KódBTMI214BA
TantárgycímRégi magyarországi irodalom 4.
Kurzuscím
OktatóSzáraz Orsolya
Órarendi adatokHétfő, 12.00–14.00, Fszt. 56.
KépzésI. BA, törzsképzés
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagok

 

A szeminárium teljesítésének általános feltételei

 

1/a. A szeminárium látogatása kötelező. A gyakorlati jeggyel minősített tárgyakat a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem.

 

1/b. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését.

 

2. A zárthelyi dolgozatot a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség.

 

Tantárgyi követelmények

 

  1. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozat elkészítéséhez jelöletlen internetes vagy írott forrásokat használ fel, a dolgozat érdemjegye elégtelen.

 

  1. A szemináriumi dolgozat elkészítése kötelező. Amennyiben a hallgató a szemináriumi dolgozatot nem készíti el, vagy a megadott határidőn túl nyújtja azt be, a félév végén a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül.

 

  1. A gyakorlati jegy összetevői:

 

  1. órai munka: az óráról-órára feladott szövegek (a tematikában kötelező irodalomként szerepelnek) értő otthoni olvasása után bekapcsolódás az órai beszélgetésbe (beszámoló az olvasottakról, saját vélemény, érvelés)

(az érdemjegy 25%-a)

 

  1. referátum: a félév elején kiválasztott témából kb. 10 perces kiselőadás az óra elején

A referáló feladata, hogy saját szavaival összefoglalja a szaktanulmányt egy logikusan felépített kiselőadás formájában. A szaktanulmány szó szerinti kijegyzetelése, mondatainak kiemelése, majd felolvasása nem minősül referátumnak.  

(az érdemjegy 15%-a)

 

  1. zárthelyi dolgozat: a félév végén az órákra feladott, illetve megbeszélt anyagból

A zárthelyi dolgozat megírása kötelező. Amennyiben a hallgató nem írja meg a zárthelyi dolgozatot, valamint igazolás híján pót zárthelyi megírására sem kerülhet sor, a félév végén a Neptunba a „nem teljesítette” bejegyzés kerül.

(az érdemjegy 30%-a)

 

A zárthelyi dolgozat megírásának időpontja: 2018. május 14.

 

  1. szemináriumi dolgozat: tanulmány formájú, problémafelvető vagy elemző dolgozat (primer szövegeket és szakirodalmat használó, pontosan lábjegyzetelt munka) a referátum témájából

A dolgozatban legalább 4-5 tanulmányt alaposabban, további 4-5 szöveget bizonyos elemeiben kell hivatkozni.

A szemináriumi dolgozat formai követelményei: 12-es Times New Roman betűtípus, 1,5-es sorköz, 2,5-es margókkal, 6-8 oldal terjedelemben.

A jegyzetelés az Irodalomtörténeti Közlemények 2018 előtti alapelveit kövesse. (http://itk.iti.mta.hu/szabvany.pdf)

 

A szemináriumi dolgozat leadásának határideje: 2018. május 14.

(az érdemjegy 30%-a)

 

Tematika:

 

A félév során használt szövegkiadások, tankönyvek, lexikonok:

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Középkor, szerk. Madas Edit, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992.

(http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/)

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Reneszánsz kor, szerk. Bitskey István, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1988.

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I–II, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003.

Régi Magyar Költők Tára, 16. század (RMKT 16) (http://mek.oszk.hu/04700/04758/html/)

Régi Magyar Költők Tára, 17. század (RMKT 17)

Régi Magyar Drámai Emlékek (RMDE)

Régi Magyar Prózai Emlékek

Régi Magyar Könyvtár. Források

Magyar Remekírók sorozat 16–18. századot érintő kiadásai.

A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, 1964.

A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Akadémiai, 1964.

A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007.

(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch01.html)

Magyar művelődéstörténeti lexikon: Középkor és kora újkor, I–XIV, főszerk. Kőszeghy Péter, Bp., Balassi, 2003–2014. (http://mamul.btk.mta.hu/ Regisztráció szükséges.) (A továbbiakban MAMÜL)

 

  1. hét (február 12.)

A félév áttekintése, a követelmények megbeszélése, a referátumtémák kiválasztása.

