KódBTMI205OMA
TantárgycímRégi magyarországi irodalom 2.
Kurzuscím
OktatóPosta Anna
Órarendi adatokKedd, 12.00–14.00, Fszt. 1/2.
KépzésI. OMA, törzsképzés
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagok

 

Megkérem a hallgatókat, hogy a tematikát kinyomtatva az első órára hozzák magukkal!

 

A szeminárium teljesítésének általános és tantárgyi feltételei:

 

  1. A szeminárium látogatása kötelező. A gyakorlati jeggyel minősített tárgyakat a szemináriumokon való részvétel (órai munka) és a kötelező gyakorlati feladatok (referátum) teljesítése nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.

 

  1. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését.

 

  1. A szemináriumi dolgozat elkészítése kötelező. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozatot nem készíti el, vagy a megadott határidőn túl nyújtja azt be, a félév végén a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül.

 

  1. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozat érdemjegye elégtelen.

 

  1. A zárthelyi dolgozatot a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség.

 

A gyakorlati jegy összetevői (feladatok, beadandók):

 

  1. órai munka: az óráról-órára feladott szövegek (a tematikában kötelező irodalomként szerepelnek) értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés)

(az érdemjegy 20%-a)

 

  1. referátum: a félév elején kiválasztott témából kb. 10 perces kiselőadás az óra elején

A referáló feladata, hogy saját szavaival összefoglalja a szaktanulmányt egy logikusan felépített kiselőadás formájában (kreatív prezentáció: ppt., prezi stb.). A szaktanulmány szó szerinti kijegyzetelése, mondatainak kiemelése, majd felolvasása nem minősül referátumnak. 

(az érdemjegy 20%-a)

 

  1. zárthelyi dolgozat: a félév végén az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból

A zárthelyi dolgozat megírása kötelező. Amennyiben a hallgató nem írja meg a zárthelyi dolgozatot, valamint igazolás híján pót zárthelyi megírására sem kerülhet sor, a félév végén a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül.

(az érdemjegy 30%-a)

Akinek az órai munka részjegye jeles, azaz folyamatosan, minden órára készül és hozzászólásaival számot is ad tudásáról, annak nem kell zárthelyi dolgozatot írnia!

 

A zárthelyi dolgozat megírásának időpontja: MÁJUS 14.

 

  1. szemináriumi dolgozat: tanulmány formájú, problémafelvető vagy elemző dolgozat (primer szövegeket és szakirodalmat használó, pontosan lábjegyzetelt munka) a referátum témájából

A dolgozatban legalább 4-5 tanulmányt alaposabban, további 4-5 szöveget bizonyos elemeiben kell hivatkozni.

A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 12-es Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz, 2,5-es margókkal, 6-8 oldal terjedelemben.

A jegyzetelés az Irodalomtörténeti Közlemények 2018 előtti alapelveit kövesse. (http://itk.iti.mta.hu/szabvany.pdf)

 

A szemináriumi dolgozat leadásának határideje: MÁJUS 14.

(az érdemjegy 30%-a)

 

Tematika:

1.) Február 12.

A tematika és az irodalomlista áttekintése, a követelmények megbeszélése, a referátumtémák kiválasztása.

2.) Február 19.

Bevezetés: A régi magyarországi szövegek sajátosságai

3.) Február 26.

Misztika és mariológia a középkori latin nyelvű himnuszköltészetben

4.) Március 5.

Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus

5.) Március 12.

Balassi Bálint Júlia-ciklusának neoplatonizmusa, retorikai és mitológiai szerkesztőelvei és a Szép magyar komédia

6.) Március 19.

Rimay János Balassi-epicédiumának szerepe a Balassi-kánon kialakításában

7.) Március 26.

A prédikáció szerepe a szépprózai műfaj fejlődéstörténetében: Bornemisza Péter, az exemplumok és a fabulák retorikai szerepe: Heltai Gáspár

 

8.) Április 2.

KONZULTÁCIÓS HÉT

 

9.) Április 9.

A 16. századi protestáns prédikátorok történelemértelmezése (a wittenbergi történelemszemlélet, Károlyi Gáspár) és a „Querela Hungariae”-toposz

10.) Április 16.

Szenci Molnár Albert és a zsoltárhagyomány a magyar költészetben

11.) Április 23.

