KódBTMI205OMA
TantárgycímRégi magyarországi irodalom 2.
KurzuscímRégi magyarországi irodalom 2.
OktatóDr. Fazakas Gergely, egyetemi adjunktus
Órarendi adatokSzerda, 10,00–11.30, Fsz. 14/1.
Csütörtök, 12.00–13.30, Fsz. 14/1.
KépzésI. évf. 2 szem. gyj., törzsképzésben kötelező
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagokfénymásolatok, power point

 

A szeminárium célkitűzései/követelmények:

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei (A kari TVSz alapján)

  1. A szemináriumok rendszeres látogatása kötelező. A gyakorlati jegyet a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.
  2. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését. (Melléklet, BTK, 8.§ – a Szabályzat 11. § (2) bekezdéséhez)
  3. A zárthelyi dolgozatokat a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség. A félévre megajánlott jegy javítására csak az oktató engedélyével van lehetőség.
  4. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozata érvénytelen.

 

Követelmény (minden részelem teljesítendő):

  1. Órai munka: az óráról-órára feladott szövegek értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés) – az érdemjegy 30%-a.
  2. Zárthelyi dolgozat: az utolsó órán kell megírni, az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból (akinek az órai munka részjegye jeles, azaz folyamatosan, minden órára készül és számot is ad tudásáról, nem kell zh-t írnia) – az érdemjegy 25%-a.
  3. Referátum: a félév elején kiválasztott témából rövid (10 perces), kreatív prezentáció (ppt, prezi stb.), valamely érdekes probléma bemutatása – az érdemjegy 15%-a.
  4. Szemináriumi dolgozat: legkésőbb a referátumot követően két héttel kell elküldeni – esszé vagy tanulmány formájú (de mindenképpen lábjegyzetelt), problémafelvető vagy elemző, saját olvasatot is magában foglaló dolgozat (primer szövegeket és szakirodalmat használó, pontosan lábjegyzetelt munka) az adott témáról: egy irodalmi jelenségnek, egy vagy több szövegnek az értelmezése, egy szakirodalmi vita, probléma értelmezése stb. – az érdemjegy 30%-a.

Formai követelmények: 6–8 oldal terjedelem, 12-es Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz, 2,5-es margók.

A lábjegyzetelés az Irodalomtörténeti Közlemények alapelveit kövesse! http://itk.iti.mta.hu/szabvany.pdf

Aki a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez hivatkozás nélkül használ internetes vagy írott forrásokat, elégtelent kap.

 

Tematika (benne kötelező és ajánlott olvasmányok)

Az első félév tematikája és válogatott szakirodalma

A tematika csak a legfontosabb szöveggyűjteményeket és néhány szakirodalmi ajánlatomat tartalmazza. A további szövegkiadásokat, kézikönyveket, lexikonokat és internetes adatbázisokat az első órán beszéljük meg. Az olvasandó primer és szekunder szövegeket óráról-órára adom fel.

A legfontosabb nyomtatott szövegkiadások:

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, szerk. MADAS Edit, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992. http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., BITSKEY István, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988.

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I–II, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

Régi Magyar Költők Tára, 16. század (RMKT 16)

Régi Magyar Költők Tára, 17. század (RMKT 17)

Régi Magyar Drámai Emlékek (RMDE)

Régi Magyar Prózai Emlékek

Régi Magyar Könyvtár. Források

Magyar Remekírók sorozat 16–18. századot érintő kiadásai.

Tankönyvek, kézikönyvek:

Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és kora újkor (MAMŰL), I–XIV., főszerk. KŐSZEGHY Péter, Bp., Balassi, 2003‑2009.

A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., Akadémiai, 1964.

A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp., Akadémiai, 1964.

(E kettő elérhetősége: A magyar irodalom története 1600-ig)

A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

http://www.villanyspenot.hu/#!/ (regisztrációköteles)

 (http://villanyspenot.hu/?p=tartalom&s=fejezetek&reset=1                                   ez a honlap nem mindig él)

 

  1. A félév áttekintése. A követelmények, a témák, a szakirodalom és a használandó kézikönyvek megbeszélése

 

  1. Miért jó (és hogyan érdemes) régi magyar(országi) szövegeket olvasni?

WEÖRES Sándor, Három veréb hat szemmel: antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból, Bp., Helikon, 2010 (vagy bármely korábbi kiadás 1982-től); 1. kötet, ill. a 2. kötet Bod Péter szövegéig.

