KódBTMI105OMA
TantárgycímRégi magyarországi művelődéstörténet
KurzuscímRégi magyarországi művelődéstörténet
OktatóFazakas Gergely Tamás
Órarendi adatokSzerda, 8:00–9:30, III.
KépzésI. OMA törzsképzés
Kreditpont2
Kurzustípuselőadás
Kapcsolódó anyagokbeugró teszt anyaga

A kurzus követelménye:

  1. Beugró írásbeli teszt: a szeptember közepétől a honlapon elérhető „Adatsor”-ban szereplő események, évszámok, nevek, helyszínek stb. listájából. december 13., az óra elején 35 perc.
  2. Szóbeli vizsga: a november elején kiadandó tételsor anyagából. (Tanulandó az előadásanyag és a tételeknél felsorolandó szövegek, tankönyvrészletek, ill. szakirodalom. A felkészülést a szkennelt anyagoknak, illetve az interneten elérhető kötelező irodalom linkjeinek közreadása segíti.)

 

——————————————————————————–

TÉTELSOR szóbeli vizsgára

BTMI210BA Régi magyarországi művelődéstörténet

(A kezdetektől a 16. század végéig)

Dr. Fazakas Gergely

Megjegyzés:

1.) A „beugró” dolgozatra való felkészüléshez használt Adatsor minden tételnél figyelembe veendő, felidézendő.

2.) Két tételnél a tankönyv (A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007) egy-egy fejezetét adom meg kötelezően tanulandóként. (http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/narrativak/543ac3c2035f66d02ce7278f)

3.) A kötelezően olvasandó szövegek forrása: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, szerk. MADAS Edit, Bp., Tankönyvkiadó, 1992. (internetes elérhetőség: http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/)

TÉTELEK és a kapcsolódó kötelező irodalom

1) Régi magyarországi művelődéstörténet: mit jelentett Magyarország (Hungaria, Pannonia stb.) fogalma a középkorban és a kora újkorban (valamint Trianon előtt)

→ Az előadás vonatkozó anyaga

2) Régi magyarországi művelődéstörténet: művelődéstörténet a 18/19. sz. fordulója előtt

→ Az előadás vonatkozó anyaga

3) Minek a forrásai a gesták, a krónikák és a legendák? (A hun leszármazás, a magyar őstörténet, és a magyar ősköltészet kérdései a középkori történeti irodalomban)

→ Az előadás vonatkozó anyaga                                                               

→ Kötelezően olvasandó, a jegyzetekkel együtt:

– részletek a Képes Krónikából (1358):

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=125_132_KepesKronika

– Csáti Demeter éneke Pannónia megvételéről (1526)

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=553_555_Csati_Demeter_eneke

Anonymus: Gesta Hungarorum:

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=078_103_Anonymus

– Thuróczy János krónikája:

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=151_160_Thuroczy

 

4) Az első szentté avatások a középkori Magyarországon

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ Kötelezően olvasandó, a jegyzetekkel együtt:

– Szent István koronázási palástjának hexameterei:

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=256_koronazasi

– Szent István király nagy legendája (1080) körül:

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=032_038_Istvan_Nagy_legenda

– Szent László király legendája (1192 után):

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=059_064_Laszlo_legenda

– Himnusz Szent László királyról (1192 körül)

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=266_273_himnuszok#laszlo

– Szent László ének (1470 körül)

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=540_542_SztLaszlo_enek

5) Szűz Mária tisztelete a középkori Magyarországon (mariológia)

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ Kötelezően olvasandó, a jegyzetekkel együtt:

– Mária himnuszok (latin nyelvűek → lásd magyar fordításokban is)

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/madasszgy/index.php?file=490_504_Himnuszok#7

– Temesvári Pelbárt Mária szépségéről

http://sermones.elte.hu/szovegkiadasok/magyarul/pelbart/index.php?file=153_159_Maria_szepsege

– Vásárhelyi András éneke Szűz Máriához (1508)

6) A magyar líra írásban ránk maradt első szövege, az Ómagyar Mária-siralom (1250k)

Vizkelety András, A magyar líra első fennmaradt terméke = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 71–77.