 

  1. hét (február 19.)

Bevezetés

 

Kötelező irodalom

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 2003:

Hargittay Emil, A régi magyarországi irodalom jellege (decem rationes), 75–88.

Klaniczay Tibor, Az írók nemzeti hovatartozása, 147–153.

Szabó G. Zoltán – Szörényi László, Kis magyar retorika: Bevezetés az irodalmi retorikába, Bp., Helikon, 1997, 17–24.

A „retorika” szócikk a MAMÜL-ben.

 

  1. hét (február 26.)

Misztika és mariológia a középkori latin nyelvű himnuszköltészetben

 

Kötelező irodalom

Vizkelety András, A magyar líra első fennmaradt terméke, 1250–1300: Ómagyar Mária-siralom = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 71–77.

(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch08.html)

Amor Sanctus: A szent szeretet könyve. Középkori himnuszok latinul és magyarul, ford., bev. Babits Mihály, Kolozsvár, Polis, 1996, Bevezetés.

(http://mek.oszk.hu/11100/11171/11171.pdf)

Himnuszok könyve, bev., ford. Sík Sándor, kísérőtan. Rónay László, Bp., Kairosz, é. n., Bevezetés.

(https://www.unitas.hu/sites/default/files/sik_sandor_-_himnuszok_konyve.pdf)

Vekerdi József, Szent László-ének; Kurcz Ágnes, Vásárhelyi András Mária-éneke = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., Akadémiai, 1979, 11–22; 23–32.

Ómagyar Mária-siralom, Siket-vasárnapi himnusz Isten haláláról, O gloriosa Domina, Ave maris stella = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez: Középkor, szerk. Madas Edit, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1992, 320–322, 499–501, 501–502, 502.

(http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=490_504_Himnuszok#7)

Magyarország nagy királynőjéről és patrónájáról / O gloriosa, o speciosa, stella luminosa, Vexilla regis prodeunt, Ave maris stella (Babits Mihály [233, 73, 75, 81, 83] és Sík Sándor [519, 521, 127, 129, 203, 205] fordításaiban, lásd fentebb)

 

Ajánlott irodalom

Szívvel, szóval, tiszta ésszel: Válogatás középkori latin nyelvű költészetünkből, vál., ford., utószó, jegyz. Tóth István, Bp., Szent István Társulat, 2001.

Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei: Szent Istvántól Mohácsig, Bp., Magyar Szemle Társaság, 1944.

Bartók István, Mennyek királynője, Bp., Helikon, 2005.

„Világ virága, virágnak virága…”: (Ómagyar Mária-siralom), bemutatja Vizkelety András, Bp., Európa, 1986.

 

  1. hét (március 5.)

Janus Pannonius és a korai magyar humanizmus

 

Kötelező irodalom

Kocziszky Éva, Ad animam suam, Irodalomtörténeti Közlemények, 1981, 192–210. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00321/pdf/itk00001_1981_02_192-209.pdf)

Jankovits László, Accessus ad Janum. A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002, 117–139, 172–221. (http://mek.oszk.hu/04700/04778/)

János István, Vízió az égi túlvilágról: Janus Pannonius, Ad animam suam = Egyén és világegész: János István válogatott tanulmányai, szerk. Mercs István, Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, 2012, 44–58.

Búcsú Váradtól, Ad animam suam (http://mek.oszk.hu/06700/06722/index.phtml)

Vitéz János beszéde a bécsújhelyi kongresszuson (http://mek.oszk.hu/06200/06214/html/vitezjanos0307.html)

A „Janus Pannonius”, „Vitéz János” és a „humanizmus” szócikk a MAMÜL-ben.

 

Ajánlott irodalom

Jankovits László, Accessus ad Janum: A műértelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002. (http://mek.oszk.hu/04700/04778/)

 

  1. hét (március 12.)

Históriás ének – széphistória

 

Kötelező irodalom

Vadai István, A tudósító ének műfaja = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 274–286. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch26.html)

Orlovszky Géza, A históriás ének 1574: Megjelenik a Cancionale = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 310–323. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch29.html)

Enyedi György, Gismunda és Gisquardus históriája = Széphistóriák, utószó Komlovszki Tibor, Bp., Magyar Helikon, 1975, 13–49.

