KódBTMI250MA
TantárgycímKritikatörténet 1.
KurzuscímA magyar irodalomkritika története a 19. században
OktatóVarga Pál
Órarendi adatokCsütörtök, 14:00-16:00, Fszt. 1/2.
KépzésII. MA irodalomtudomány szakirány
Kreditpont2
Kurzustípuselőadás
Kapcsolódó anyagokelőadásvázlatok, kötelező olvasmányok a honlapon (folyamatosan feltöltve)

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A kurzus a magyar irodalomkritika kialakulását, intézményesülését és irányzati megoszlását követi végig a modernitás kezdetéig, miközben tekintettel van a korszakképzés kérdéseire, az irodalomfogalom változásaira, a stílus- és műfajtörténeti összefüggésekre, a kritika mint értékelő normaképzés és normaképző értékelés kettős folyamatának kulturális, eszmetörténeti hátterére, illetve kritika és kánon kölcsönhatására.

Követelmények: a témakörökhöz kapcsolódó kötelező olvasmányok és az előadások anyagának ismerete.

 

Tematika:

  1. Bevezetés – Klasszika és romantika határán
  2. A kritika helye az irodalomban mint társadalmi alrendszerben
  3. Kazinczy esztétikai nézetei és a Himfy-recenzió
  4. Kölcsey Ferenc kritikái
  5. Romantikus előfeltevések térnyerése a magyar irodalomkritikai gondolkodásban
  6. Kritikai viták az eposz körül
  7. Népköltészet és irodalom
  8. A regény emancipációja a magyar irodalomkritikai gondolkodásban
  9. Kritikai normák alakulása a líraellenesség és a kiengesztelés jegyében
  10. Petőfi költészetének kritikai fogadtatása
  11. A magyar irodalmi kánon a 19. században
  12. A tragikum-vita
  13. A 19. századi magyar irodalom recepciója a modernitásban

 

Kötelező olvasmányok (zárójelben a tétel száma, amelyhez az illető szöveg kapcsolódik)

 

Arany János: A magyar népdal az irodalomban (7.), Naiv eposzunk (6.), Irányok (9.) , Egy üdvözlő szó (9.)

Császár Ferenc: Petőfi Sándor költeményes munkái (10.)

Erdélyi János: Népköltészetről (7.)

Kazinczy Ferenc: Recenzió Himfy szerelmei-ről (3.)

Kemény Zsigmond: Eszmék a regény és dráma körül (8.)

Kölcsey Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály munkájinak kritikai megitéltetések, Berzsenyi Dániel versei (4.); Nemzeti hagyományok (7.)

Palágyi Menyhért: Vajda János és a magyar lyra (11.)

Péterfy Jenő: A tragikum (12.)

Teleki József: A’ régi és új költés’ külömbségeiről (5.)

 

 

Ajánlott olvasmányok (zárójelben a tétel száma, amelyre az illető szöveg vonatkozik):

 

Bécsy Ágnes: A szövegtől a szerzőig – költészet és kritika. Kölcsey Ferenc: Berzsenyi Dániel versei, in: Szegedy-Maszák Mihály–Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei, II. kötet, 1800–tól 1919-ig, Bp., Gondolat, 2007, 57–72. (4.)

Bényei Péter: A történelem és a tragikum vonzásában. A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond művészetében, Debrecen, Kossuth egyetemi, 2007, 19–134. (8.)

Borbély Szilárd: Ahogy Kölcsey olvassa Csokonait, in: B. Sz.: Árkádiában, Debrecen, Csokonai, 2006, 125–131. (4.)

Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában, Bp., Akadémiai, 1990. (1., 3., 4.)

Csetri Lajos: A magyar irodalmi nyelvújítás korának irodalomszemlélete, in: Cs. L.: Amathus. Válogatott tanulmányok, I., Bp., L’Harmattan, 2007, 67–71. (3.)

Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége, Bp., 1992. (2., 6., 9.)

Dávidházi Péter: Per passivam resistentiam. Egy politikai magatartásforma értékeléséjhez, in: D. P.: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára, Bp., Argumentum, 1998, 29–50. (2., 9.)

Dávidházi Péter: A kitagadástól az irodalmi kánonig. A Vaitatum vanitas és a magyar kritika , in: Per passivam resistentiam. Változatok hatalom és írás témájára, Bp., Argumentum, 1998, 123–143. (11.)

Gyapay László: „A’ tisztább ízlésnek regulájival”. Kölcsey kritikusi pályakezdése, Bp.: Universitas, 2001. (4., 5.)

Hites Sándor: A magyar regénytörténet „megalapítása”. 1836 Jósika Miklós: Abafi, in: Szegedy-Maszák Mihály–Veres András (szerk.) A magyar irodalom történetei, II. kötet, 1800–tól 1919-ig, Bp., Gondolat, 2007, 196–211. (8.)

Horváth János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig. Bp., Akadémiai, 1978. (7.)

Kondor Tamás: Gyulai Pál tragikumfelfogása és a tragikum-vita, It 2002/4., 561–586. (12.)

Korompay H. János: A „jellemzetes” irodalom jegyében. Az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkdása, Bp., 1998. (7., 10.)

Margócsy István: Petőfi Sándor. Bp., Korona, 1999. (10., 11.)

Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában, Bp., Akadémiai, 1981, 187–261. (12.)

Sőtér István (szerk.): A magyar kritika évszázadai, II. Romantika, népiesség, pozitivizmus. Írta és összeállította: Fenyő István, Németh G. Béla, Sőtér István, Bp., Szépirodalmi, 1981 (Általános)

Szajbély Mihály: Az 1849 utáni „líraellenesség” érvei és forrásai, in: Németh G. Béla (szerk.): Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában, Bp., Gondolat, 1988, 58–78. = „Most módfelett prózai világ van” (Ellenérzések a lírával szemben 1849 után), in: Sz. M.: Álmok álmodói, Bp., Magvető, 1997, 28–46. (9.)

Szajbély Mihály: „Idzadnak a magyar tollak”. Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában, a 18. század közepétől Csokonai haláláig, Bp., Akadémiai–Universitas, 2001. (1., 5.)

Szajbély Mihály: A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Bp., Universitas, 2005. (2., 9.)

Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai, in: Sz-M. M.: „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128. (1., 5.)

Szörényi László: „A szent hazának képe” (Őstörténet és epika Zrínyitől Krúdyig), in: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni”, Bp., Magvető, 1989, 208–221. (6.)

Takáts József (szerk.): A magyar irodalmi kánon a XIX. században, Bp.: Kijárat, 2000. (11.)

S.Varga Pál: A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Bp., Balassi, 2005,, 399–579. (7.)