 

III. évfolyam első félév

kódkredit tanegység címejellegjegyfélév
MI 1153 A Nyugat első nemzedéke és az avantgarde előadás. 3x2 ea. koll. őszi
MI 1163 Irányzatok a Nyugatot követően előadás 3x2 ea. koll. őszi
MI 1173 A világirodalom története 1914-től I. 3x2 ea. koll. őszi
MI 1183 Szakdolgozati szeminárium konzultáció gyj. őszi

 

III. évfolyam második félév

kódkredit tanegység címejellegjegyfélév
MI 1193 A II. világháború utáni évtizedek magyar irodalma előadás 3x2 ea. koll.tavaszi
MI 1203 Kortárs magyar irodalom előadás 3x2 ea. koll.tavaszi
MI 1213A világirodalom története 1914-től II. 3x2 ea. koll.tavaszi