(http://mek.oszk.hu/06100/06149/html/szeph0002.html)

Tinódi Sebestyén, Egri históriának summája

(http://mek.oszk.hu/01100/01100/01100.htm#7)

A „históriás ének”, a „Tinódi Sebestyén” és az „Enyedi György” szócikk a MAMÜL-ben.

 

Ajánlott irodalom

G. Czintos Emese, A szerelem retorikája: A levélműfaj alakváltozatai az Eurialus és   Lucretiában = A történetmondás rétegei a kora újkorban, szerk. Gábor Csilla, Kolozsvár, Scientia, 2005, 141–171.

B. Kis Attila, Historia elegantissima: A példázat szerepe Enyedi széphistóriájában = Művelődési törekvések a korai újkorban: Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére, szerk. Balázs Mihály, Font Zsuzsa, Keserű Gizella, Ötvös Péter, Szeged, JATE Régi Magyar Irodalom Tanszék, 1997, 253–261. (http://real-eod.mtak.hu/2954/1/AD_XXXV.pdf)

Lovas Borbála, Gismunda és Guiscardo – Egy történet arcai Boccacciótól a barokkig, Boccaccio etal.on, szerk. Dobozy Nóra Emőke, Lovas Borbála, Szilágyi Emőke Rita, Bp., Boccaccio etal.on konferencia szervezői, 2009, 75–82.

 

  1. hét (március 19.)

 16. századi protestáns prédikátorok történelemértelmezése

 

Kötelező irodalom

Dienes Dénes, Farkas András: A zsidó és a magyar nemzetről c. művének teológiája és kortársi párhuzamai, Limes, 2001/3, 73–82.

(http://srta.hu/wp-content/uploads/2015/07/Farkasandras.pdf)

Győri L. János, Izrael és a magyar nép történetének párhuzama a XVI–XVII. századi prédikátori irodalomban = Egyház és művelődés – Fejezetek a reformátusság és a művelődés XVI–XIX. századi történetéből, szerk. G. Szabó Botond, Fekete Csaba, Bereczki Lajos, Debrecen, Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár, 2000, 29–52.

Farkas András, Az zsidó és a magyar nemzetről = Régi Magyar Költők Tára, II, XVI. századbeli magyar költők művei, Első kötet, 1527–1546, kiad. Szilády Áron, Bp., MTA, 1880, 13–24. (http://mek.oszk.hu/04700/04758/html/rmkt2/rmkt02_011.html)

Bitskey István, A nemzetsors toposzai a XVII. századi magyar irodalomban, Hitel, 2004/11, 102–112. (http://epa.oszk.hu/01300/01343/00035/muhely.html)

 

Ajánlott irodalom

Károlyi Gáspár, a gönci prédikátor, vál., s. a. r., jegyz. Szabó András, Bp., Magvető, 1984. (http://vmek.oszk.hu/05200/05236/html/index.htm)

Imre Mihály, „Magyarország panasza”: A Querela Hungariae toposz a XVI–XVII. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995.

(http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/101256)

Őze Sándor,    „Bűneiért bünteti Isten a magyar népet”: Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján, Bp., Magyar Nemzeti Múzeum, 1991.

 

  1. hét (március 26.)

Balassi Bálint Julia-ciklusának poétikai kérdései, neoplatonizmusa. A ciklus és a Szép magyar komédia

 

Kötelező irodalom

Horváth Iván, Balassi könyve = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 351–362. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch32.html)

Szentmártoni Szabó Géza, Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei, Irodalomtörténeti Közlemények, 1999/5–6, 635–646. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00010/szabogez.htm)

Kőszeghy Péter utószava = Balassi Bálint, Szép magyar komédia, Bp., Szépirodalmi, 1990, 91–110.

Szilasi László, A sas és az apró madarak: Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Bp., Balassi, 2008, 76–85.

A Szentháromságnak első személye, A Szentháromságnak, kinek imádkoznak A Szentháromságnak harmadik személye, Adj már csendességet, Aenigma, Katonaének,  (http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm), Prológus a Szép magyar komédiához

(http://mek.oszk.hu/00600/00610/00610.htm)

A „virágének”, „Balassi Bálint” és „platonizmus, Ficino hatása” szócikkek a MAMÜL-ben.