A lírikus Zrínyi Miklós: Az Adriai tengernek Syrenaia című kötet kompozíciós kérdései

12.) Április 30.

A verses epika hagyományai Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében

13.) Május 7.

Önéletírás és az én elbeszélhetősége. Az erdélyi emlékirat-irodalom: Bethlen Miklós, Bethlen Kata

14.) Május 14.

ZÁRTHELYI DOLGOZAT

 

Irodalomlista:

A félév során használt szövegkiadások, tankönyvek, lexikonok:

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Középkor, szerk. Madas Edit, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992.

(http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/)

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Reneszánsz kor, szerk. Bitskey István, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988.

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I–II, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

Régi Magyar Költők Tára, 16. század (RMKT 16) (http://mek.oszk.hu/04700/04758/html/)

Régi Magyar Költők Tára, 17. század (RMKT 17)

Régi Magyar Drámai Emlékek (RMDE)

Régi Magyar Prózai Emlékek

Régi Magyar Könyvtár. Források

Magyar Remekírók sorozat 16–18. századot érintő kiadásai.

A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, 1964.

A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, 1964.

A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch01.html)

Magyar művelődéstörténeti lexikon: Középkor és kora újkor, I–XIV, főszerk. Kőszeghy Péter, Bp., Balassi, 2003–2014. (http://mamul.btk.mta.hu/ Regisztráció szükséges.) (A továbbiakban MAMÜL)

 

Bevezetés: A régi magyarországi szövegek sajátosságai

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003:

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes), 75–88.

Klaniczay Tibor, Az írók nemzeti hovatartozása, 147–153.

Szabó G. Zoltán – Szörényi László, Kis magyar retorika: Bevezetés az irodalmi retorikába, Bp., Helikon, 1997, 17–24.

A „retorika” szócikk a MAMÜL-ben.

 

Misztika és mariológia a középkori latin nyelvű himnuszköltészetben

Vizkelety András, A magyar líra első fennmaradt terméke, 1250–1300: Ómagyar Mária-siralom = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 71–77.

(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch08.html)

Amor Sanctus: A szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul, ford., bev. Babits Mihály, Kolozsvár, Polis, 1996, Bevezetés.

(http://mek.oszk.hu/11100/11171/11171.pdf)

Himnuszok könyve, bev., ford. Sík Sándor, kísérőtan. Rónay László, Bp., Kairosz, é. n., Bevezetés.

(https://www.unitas.hu/sites/default/files/sik_sandor_-_himnuszok_konyve.pdf)

Vekerdi József, Szent László-ének; Kurcz Ágnes, Vásárhelyi András Mária-éneke = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., Akadémiai, 1979, 11–22; 23–32.

Ómagyar Mária-siralom, Siket-vasárnapi himnusz Isten haláláról, O gloriosa Domina, Ave maris stella = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Középkor, szerk. Madas Edit, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992, 320–322, 499–501, 501–502, 502.

(http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=490_504_Himnuszok#7)

Magyarország nagy királynőjéről és patrónájáról / O gloriosa, o speciosa, stella luminosa, Vexilla regis prodeunt, Ave maris stella (Babits Mihály [233, 73, 75, 81, 83] és Sík Sándor [519, 521, 127, 129, 203, 205] fordításaiban, lásd fentebb)

Szívvel, szóval, tiszta ésszel: Válogatás középkori latin nyelvű költészetünkből, vál., ford., utószó, jegyz. Tóth István, Bp., Szent István Társulat, 2001.

Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei: Szent Istvántól Mohácsig, Bp., Magyar Szemle Társaság, 1944.

Bartók István, Mennyek királynője, Bp., Helikon, 2005.

„Világ virága, virágnak virága…”: (Ómagyar Mária-siralom), bemutatja Vizkelety András, Bp., Európa, 1986.

 

Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus

Kocziszky Éva, Ad animam suam, Irodalomtörténeti Közlemények, 1981, 192–210. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00321/pdf/itk00001_1981_02_192-209.pdf)

Jankovits László, Accessus ad Janum. A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002, 117–139, 172–221. (http://mek.oszk.hu/04700/04778/)

János István, Vízió az égi túlvilágról: Janus Pannonius, Ad animam suam = Egyén és világegész: János István válogatott tanulmányai, szerk. Mercs István, Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 2012, 44–58.