HARGITTAY Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes), in Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. H. E., Bp., Universitas, 2003, 75–88.

SZILASI László, A történeti poétika története (1982–2000), in Bevezetés…, i. m., 240–252.

KLANICZAY Tibor, Az írók nemzeti hovatartozása, in Bevezetés…, i. m.,147–153.

TÓTH Zsombor, Hiányzó paradigmák? Módszertani megjegyzések a kontextualizáció kérdéséhez a régi magyar irodalomban, Korunk, 19(2008)/5, 38–50. (http://epa.oszk.hu/00400/00458/00137/tothzs.html)

SZABÓ G. Zoltán – SZÖRÉNYI László, Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába, Bp., Helikon, 1997.

Retorikák a reformáció korából, szerk. IMRE Mihály, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003.

Retorikák a barokk korból, szerk. BITSKEY István, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004.

SZILASI László, A sas és az apró madarak. Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Bp., Balassi, 2008.

KECSKEMÉTI Gábor, „A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás”. A magyarországi retorikai hagyomány a 16–17. század fordulóján, Bp., Universitas, 2007, 15–28.

 

  1. Misztika és mariológia a középkori latin nyelvű himnuszköltészetben. Liturgikus és szerelmi költészet

Ómagyar Mária-siralom; Siket-vasárnapi himnusz Isten haláláról (Vexilla regis prodeunt); Mária-himnuszok (O gloriosa domina; Ave, maris stella); Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához; Szent László-ének, in Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, szerk. MADAS Edit, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992, 320‑326; 499‑502; 509‑510; 540‑542 (és a jegyzetek az egyes versekhez: 590‑591; 599; 600; 601).

internetes elérhetőség: http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/

HORVÁTH János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Szent Istvántól Mohácsig, Bp., Magyar Szemle, 1944.

VEKERDI József, Szent László-ének; KURCZ Ágnes, Vásárhelyi András Mária-éneke, in A régi magyar vers, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., Akadémiai, 1979, 11‑22; 23‑32.

BARTÓK István, Mennyek királynője, Bp., Helikon, 2005.

Amor Sanctus. A szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul, ford., bev. BABITS Mihály, Kolozsvár, Polis, 1996.

Himnuszok könyve, ford. SÍK Sándor, kísérőtan. RÓNAY László, Bp., Kairosz, é. n.

„Világ virága, virágnak virága…” (Ómagyar Mária-siralom), bemutatja VIZKELETY András, Bp., Európa, 1986.

VIZKELETY András, A magyar líra első fennmaradt terméke. 1250‑1300: Ómagyar Mária-siralom, in A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 71‑77. (http://villanyspenot.hu/?p=szoveg&n=12260)

 

  1. 16. századi protestáns prédikátorok történelemértelmezése (Farkas András, Károlyi Gáspár és mások). A wittenbergi történelemszemlélet. Apokaliptika és a zsidó-magyar sorspárhuzam hagyománya. A „Querela Hungariae” toposz és a kora újkori magyar panaszirodalom poétikája és metrikája.

Szövegkiadás: FARKAS András, A zsidó és a magyar nemzetről, in Régi magyar költők tára, 2, 16. század, 1, s. a. r. SZILÁDY Áron, Bp., MTA, 1880, 13‑27; jegyzetek: 374‑383; az interneten ld. ugyanezt: http://mek.niif.hu/04700/04758/html/rmkt2/index.htm;

illetve: Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor, vál., s. a. r., jegyz. SZABÓ András, Bp., Magvető, 1984. Az interneten ld. ugyanezt: http://vmek.oszk.hu/05200/05236/html/index.htm

IMRE Mihály, „Magyarország panasza”. A Querela Hungariae toposz a XVI–XVII. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995.

Győri L. János, Izrael és a magyar nép történetének párhuzama a XVI–XVII. századi prédikátori irodalomban, in Egyház és művelődés – Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI–XIX. századi történetéből, szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár, 2000, 29-52.