 

Ajánlott irodalom

Klaniczay Tibor, A szerelem költője = K. T., Reneszánsz és barokk, Bp., Szépirodalmi, 1961, 183–295.

Horváth Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982.

Amedeo Di Francesco, A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében, Bp., Akadémiai, 1979.

Pirnát Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., Balassi, 1996.

Szabics Imre, A trubadúrlíra és Balassi Bálint, Bp., Balassi, 1998.

Tóth Tünde, Balassi és a neolatin szerelmi költészet (PhD-értekezés), Bp., ELTE, 1998. (http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itanulm.htm)

 

  1. hét (április 9.)

Rimay János és a Balassi-hagyomány. A manierizmus problémái

 

Kötelező irodalom

Bán Imre, A magyar manierista irodalom = B. I., Eszmék és stílusok, Bp., Szépirodalmi, 1976, 168–185. (Ua. Irodalomtörténeti Közlemények, 1970/4, 451–465. http://epa.oszk.hu/00000/00001/00268/pdf/itk_EPA00001_1970_04_451-465.pdf)

Ács Pál, A késő reneszánsz meglazult pillérei: a sztoicizmus és a manierizmus az irodalomban = Mátyás király öröksége: Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század). Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2008. március 28. – 2008. július 27., szerk. Mikó Árpád, Verő Mária, Bp., Magyar Nemzeti Galéria, 2008, 36–50.

Ez világ mint egy kert, Kiben kesereg, Az Úr engem sanyaríta, Az idő ósága (http://mek.oszk.hu/01000/01060/01060.htm#4), Levél Justus Lipsiushoz = Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból, I, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 2003, 177–179, 179, 186, 186–187.

Imre Mihály, „Magyarország panasza”: A Querela Hungariae toposz a XVI–XVII. század irodalmában, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 241–261.

(http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/handle/2437/101256)

A „Rimay János” szócikk a MAMÜL-ben.

 

Ajánlott irodalom

Ács Pál, „Az idő ósága” – Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban, Bp., Osiris, 2001.

Ács Pál, „Elváltozott idők” – Irányváltások a régi magyar irodalomban, Bp., Balassi, 2006.

Szilasi László, A sas és az apró madarak. Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában, Bp., Balassi, 2008.

Imre Mihály, A Balassi-kánon első változata = Nemzet – identitás – irodalom, szerk. Bényei Péter, Gönczy Monika, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005, 66–123. (https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/101424)

Kecskeméti Gábor, Rimay retorikai nézeteinek forrásai és összetevői, Irodalomtörténeti Közlemények, 2005/2–3, 222–242. (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00418/pdf/itk_EPA00001_2005_02-03_222-242.pdf)

Irodalomtörténeti Közlemények, 1982/5–6, Rimay-tanulmányok (http://epa.oszk.hu/00000/00001/00329/pdf/)

Amedeo Di Francesco, A manierizmus kérdése – Klaniczay után = A. D. F., Kölcsönhatás, újraírás, formula a magyar irodalomban, Bp., Universitas, 2005, 95–112.

 

  1. hét (április 16.)

A 17. századi katolikus és protestáns prédikációirodalom retorikája I

 

Kötelező irodalom

Bitskey István, Retorikák a barokk kori Magyarországon = Retorikák a barokk korból, szerk. Bitskey István, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004, 243–272. (https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/101459)

Bitskey István, Humanista erudíció és barokk világkép, Bp., Akadémiai, 1979, 133–156.

Pázmány Péter, Prédikációk: A keresztény prédikátorok oktatása/A keresztény prédikátorokhoz intés, Mint kell a keresztyén leányt nevelni (http://mek.oszk.hu/06200/06223/html/index.htm)

A „Pázmány Péter” szócikk a MAMÜL-ben.

 

Ajánlott irodalom

Pázmány Péter és kora, szerk. Hargittay Emil, Piliscsaba, PPKE BTK, 2001.

Útmutató: Tanulmányok Pázmány Péter Kalauzáról, szerk. Maczák Ibolya, Bp., MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2016.

Közkincs: Tanulmányok a régi magyarországi prédikációk kompilációjáról, szerk. Maczák Ibolya, Bp., MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2014.