Búcsú Váradtól, Ad animam suam (http://mek.oszk.hu/06700/06722/index.phtml)

Vitéz János beszéde a bécsújhelyi kongresszuson (http://mek.oszk.hu/06200/06214/html/vitezjanos0307.html)

A „Janus Pannonius”, „Vitéz János” és a „humanizmus” szócikk a MAMÜL-ben.

Jankovits László, Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002. (http://mek.oszk.hu/04700/04778/)

 

Balassi Bálint Júlia-ciklusának neoplatonizmusa, retorikai és mitológiai szerkesztőelvei és a Szép magyar komédia

Szövegkiadás: a KŐSZEGHY Péter ‑ [SZENTMÁRTONI] SZABÓ Géza által sajtó alá rendezett kiadások valamelyikét (1986, 1993, 1994) használjuk; vagy a Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., BITSKEY István, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988; illetve az ELTÉn, HORVÁTH Iván és munkatársai által készített 1998-as internetes kritikai kiadást (itt megtalálható a Kőszeghy‑Szabó-féle kiadás is: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/

Horváth Iván, Balassi könyve = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 351–362. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch32.html)

Szentmártoni Szabó Géza, Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei, Irodalomtörténeti Közlemények, 1999/5–6, 635–646. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00010/szabogez.htm)

Kőszeghy Péter utószava = Balassi Bálint, Szép magyar komédia, Bp., Szépirodalmi, 1990, 91–110.

Szilasi László, A sas és az apró madarak: Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Bp., Balassi, 2008, 76–85.

A Szentháromságnak első személye, A Szentháromságnak, kinek imádkoznak A Szentháromságnak harmadik személye, Adj már csendességet, Aenigma, Katonaének,  (http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm), Prológus a Szép magyar komédiához

(http://mek.oszk.hu/00600/00610/00610.htm)

A „virágének”, „Balassi Bálint” és „platonizmus, Ficino hatása” szócikkek a MAMÜL-ben.

Klaniczay Tibor, A szerelem költője = K. T., Reneszánsz és barokk, Bp., Szépirodalmi, 1961, 183–295.

Horváth Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982.

Amedeo Di Francesco, A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében, Bp., Akadémiai, 1979.

Pirnát Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., Balassi, 1996.

Szabics Imre, A trubadúrlíra és Balassi Bálint, Bp., Balassi, 1998.

Tóth Tünde, Balassi és a neolatin szerelmi költészet (PhD-értekezés), Bp., ELTE, 1998. (http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm)

 

Rimay János Balassi-epicédiumának szerepe a Balassi-kánon kialakításában

Szövegkiadás: Rimay János összes művei, s. a. r. ÁCS Pál, Bp., Balassi, 1992; illetve: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

Bán Imre, A magyar manierista irodalom = B. I., Eszmék és stílusok, Bp., Szépirodalmi, 1976, 168–185. (Ua. Irodalomtörténeti Közlemények, 1970/4, 451–465. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00268/pdf/itk_EPA00001_1970_04_451-465.pdf)

Ács Pál, A késő reneszánsz meglazult pillérei: a sztoicizmus és a manierizmus az irodalomban = Mátyás király öröksége: Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28. – 2008. július 27., szerk. Mikó Árpád, Verő Mária, Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008, 36–50.

Ez világ mint egy kert, Kiben kesereg, Az Úr engem sanyaríta, Az idő ósága (http://mek.oszk.hu/01000/01060/01060.htm#4), Levél Justus Lipsiushoz = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003, 177–179, 179, 186, 186–187.

Imre Mihály, „Magyarország panasza”: A Querela Hungariae toposz a XVI–XVII. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 241–261.

(http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/101256)

A „Rimay János” szócikk a MAMÜL-ben.

Ács Pál, „Az idő ósága” – Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban, Bp., Osiris, 2001.

Ács Pál, „Elváltozott idők” – Irányváltások a régi magyar irodalomban, Bp., Balassi, 2006.

Szilasi László, A sas és az apró madarak. Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Bp., Balassi, 2008.