DIENES Dénes, Farkas András: A zsidó és a magyar nemzetről c. művének teológiája és kortársi párhuzamai, Limes, 14(2001)/3, 73–82. http://srta.hu/wp-content/uploads/2015/07/Farkasandras.pdf

 

  1. A prédikáció hatása a magyar szépprózára. Az exemplumok és a fabulák retorikai szerepe. A régi magyar próza „szövegosztályai”. (Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetek, Heltai Gáspár: Száz fabula, Ponciánus históriája)

HELTAI Gáspár, Száz fabula, s. a. r. B. I., Bp., Európa, 1987, 211–233.

http://mek.oszk.hu/00600/00668/index.phtml

HELTAI Gáspár, Ponciánus históriája = Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei, Bp., Szépirodalmi, 1980.

Bornemisza kritikai kiadás: http://mek.oszk.hu/04900/04983/index.phtml

NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, Bp., Szépirodalmi, 1963.

UŐ, Heltai Ponciánusa és a magyar reneszánsz szórakoztató próza, ItK, 76(1972), 555–579.

UŐ, Szórakoztató irodalom és közönsége a XVI. századi Magyarországon, ItK, 84(1980), 620–629.

BITSKEY István, Heltai Gáspár, a fabulaíró, in HELTAI Gáspár, Száz fabula, s. a. r. B. I., Bp., Európa, 1987, 211–233; illetve ugyanez: in BITSKEY István, Eszmék, művek, hagyományok, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 55–67. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/101313/CSK007.pdf?sequence=1

UTASI Csilla, A Száz fabula európai irodalmi kontextusa, in Humanizmus, religio identitástudat, szerk. BITSKEY István, FAZAKAS Gergely Tamás, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007 (Studia Litteraria, 45), 56–61.

(elérhető az intézeti honlapunkon, a Kiadványaink fül alatt)

GÁBOR Csilla, A történet kerete, a keret története: változatok a Ponciánusra, in Erdély reneszánsza, szerk. G. Cs., LUFFY Katalin, SIPOS Gábor, Kolozsvár, EME, 2009, 147–160.

 

  1. A virágének genusa és modusa; a magyar szerelmi líra eredetvitája. Balassi Bálint Julia-ciklusának poétikai kérdései, neoplatonizmusa. A ciklus és a Szép magyar komédia

Szövegkiadás: a KŐSZEGHY Péter ‑ [SZENTMÁRTONI] SZABÓ Géza által sajtó alá rendezett kiadások valamelyikét (1986, 1993, 1994) használjuk; vagy a Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., BITSKEY István, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988; illetve az ELTÉn, HORVÁTH Iván és munkatársai által készített 1998-as internetes kritikai kiadást (itt megtalálható a Kőszeghy‑Szabó-féle kiadás is: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/

KLANICZAY Tibor, A szerelem költője, in K. T., Reneszánsz és barokk, Bp., Szépirodalmi, 1961, 183–295.

HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982.

UŐ, Balassi könyve, in A magyar irodalom történetei…, i. m., 351–362.

SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei, ItK, 103(1999), 635–646.

Amedeo DI FRANCESCO, A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében, Bp., Akadémiai, 1979.

PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., Balassi, 1996.

SZABICS Imre, A trubadúrlíra és Balassi Bálint, Bp., 1998.

TÓTH Tünde, Balassi és a neolatin szerelmi költészet (PhD-értekezés), Bp., ELTE, 1998. (http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm)

 

  1. Rimay János és a Balassi-hagyomány. A manierizmus problémái

Szövegkiadás: Rimay János összes művei, s. a. r. ÁCS Pál, Bp., Balassi, 1992; illetve: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

BÁN Imre, A magyar manierista irodalom, in UŐ., Eszmék és stílusok, Bp., Szépirodalmi, 1976, 168–185.

ÁCS Pál, „Az idő ósága” – Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban, Bp., Osiris, 2001.

UŐ, „Elváltozott idők” – Irányváltások a régi magyar irodalomban, Bp., Balassi Kiadó, 2006 (Régi magyar könyvtár. Tanulmányok, 6),

UŐ, A késő reneszánsz meglazult pillérei: a sztoicizmus és a manierizmus az irodalomban, in Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28–2008. július 27., szerk. MIKÓ Árpád, VERŐ Mária, Budapest, 2008, 36–50.

SZILASI László, A sas és az apró madarak…, i. m.

IMRE Mihály, A Balassi-kánon első változata, in Nemzet – identitás – irodalom, szerk. BÉNYEI Péter, GÖNCZY Monika, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2005, 66–123.