(http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/LgGKF3jBRhy_yyF-kYU28Q)

7) A Halotti beszéd és könyörgés: latin és anyanyelvű sírbeszéd a szóbeliség és írásbeliség határán

→ Madas Edit, A szóbeliség és az írásbeliség határán = A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Gondolat, 2007, 59–69. (http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/fejezetek/Zw-Mm5svSCSUq8arRJ1m_g)

8) A magyarországi reneszánsz és humanizmus (fogalmi problémák, európai kapcsolatok, intézményrendszer)

→ Az előadás vonatkozó anyaga

 

9.) A humanista műértelmezés retorikai és poétikai hagyományai

→ Az előadás vonatkozó anyaga

10.) Humanista műfajok Janus Pannonius életművében

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ Kötelező szövegismeret:

Janus Pannonius költői életművének válogatott versei (http://mek.oszk.hu/00600/00687/00687.htm), legalább az előadás anyagában megadott versek.

11.) Az írott és nyomtatott kultúra térhódítása

→ Az előadás vonatkozó anyaga

 

12.) Az európai reformáció teológiai alapvetése, kultúra-, történelemszemlélet- és oktatásformáló szerepe

→ Az előadás vonatkozó anyaga

13.) A reformáció magyarországi elterjedése

Tanulandó:

→ Az előadás vonatkozó anyaga

14.) A reformáció irodalmának prózai és verses műfajai; bibliafordítások és bibliakiadások a magyarországi reformáció idején

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ A diasorban szkennelt formában: Ács Pál: Reformáció és anyanyelvű irodalom = Magyar művelődéstörténeti lexikon, IX., főszerk. Kőszeghy Péter, Bp., Balassi, 2009, 437‑441.

15.) Antik dráma magyar nyelven. Prédikáció és széppróza. Az exemplumok és a fabulák retorikai szerepe. História és fabula. A régi magyar próza „szövegosztályai”.

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ Kötelező szövegismeret:

Az előadás anyagában bővebben idézett szövegrészletek.

16.) A magyarországi udvari kultúra és a szerelmi költészet kérdései:

a középkori udvari (szerelmi) líra hiánya és Balassi Bálint költészete

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ A diasorban szkennelt formában: Bitskey István fejezete a 16. századi magyarországi udvari kultúráról a Magyar művelődéstörténet c. kötetből (szerk. Kósa László, Bp., 2001, 215‑222).

17.) Balassi Bálint: életrajz és fiktív lírai önéletrajz

→ Az előadás vonatkozó anyaga

→ A diasorban szkennelt formában: Balassi Bálint életrajza az alábbi forrásból: Magyar művelődéstörténeti lexikon, I., főszerk. Kőszeghy Péter, Bp., Balassi Kiadó, 2003, 176‑184 (Kőszeghy Péter szócikke).

→ Kötelező szövegismeret: a Julia-ciklus Balassi Bálint verseinek hálózati kritikai kiadásból (1998): http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/itart.htm, főképpen a diasorban is olvasható 58, 59., 60., 61. vers; az 58. után álló prózai megjegyzés.

——

A felkészülést segítő munkák:

Szöveggyűjtemények:

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Középkor, szerk. Madas Edit, Bp., 1992.

Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. Reneszánsz kor, szerk., Bitskey István, Bp., 1988.

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény, I, Humanizmus, szerk. Ács Pál, Jankovics József, Kőszeghy Péter, Bp., 1998.

Retorikák a reformáció korából, szerk. Imre Mihály, Debrecen, 2003.

„Bízd az jövendőkre érdemed jutalmát”. Magyar protestáns irodalmi szöveggyűjtemény, 1, 16‑17. század, szerk. Szabó András, Bp., 1998.

Tankönyvek:

Magyar művelődéstörténet, szerk. Kósa László, Bp., 2001.

A magyar irodalom története 1600-ig, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., 1964.

A magyar irodalom történetei, I, A kezdetektől 1800-ig, főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Bp., 2007.

 (http://villanyspenot.hu/villanyspenot/#!/narrativak/543ac3c2035f66d02ce7278f)

Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., 2003.

Szabó G. Zoltán – Szörényi László, Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába, Bp., 1997.

 

Lexikonok, bibliográfiák, kézikönyvek:

Magyar művelődéstörténeti lexikon: középkor és kora újkor (MAMŰL), főszerk. Kőszeghy Péter, Bp., 2003‑2009.

Új magyar irodalmi lexikon (ÚMIL), főszerk. Péter László, Bp., 2000.

Világirodalmi lexikon, főszerk. Király István, Bp., 1970‑1996.

Magyar katolikus lexikon, szerk. Diós István, Viczián János, Bp., 1993‑2009.

Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, szerk. Zoványi Jenő, s. a. r. Ladányi Sándor, Bp., 1977.