Imre Mihály, A Balassi-kánon első változata = Nemzet – identitás – irodalom, szerk. Bényei Péter, Gönczy Monika, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 66–123. (https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/101424)

Kecskeméti Gábor, Rimay retorikai nézeteinek forrásai és összetevői, Irodalomtörténeti Közlemények, 2005/2–3, 222–242. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00418/pdf/itk_EPA00001_2005_02-03_222-242.pdf)

Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/5–6, Rimay-tanulmányok (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00329/pdf/)

Amedeo Di Francesco, A manierizmus kérdése – Klaniczay után = A. D. F., Kölcsönhatás, újraírás, formula a magyar irodalomban, Bp., Universitas, 2005, 95–112.

 

A prédikáció szerepe a szépprózai műfaj fejlődéstörténetében: Bornemisza Péter, Az exemplumok és a fabulák retorikai szerepe: Heltai Gáspár

HELTAI Gáspár, Száz fabula, s. a. r. B. I., Bp., Európa, 1987, 211–233.

http://mek.oszk.hu/00600/00668/index.phtml

HELTAI Gáspár, Ponciánus históriája = Heltai Gáspár és Bornemisza Péter művei, Bp., Szépirodalmi, 1980.

Bornemisza kritikai kiadás: http://mek.oszk.hu/04900/04983/index.phtml

NEMESKÜRTY István, A magyar széppróza születése, Bp., Szépirodalmi, 1963.

UŐ, Heltai Ponciánusa és a magyar reneszánsz szórakoztató próza, ItK, 76(1972), 555–579.

UŐ, Szórakoztató irodalom és közönsége a XVI. századi Magyarországon, ItK, 84(1980), 620–629.

BITSKEY István, Heltai Gáspár, a fabulaíró, in HELTAI Gáspár, Száz fabula, s. a. r. B. I., Bp., Európa, 1987, 211–233; illetve ugyanez: in BITSKEY István, Eszmék, művek, hagyományok, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1997, 55–67. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/101313/CSK007.pdf?sequence=1

UTASI Csilla, A Száz fabula európai irodalmi kontextusa, in Humanizmus, religio identitástudat, szerk. BITSKEY István, FAZAKAS Gergely Tamás, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007 (Studia Litteraria, 45), 56–61.

(elérhető az intézeti honlapunkon, a Kiadványaink fül alatt)

GÁBOR Csilla, A történet kerete, a keret története: változatok a Ponciánusra, in Erdély reneszánsza, szerk. G. Cs., LUFFY Katalin, SIPOS Gábor, Kolozsvár, EME, 2009, 147–160.

 

A 16. századi protestáns prédikátorok történelemértelmezése (a wittenbergi történelemszemlélet, Károlyi Gáspár) és a „Querela Hungariae”-toposz

Szövegkiadás: FARKAS András, A zsidó és a magyar nemzetről, in Régi magyar költők tára, 2, 16. század, 1, s. a. r. SZILÁDY Áron, Bp., MTA, 1880, 13‑27; jegyzetek: 374‑383; az interneten ld. ugyanezt: http://mek.niif.hu/04700/04758/html/rmkt2/index.htm;

illetve: Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor, vál., s. a. r., jegyz. SZABÓ András, Bp., Magvető, 1984. Az interneten ld. ugyanezt: http://vmek.oszk.hu/05200/05236/html/index.htm

Dienes Dénes, Farkas András: A zsidó és a magyar nemzetről c. művének teológiája és kortársi párhuzamai, Limes, 2001/3, 73–82.

(http://srta.hu/wp-content/uploads/2015/07/Farkasandras.pdf)

Győri L. János, Izrael és a magyar nép történetének párhuzama a XVI–XVII. századi prédikátori irodalomban = Egyház és művelődés – Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI–XIX. századi történetéből, szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár, 2000, 29–52.

Farkas András, Az zsidó és a magyar nemzetről = Régi Magyar Költők Tára, II, XVI. századbeli magyar költők művei, Első kötet, 1527–1546, kiad. Szilády Áron, Bp., MTA, 1880, 13–24. (http://mek.oszk.hu/04700/04758/html/rmkt2/rmkt02_011.html)

Bitskey István, A nemzetsors toposzai a XVII. századi magyar irodalomban, Hitel, 2004/11, 102–112. (http://epa.oszk.hu/01300/01343/00035/muhely.html)

Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor, vál., s. a. r., jegyz. Szabó András, Bp., Magvető, 1984. (http://vmek.oszk.hu/05200/05236/html/index.htm)

Imre Mihály, „Magyarország panasza”: A Querela Hungariae toposz a XVI–XVII. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995.

