KódBTMI202BA
TantárgycímMűveltségi és poétikai modul 2.
KurzuscímEmber és természet a XVIII-XIX. századi irodalomban
OktatóBódi Katalin
Órarendi adatokSzerda, 12:00-14:00, Fsz. 14/1.
KépzésBA törzsképzés
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagok

A szeminárium célkitűzései/követelmények: A szeminárium célja a felvilágosodás egyik legfontosabb eszmetörténeti problémájának, ember és természet kapcsolatának tanulmányozása korabeli szépirodalmi szövegek olvasásával, képzőművészeti alkotások (festmények, metszetek, kertek, építmények) elemzésével. A kurzus fókuszába helyezett eszmetörténeti kérdéskör az ember és a természet viszonyrendszerének feltárásával egyúttal választ keres az evilágit és a túlvilágit, illetve a testet és a lelket kutató kérdésekre, amelyek mindenekelőtt Istenről, a boldogságról és a testről való gondolkodást integrálják. A gyakorlati jegy megszerzéséhez a félév végi zárthelyi dolgozat megírása és aktív órai munka szükséges.

Tematika:

Bevezetés: A franciakert és az angolkert hagyománya a kertépítészetben, a festészetben és az irodalomban a XVII–XVIII. században

Adrian von Buttlar, Az angolkert: A klasszicizmus és a romantika kertművészete, ford. Havas Lujza, Budapest, 1999, 9–23.

 

A felvilágosodás természetszemlélete a magyar irodalomban 1.: Kármán József: Fanni’ hagyományai, Salamon Gessner: Daphne, Chloe

Borbély Szilárd, Műfaji minták a Fanni hagyományaiban = Studia Litteraria XXXVI., Debrecen, 1998, 171–185.

(ajánlott Gessner-kiadás: Gessner’ Idylliumi, Fordította Kazinczy Ferenc = Érzelmes históriák, szerk. Lőkös István, Budapest, 1982, 268 –272.)

 

A felvilágosodás természetszemlélete a magyar irodalomban 2.: Berzsenyi Dániel: A’ Melancholia, Horátz, Csokonai Vitéz Mihály: A’ Boldogság

Onder Csaba, A bonyhai grotta; Horátz az ablakban, a kaskában Anakreón = O. Cs., Illetlen megjegyzések, Budapest, 2009, 11–31., 69–81.

 

A franciakert és az angolkert paradoxona: Dominique Vivant-Denon, Csak míg meg nem virrad, Jelenkor 2008/12, 1348–1360., http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1651

Szécsényi Endre, Esztétika a budoárban, Jelenkor 2008/12, 1361–1399., http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=1652

 

Isten, ember és természet: Johann Wolfgang Goethe, Az ifjú Werther szenvedései és halála

Némedi Andrea, (L)enni vagy nem (l)enni, avagy az ifjú olvasó szenvedései (Goethe: Werther) = Huszonöt fontos német regény, szerk. Ambrus Éva, Budapest, 1996, 123–155.

 

A természet uralhatatlansága: Johann Wolfgang Goethe, Vonzások és választások

Berta Erzsébet, Szerelem és (an)architektúra. Reflexiók Goethe Die Wahlverwandtschaften (Vonzások és választások) című regényéhez = Szerelemfelfogások az irodalomban, Studia Litteraria XLIV., Debrecen, 2006., 71–110.

 

A francia felvilágosodás természetszemlélete 1.: Jean-Jacques Rousseau, Emil, avagy a nevelésről

 

A francia felvilágosodás természetszemlélete 2.: Marquis de Sade, Juliette, avagy a bűn virágzása

Roland Barthes, Sade, Fourier, Loyola, Budapest, 2001., 19–46., 141–192.

 

 Az ember győzelme a természet fölött: Daniel Defoe, Robinson Crusoe

Kalmár György, Robinson és Crusoe, avagy hogyan (nem) válhatunk mindentudó elbeszélővé = Kötelezők: Tanulmányok világirodalmi klasszikusokról, szerk. Bényei Tamás, JAK – Kijárat, 1999, 83–121.

 

Exkurzus: a romatikus természetszemlélet: Mary Shelley, Frankenstein avagy a modern Prométheusz

Sélley Nóra, A szörny(űség) kibenléte – Mary Shelley: Frankenstein = Lánnyá  válik s írni kezd, Debrecen, 1999

 

ZH (az órai anyagból, a kötelező szép- és szakirodalomból: előzetesen kiadott kérdéskatalógus alapján)

 

Kötelező olvasmányok:

lásd tematika!

 

Ajánlott olvasmányok: