KódBTMI248BA
TantárgycímVilágirodalom 2.
KurzuscímA csodálatos, a fantasztikus, a kísérteties,
a mágikus, az idegen poétikái
(olvasószeminárium)
OktatóBerta Erzsébet
fogadóóra: kedd 12-13; szerda 10-11; III. em. 342/a;
elérhetőség: 52/512-900/22117
Órarendi adatokKedd, 10-12; Fsz. 1/2
KépzésI. évf. BA törzsképzés és minor
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A szeminárium elsődleges célja, hogy az értelmező olvasás munkája által megismertessen kanonikus világirodalmi szövegek minél szélesebb spektrumával. Tapasztalva a hallgatóság fogékonyságát az ún. populáris esztétikai-kulturális kódok iránt s érzékelve e kódok pozitív provokációit az irodalomtudományban az olvasmányokat olyan szövegpoétikákra fókuszálva válogattam össze, melyek e populáris kódrendszerek „lesüllyedt” mintázataiként is megjelenhetnek előttünk. Így alakult ki a szeminárium második célja a csodálatos, a fantasztikus, a kísérteties, a mágikus, az idegen történeti poétikáinak felvillantása. A komparatív szempont legalább viszonylagos alkalmazhatósága és a szövegek szemináriumi feldolgozhatósága érdekében szükséges volt az olvasmányok műfaji és történeti behatárolása ‒ így alakult ki a kurzus olvasmánylistája a romantika és a posztmodern korszakhatárain belül íródott (többnyire rövid) elbeszélő szövegekből. A megjelölt tematikus szempont ugyanakkor lehetőséget ad a mediális határok megnyitására ‒ ezzel a szeminárium szeretne is élni, ami azt jelenti, hogy a csodálatos, a fantasztikus, a kísérteties bizonyos képi kódjait (például Goya, Caspar David Friedrich, William Blake, Francis Bacon egyes festményeit) is bevonjuk az elemzés szemhatárába. A szeminárium dialogikus diskurzusának erősítéséhez felveszünk az értelmezendő szövegek listájára egy (a tematikához illeszkedő) „kívánság-szöveget”, melyet a hallgatók jelölnek ki.

A szemináriumi kredit elnyeréséhez szükséges

  1. teljesíteni az óralátogatás és jegyszerzés általános feltételeit

1/a. „A gyakorlati jeggyel minősített tárgyakat a szemináriumokon való részvétel nélkül megszerezni nem lehet, külön vizsgával vagy beszámolóval sem, ezért a szeminárium látogatása kötelező.

1/b. A szemináriumról való hiányzás megengedett mértéke három alkalom. Ha a hallgató a hiányzás megengedett mértékét túllépi, gyakorlati jegy nem adható, a leckekönyvbe a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. Ez alól felmentést – megfelelő igazolással alátámasztott kérelem benyújtása esetén – csak az oktatási dékánhelyettes adhat, engedélyezve a gyakorlati jegy megszerzését.

1/c. A zárthelyi dolgozatot a meghirdetett időpontban kell megírni. Indokolt és igazolt hiányzás esetén egy pótlásra nyílik lehetőség”;

  1. eredményesen megírni a szeminárium 2 (félév közi és félév végi) ZH-dolgozatát, melyben számot kell adni a kötelező szépirodalmi és szakirodalmi olvasmányok ismeretéről;
  2. egy alkalommal moderátori feladatot és egy alkalommal szakirodalmi ismertetést vállalni (ezeket a feladatokat az első szemináriumon konkretizáljuk).

 

Tematika és kötelező olvasmányok (melyek az értelmezésre választott szépirodalmi szövegeket és a hozzájuk csatlakozó szakirodalmi tanulmányokat jelentik):

 

1. A szeminárium megbeszélése, feladatvállalások, a kívánság-szöveg kiválasztása ‒ febr. 21.

Kérem, hogy a regisztrációs héten gondolkodjanak el vállalásaikon és a közös kívánság-szövegen!

2. Heinrich von Kleist: A chilei földrengés (ford. Szabó Ede) ‒ febr. 28.

Földényi F. László, A mennyei terror nyelve. Heinrich von Kleist, (a H. v. Kleist,  Próza, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2013. c. kötet utószava).

Horváth Géza, Heinrich von Kleist világa, avagy a tudat zsákutcája, = Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmánykötet a hatvanéves Kósa László születésnapjára, szerk. Ablonczy Balázs, Ifj. Bertényi Iván et al,  Bp., 2002. 29-39.

Nemes Péter, Heinrich von Kleist: Valószerűtlen, de való = Uő, Dekonstrukció és romantika, Bp., Kijárat Kiadó, 2004, 75-102.

3. T. A. Hoffmann: A homokember (ford. Barna Imre) ‒ márc. 7.

Sigmund Freud, A kísérteties = Sigmund Freud művei IX. Művészeti írások. szerk. Erős Ferenc, Bp., Filum Kiadó, 1992, 245-281.

Neil Hertz, Freud és A homokember = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. Bókay Antal, Erős Ferenc, Bp., Filum Kiadó, 1998, 367-383.

4. Gogol: Az orr (ford. Makai Imre) ‒ márc. 14.

Mihail Mihajlovics BAHTYIN, A szó művészete és a népi neveléskultúra (Rabelais és Gogol), Uő = A szó esztétikája, Bp., Gondolat Kiadó, 1976, 353-364.

Priscilla MEYER, Mindennapi fantasztikum Gogol A Nyevszkij Proszpekt és Hoffmann Szilveszteréji kalandok című elbeszéléseiben, Filológiai Közlöny, 2009, 236-245. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Filologia/Filopdfek/Filologia2009_3_4.pdf

5. Kafka: Az átváltozás (ford. Győrffy Miklós) ‒ márc. 21.

Gilles Deleuze ‒ Felix Guattari, Kafka. A kisebbségi irodalomért, Bp., Qadmon Kiadó, 2009, 70-85.; 95-105.; 143-158.

Győrffy Miklós, Kafka: Átváltozás. = Uő, Polgárok és művészek. Metszet a XX. századi német prózáról, Bp., Korona Nova, 1997, 26-37.

6. A kívánság-szöveg értelmezése ‒ márc. 28.

7. ZH ‒ ápr. 4.

8. Joseph Conrad: A sötétség mélyén (ford. Vámosi Pál) ‒ ápr. 18.

Bókay Antal, Bevezetés az irodalomtudományba, Bp., Osiris Kiadó, 2006. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_az_irodalomtudomanyba/ch10s10.htm  (Hillis Miller értelmezése a regényről Bókay Antal közvetítésében)

Juhász Tamás, Allegória és szimbólum Conrad Sötétség szíve című regényében, Literatura, 1997/1, 175-186.

9. Borges: A bokharai Abenkahan, aki a saját labirintusában halt meg (ford. Hargitai György); Az Alef (ford. Benyhe János); A Zahir (ford. Benyhe János) ‒ ápr. 25.

Bényei Tamás, Az olvasó, aki a maga labirintusában hal meg, = Uő., Archívumok, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004, 9-34.

10. Garcia Marquez: Száz év magány (ford. Székács Vera) ‒ máj. 2.

Bényei Tamás, Apokrif iratok, Mágikus realista regényekről, Debrecen, 1997. (Jelentések könyve. Gabriel García Márquez: Száz év magány c. fejezet (149-235)

11. Christoph Ransmayr, A jég és a sötétség borzalmai (ford. Váróczi Zsuzsa) ‒ máj. 9.

Arany Mihály, „A valóság osztható”.Valóság és megismerés Christoph Ransmayr regényeiben. http://www.forrasfolyoirat.hu/0803/arany.pdf

Ritz Szilvia, Radikális idegenség Christoph Ransmayr A jég és a sötétség borzalmai című regényében.  http://www.ketezer.hu/menu4/2008_11/ritz.htm

12. ZH ‒ máj. 16.

13. A szeminárium értékelése, jegyek megbeszélése ‒ máj. 23.

 

Ajánlott olvasmányok:

A tematika általános történeti és poétikai vonatkozásaihoz:

Világirodalom, szerk. Pál József, Bp., Akadémiai Kiadó, 2008.

Molnár Gábor Tamás, Világirodalom a modernség után, Bp., Hatágú síp Alapítvány, 2005.

Tzvetan Todorov, Bevezetés a fantasztikus irodalomba, Bp., Napvilág Kiadó, 2002.

Bényei Tamás, Apokrif iratok, Mágikus realista regényekről, Debrecen, 1997.( különösen A mágikus realizmus története és A mágikus realista írásmód c. fejezetek – 19-148.)

Bényei Tamás, Más alakban.  A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái, Pécs, Pannónia Könyvek, 2013. (különösen a Huszadik századi átváltozások: metamorfózis és elbeszélés, illetve az Elváltozások: a szörnyeteg és a formátlan c. részek – 42-47; 172-188. old.)

Az egyes szerzőkhöz és művekhez:

Heinrich von Kleist, O… márkiné (ford. Forgách András); Szent Cecília avagy a zene hatalma (ford. Forgács András); Valószerűtlen, de való (ford. Hámori Ágnes); = Uő, Próza, Pozsony, Kalligram, 2013, 86-116., 171-179., 302-306.

Horváth Géza, A tudat zsákutcája. Tanulmányok az újabb kori német irodalomról, Bp., Gondolat Kiadó, 2007.

Halász László, Jól olvasta-e Freud E. T. A. Hoffmannt?, Thalassa, 2010/3, 104-116. (http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/(21)2010_3/104-116_Halasz_Hoffmann.pdf)

Günter Sasse, E. T. A. Hoffmann, regények és elbeszélések, Bp., Lava Kiadó, 2006.

Berta Ádám, Az Unheimliche – az intellektuális bizonytalanságtól az elfojtott visszatéréséig. Egy kísérteties fogalom kontextuálása a pszichoanalitikus irodalomtudomány diskurzusában, http://www.prae.hu/portfolio/4159-egy-kiserteties-fogalom-phd-ertekezes/

Sárai Szabó Linda, A látás képessége és antropológiája. E. T. A. Hoffmann A homokember című novellájának elemzése, http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/24_szam/18.html

Andrej Bjelij, Gogol mestersége, = Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe, szerk. Kroó Katalin, Bp., 2006, 219-238. http://mek.oszk.hu/04900/04937/pdf/orosz1.pdf

Bakcsi György, Gogol világa, Európa Kiadó, 1986.

Derek C. MAUS,  Ördögök a részletekben: Gogol és Hawthorne démonai,  Filológiai Közlöny, 2009, 224-235. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Filologia/Filopdfek/Filologia2009_3_4.pdf

Gilles Deleuze ‒ Felix Guattari, Kafka. A kisebbségi irodalomért, Bp., Qadmon Kiadó, 2009.

Nicolae Balota, Franz Kafka, avagy az abszurd világ = Uő, Abszurd irodalom, Bp., Gondolat Kiadó, 1979, 145-223.

Borsik Miklós, Deleuze, Guattari, Samsa. Az átváltozás poliszémitának újragondolhatóságáról, Prae, 2011/1, 88-93.

Marinovich Sarolta, Joseph Conrad: A sötétség mélyén (elemzés), = Huszonöt fontos angol regény, Bp., Lord Kiadó, 1996, 142-160.

Kiss Gábor Zoltán: Antropológiai perspektívák az irodalomban és az irodalomtörténet elméletében. A sötétség mélyén és a degenerált, vad (irodalom)történet, Literatura, 2000/2, 210-220.

Jorge Luis Borges, Képzelt lények könyve, ford. Scholz László, Bp., Helikon Kiadó, 1988.

Rosemary Arrojo, Írás, értelmezés és a jelentés feletti hatalomért folytatott harc. Jelenetek három novellából Literatura, 2007/1, 59-73. (Borges szövegeihez)

Christoph Ransmayr, A világ kitalálása (ford.: Bombitz Attila). Jelenkor 1999/6., 563–565.

BOMBITZ Attila, A világ metamorfózisa. Cristoph Ransmayr: Morbus Kitahara, Jelenkor, 1999/6, 569-584. http://www.c3.hu/scripta/jelenkor/1999/06/bombi003.htm