(http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/101256)

Őze Sándor,    „Bűneiért bünteti Isten a magyar népet”: Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján, Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 1991.

 

Szenci Molnár Albert és a zsoltárhagyomány a magyar költészetben

Szövegkiadás: Régi Magyar Költők Tára, XVII. század, 6, Szenci Molnár Albert költői művei, s. a. r. STOLL Béla, Bp., Akadémiai, 1971; illetve Psalterium Ungaricum: Szenci Molnár Albert zsoltárfordításai a genfi zsoltárok dallamaira, kiad. BÓLYA József, Bp., Magyar Református Egyház Zsinata, 2003.

CSÁSZÁR Ernő, A magyar protestáns zsoltárköltészet a XVI. és XVII. században, ItK, 6(1902), 35–46, 162–173, 300–318, 446–466.

Szenci Molnár Albert és a késő reneszánsz, szerk. CSANDA Sándor – KESERŰ Bálint (Adattár…, 4.), Szeged, JATE, 1978.

KOVÁCS Sándor Iván, Szenci Molnár Albert: XXIX. zsoltár, in A régi magyar vers…, i. m., 215–225.

A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században, szerk. ÖTVÖS Péter, PAP Balázs, SZILASI László, VADAI István, Szeged, SZTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 2005.

Zsoltár a régi magyar irodalomban, szerk. SZABÓ András, Bp., Universitas,

 

A lírikus Zrínyi Miklós: Az Adriai tengernek Syrenaia című kötet kompozíciós kérdései

Szövegkiadás: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, II, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

KIRÁLY Erzsébet – KOVÁCS Sándor Iván, „Adriai tengernek fönnforgó habjai”, Bp., Szépirodalmi, 1983.

KOVÁCS Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Bp., Szépirodalmi, 1985.

SZÖRÉNYI László, A szerkesztett verskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe, in A magyar irodalom történetei…, i. m., 467–486.

KISS Farkas Gábor vonatkozó írásai Zrínyi Syrena-kötetéről (címlap, kontextus) a szelence.com c. honlapon

 

A verses epika hagyományai Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében

Szövegkiadás: ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r. KIRÁLY Erzsébet, Bp., Ikon, 1993; illetve Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. KOVÁCS Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

KIRÁLY Erzsébet, Tasso és Zrínyi: A „Szigeti veszedelem” olasz epikai modelljei, Bp., Akadémiai, 1989.

SZÖRÉNYI László, A Szigeti veszedelem és az európai epikus hagyomány, in SZ. L., Hunok és jezsuiták, Bp., AmfipressZ, 1993, 15–24.

[KIRÁLY Erzsébet tanulmányai, jegyzetei], in ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r., szerk., jegyz. K. E., Bp., Ikon, 1993.

Önéletírás és az én elbeszélhetősége. Az erdélyi emlékirat-irodalom: Bethlen Miklós, Bethlen Kata

Szövegkiadás: Kemény János és Bethlen Miklós művei, s. a. r., jegyz. V. WINDISCH Éva, Bp., Szépirodalmi, 1980.

BETHLEN Kata Önéletírása, in Magyar Emlékírók, 16–18. század, vál., jegyz. BITSKEY István, Bp., Szépirodalmi, 1982; illetve BETHLEN Kata Önéletírása, s. a. r. BITSKEY István, Bp., Szépirodalmi, 1984 (Olcsó könyvtár).

Az interneten: http://mek.niif.hu/06100/06187/html/mei16_180030030001/mei16_180030030001.html

BITSKEY István, História, emlékirat, önvallomás, in Irodalom és ideológia a 16–17. században, szerk. VARJAS Béla, Bp., Akadémiai, 1987 (Memoria Saeculorum Hungariae, 5), 61–89.

Helikon, 48(2002)/3 (Autobiográfia-kutatás, szerk. MEKIS D. János, Z. VARGA Zoltán)

TÓTH Zsombor, A koronatanú: Bethlen Miklós, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007.

NAGY Levente, Az emlékirat irodalom, in A magyar irodalom történetei…, i. m., 555–567.

Emlékezet és devóció a régi magyar irodalomban, szerk. BALÁZS Mihály, GÁBOR Csilla, Kolozsvár, Egyetemi Műhely Kiadó, 2007.