Bitskey István, Hitvédelem, retorika, reprezentáció Pázmány Péter életművében, Bp., Universitas, 2015.

 

  1. hét (április 23.)

A 17. századi katolikus és protestáns prédikációirodalom retorikája II

 

Kötelező irodalom

Imre Mihály, Melanchthon retorikájától Buzinkai Mihályig = Retorikák a reformáció korából, szerk. Imre Mihály, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2003, 399–452.

(https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/101408)

Luffy Katalin, „Mint valami azél tükörben élőven láttatom” – A nemzet metaforái Medgyesi Pál műveiben = A történetmondás rétegei a kora újkorban, szerk. Gábor Csilla, Kolozsvár, Scientia, 2005, 35–74.

Medgyesi Pál, Halotti beszéd Rákóczi Zsigmond felett = Régi magyar prédikációk, összeáll. Szelestei Nagy László, Bp., Szent István Társulat, 2005, 269–277.

A „Medgyesi Pál” és a „puritanizmus” szócikk a MAMÜL-ben.

 

Ajánlott irodalom

Bartók István, „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk”. Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között, Bp., Akadémiai–Universitas, 1998.

Kecskeméti Gábor, Prédikáció, retorika, irodalomtörténet, Bp., Universitas, 1998.

Medgyesi Pál redivivus: Tanulmányok a 17. századi puritanizmusról, szerk. Fazakas Gergely Tamás, Győri L. János, Debrecen, Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, 2008.

Luffy Katalin, „Romlás építőinek fognak neveztetni”: Prédikátori szerepek és alkalmi beszédek az Erdélyi Fejedelemség válsága idején, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015.

Pénzes Tiborc Szabolcs, „Valakik szikrának szárnya alatt vadnak…” Várad és a puritanizmus II. Rákóczi György fejedelemsége idején, Nagyvárad, Partium, 2014.

 

  1. hét (április 30.)

Zrínyi Miklós lírája és epikája

 

Kötelező irodalom

Kiss Farkas Gábor, Az imitatio elmélete és gyakorlata a Szigeti veszedelemben = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 447–466. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch40.html)

Szörényi László, A szerkesztett verskötet mint a szerző ifjúkori önarcképe = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 467–486. (http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_542_03_A_magyar_irodalom_tortenetei_1/ch41.html)

Szörényi László, A Szigeti veszedelem és az európai epikus hagyomány = SZ. L., Hunok és jezsuiták, Bp., AmfipressZ, 1993, 15–24.

A „Zrínyi (VII.) Miklós, gr.” szócikk a MAMÜL-ben.

Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklós, hasonmás, kísérőtan. Kovács Sándor Iván, Bp., 1981.

(https://books.google.hu/books?id=E85aAAAAIAAJ&printsec=frontcover&dq=Adriai+tengernek+Syrenaia&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi2yO20oIXZAhVQZlAKHbbtCBUQ6AEIJzAA#v=onepage&q&f=false)

 

Ajánlott irodalom

Király Erzsébet – Kovács Sándor Iván, „Adriai tengernek fönnforgó habjai”, Bp., Szépirodalmi, 1983.

Kovács Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Bp., Szépirodalmi, 1985.

Király Erzsébet, Tasso és Zrínyi: A „Szigeti veszedelem” olasz epikai modelljei, Bp., Akadémiai, 1989.

Kiss Farkas Gábor, Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában, Bp., L’Harmattan, 2012.

 

  1. hét (május 7.)

Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem

 

Kötelező irodalom

Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r., szerk., jegyz. K. E., Bp., Ikon, 1993.

Király Erzsébet tanulmányai, jegyzetei = Zrínyi Miklós, Szigeti veszedelem, s. a. r., szerk., jegyz. K. E., Bp., Ikon, 1993.

Bene Sándor, A költő Zrínyi Miklós = Zrínyi-album, szerk. Hausner Gábor, Bp., Hadtörténeti Múzeum – Zrínyi Katonai Kiadó, 2016, 174–248.

 

  1. hét (május 14.)

zárthelyi dolgozat

 

Kérem a hallgatókat, hogy az első órára kinyomtatva hozzák magukkal a tematikát!