A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig, szerk. Stoll Béla, Varga Imre, V. Kovács Sándor, Bp., 1972.

Régi magyar könyvtár (RMK), I‑III, szerk. Szabó Károly, Hellebrant Árpád, Bp., 1879‑1898.

Régi magyarországi nyomtatványok (RMNY), I–III, szerk. Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Heltai János, Bp., 1971, 1983, 2000.

Elektronikus Régi magyar könyvtár (eRMK), interneten: http://www.arcanum.hu/oszk

A magyar történelem kronológiája 830–2000, szerk. Szvák Gyula, Bp., 2001.

A 2017. őszi előadások tematikája:

  1. Régi, magyarországi, művelődés- és irodalomtörténet: a fogalmak magyarázata és megközelítés lehetőségei. Az irodalom- és művelődéstörténeti gondolkodás alakulása: tudomány- és kutatástörténeti vázlat. Az ősköltészet hagyományozódása mint az ideológia vezérelt kutatások példája.
  2. Minek a forrásai a gesták és krónikák? Történelmi reprezentáció és retorika a középkori történetírói, jogtudósi és hagiográfusi beszédmódokban.
  3. Kultúrtechnikák: szóbeliség, kéziratosság, nyomtatottság; „nyilvános” és „privát” műfajok, formák és médiumok a társadalmi kommunikáció helyzeteiben. A középkori íráshasználat és oktatás története. A kódexírás társadalmi gyakorlata; liturgikus és világi műfajok.
  4. Korszaktudat vs. korszakküszöb: latinitás és anyanyelvű irodalom a magyarországi kolostori kultúrában. Épített kultúra, testreprezentációk és a középkori esztétika alapkérdései. A skolasztikus irodalom és a populáris kultúra viszonya: teológiai és antropológiai közelítések. Antik retorikai hagyomány és a középkor prédikációirodalma; meditáció- és imádságirodalom.
  5. A liturgikus és szerelmi költészet kulturális-textuális reprezentációi. Költészet és valóság figurális szemlélete; a Szentírás négyféle értelmének tanítása; a trópus liturgikus fogalma; a stílushármasság tana. A misztika teológiája és a trubadúr szerelemfilozófia. A mariológia irodalma, ikonográfiája; szerepe a felekezeti, kulturális és nemzeti identitásképzésben. A liturgikus drámák szöveghagyománya, színrevitelének gyakorlata.
  6. A humanizmus fogalmi problémái; hatása az intézményrendszerre (studia humanitatis, akadémiai mozgalom, humanista társaságok, a kapcsolattartás médiumai). A neoplatonista filozófia.
  7. A humanista műértelmezés retorikai és poétikai hagyományai, humanista műfajok Janus Pannonius életművében. Az imitatio és az aemulatio mint esztétikai alapkategória.
  8. Az európai és magyar reformáció teológiai alapvetése; kultúra- és oktatásformáló szerepe. Iskolarendszer és peregrináció. A retorikai gondolkodás változatai és a reformáció. A wittenbergi történelemszemlélet. 16. századi protestáns prédikátorok történelemértelmezése. Apokaliptika és a zsidó-magyar sorspárhuzam hagyománya.
  9. A hír- és tudásforgalmazás új rendszerei. Nyomdatörténet és kiadáspolitika a kora újkori Magyarországon. Műfajok és regiszterek a magyar reformáció irodalmában. Históriás énekek a szóbeli és írásos kultúra határain (történelmi és bibliai históriás énekek; széphistóriák).
  10. Szentírás-magyarázatok és bibliafordítások a szóbeli, az írásbeli és a vizuális kultúra határán. A középkori liturgiai gyakorlat, fordítások a kódexekben, humanista fordítások, a reformáció bibliakritikája; képi ábrázolások: Biblia pauperum, festmények, könyvillusztrációk; parasztbiblia.
  11. Prédikáció és széppróza. Az exemplumok és a fabulák retorikai szerepe. História és fabula. A régi magyar próza „szövegosztályai”. (Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetek, Heltai Gáspár: Száz fabula)
  12. Balassi Bálint: életrajz és fiktív lírai önéletrajz. A kutatástörténet problémái, a Balassi-filológia fordulatai.
  13. A kötetkompozíció problémája a 16. században. A virágénekek: a magyar szerelmi líra eredetvitája. Balassi Bálint Julia-ciklusának poétikai kérdései, neoplatonizmusa. A ciklus és a Szép magyar komédia.