KECSKEMÉTI Gábor, Rimay retorikai nézeteinek forrásai és összetevői, ItK, 2005/2‑3, 222–242.

 

  1. Tavaszi szünet

               

  1. Szenci Molnár Albert és a zsoltárhagyomány a magyar költészetben

Szövegkiadás: Régi Magyar Költők Tára, XVII. század, 6, Szenci Molnár Albert költői művei, s. a. r. STOLL Béla, Bp., Akadémiai, 1971; illetve Psalterium Ungaricum: Szenci Molnár Albert zsoltárfordításai a genfi zsoltárok dallamaira, kiad. BÓLYA József, Bp., Magyar Református Egyház Zsinata, 2003.

CSÁSZÁR Ernő, A magyar protestáns zsoltárköltészet a XVI. és XVII. században, ItK, 6(1902), 35–46, 162–173, 300–318, 446–466.

Szenci Molnár Albert és a késő reneszánsz, szerk. CSANDA Sándor – KESERŰ Bálint (Adattár…, 4.), Szeged, JATE, 1978.

KOVÁCS Sándor Iván, Szenci Molnár Albert: XXIX. zsoltár, in A régi magyar vers…, i. m., 215–225.

A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században, szerk. ÖTVÖS Péter, PAP Balázs, SZILASI László, VADAI István, Szeged, SZTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 2005.

Zsoltár a régi magyar irodalomban, szerk. SZABÓ András, Bp., Universitas,

 

  1. Zrínyi Miklós lírája és epikája – az Adriai tengernek Syrenaia c. kötet kompozíciós kérdései

Szövegkiadás: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, II, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

KIRÁLY Erzsébet – KOVÁCS Sándor Iván, „Adriai tengernek fönnforgó habjai”, Bp., Szépirodalmi, 1983.

KOVÁCS Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Bp., Szépirodalmi, 1985.

SZÖRÉNYI László, A szerkesztett verskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe, in A magyar irodalom történetei…, i. m., 467–486.

KISS Farkas Gábor vonatkozó írásai Zrínyi Syrena-kötetéről (címlap, kontextus) a szelence.com c. honlapon

 

  1. A verses epika hagyományai Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem c. művében

Szövegkiadás: ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r. KIRÁLY Erzsébet, Bp., Ikon, 1993; illetve Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

KIRÁLY Erzsébet, Tasso és Zrínyi: A „Szigeti veszedelem” olasz epikai modelljei, Bp., Akadémiai, 1989.

SZÖRÉNYI László, A Szigeti veszedelem és az európai epikus hagyomány, in SZ. L., Hunok és jezsuiták, Bp., AmfipressZ, 1993, 15–24.

[KIRÁLY Erzsébet tanulmányai, jegyzetei], in ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r., szerk., jegyz. K. E., Bp., Ikon, 1993.

 

  1. Önéletírás és az én elbeszélhetősége. Az erdélyi emlékirat-irodalom (Bethlen Miklós, Bethlen Kata)

Szövegkiadás: Kemény János és Bethlen Miklós művei, s. a. r., jegyz. V. WINDISCH Éva, Bp., Szépirodalmi, 1980.

BETHLEN Kata Önéletírása, in Magyar Emlékírók, 16–18. század, vál., jegyz. BITSKEY István, Bp., Szépirodalmi, 1982; illetve BETHLEN Kata Önéletírása, s. a. r. BITSKEY István, Bp., Szépirodalmi, 1984 (Olcsó könyvtár).

Az interneten: http://mek.niif.hu/06100/06187/html/mei16_180030030001/mei16_180030030001.html

BITSKEY István, História, emlékirat, önvallomás, in Irodalom és ideológia a 16–17. században, szerk. VARJAS Béla, Bp., Akadémiai, 1987 (Memoria Saeculorum Hungariae, 5), 61–89.

Helikon, 48(2002)/3 (Autobiográfia-kutatás, szerk. MEKIS D. János, Z. VARGA Zoltán)

TÓTH Zsombor, A koronatanú: Bethlen Miklós, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007.

NAGY Levente, Az emlékirat irodalom, in A magyar irodalom történetei…, i. m., 555–567.

Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. BALÁZS Mihály, GÁBOR Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, 2007.

 

  1. Zárthelyi dolgozat