KódBTMI248BA
TantárgycímVilágirodalom 2.
KurzuscímA csodálatos, a fantasztikus, a kísérteties,
a mágikus, az idegen poétikái
(olvasószeminárium)
OktatóBerta Erzsébet
(elérhetőség: 52/512-900/22117)
Órarendi adatokKedd, 10.00-12.00, Fsz. ½.
KépzésI. BA törzsképzés és minor
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium

 

A kurzus célkitűzései/követelmények:

A szeminárium elsődleges célja, hogy az értelmező olvasás munkája által megismertessen kanonikus világirodalmi szövegek minél szélesebb spektrumával. Tapasztalva a hallgatóság fogékonyságát az ún. populáris esztétikai-kulturális kódok iránt s érzékelve e kódok pozitív provokációit az irodalomtudományban az olvasmányokat olyan szövegpoétikákra fókuszálva válogattam össze, melyek e populáris kódrendszerek „lesüllyedt” mintázataiként is megjelenhetnek előttünk. Így alakult ki a szeminárium második célja: a csodálatos, a fantasztikus, a kísérteties, a mágikus, az idegen történeti poétikáinak felvillantása. A komparatív szempont legalább viszonylagos alkalmazhatósága és a szövegek szemináriumi feldolgozhatósága érdekében szükséges volt az olvasmányok műfaji és történeti behatárolása ‒ így alakult ki a kurzus olvasmánylistája a romantika és a posztmodern korszakhatárain belül íródott (többnyire rövid) elbeszélő szövegekből. A megjelölt tematikus szempont lehetőséget ad a mediális határok megnyitására is ‒ ezzel a szeminárium szeretne is élni, ami azt jelenti, hogy a csodálatos, a fantasztikus, a kísérteties bizonyos képi kódjait (például Goya, Caspar David Friedrich, William Blake, Francis Bacon egyes festményeit) is bevonjuk az elemzés szemhatárába. A szeminárium dialogikus diskurzusának erősítéséhez felveszünk az értelmezendő szövegek listájára egy (a tematikához illeszkedő) „kívánság-szöveget”, melyet a hallgatók jelölnek ki.

A szemináriumi kredit elnyeréséhez szükséges

  1. teljesíteni az óralátogatás és jegyszerzés általános (a DE BTK által kijelölt) feltételeit;
  2. eredményesen megírni a szeminárium 2 (félév közi és félév végi) ZH-dolgozatát, melyben számot kell adni a kötelező szépirodalmi és szakirodalmi olvasmányok ismeretéről;
  3. egy alkalommal moderátori feladatot + egy alkalommal szakirodalmi ismertetést vállalni (ezeket a feladatokat az első szemináriumon konkretizáljuk).

 

Tematika és kötelező olvasmányok:

 

  1. A szeminárium megbeszélése, feladatvállalások, a kívánság-szöveg kiválasztása ‒ febr. 13.

Kérem, hogy a regisztrációs héten gondolkodjanak el vállalásaikon és a közös kívánság-szövegen!

  1. Heinrich von Kleist: A chilei földrengés (ford. Szabó Ede) ‒ febr. 20.

Horváth Géza, Heinrich von Kleist világa, avagy a tudat zsákutcája, = Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmánykötet a hatvanéves Kósa László születésnapjára, szerk. Ablonczy Balázs, Ifj. Bertényi Iván et al,  Bp., 2002. 29-39. ua. = A tudat zsákutcája. Tanulmányok az újabb kori német irodalomról, Bp., Gondolat Kiadó, 2007.

Nemes Péter, Heinrich von Kleist: Valószerűtlen, de való = Uő, Dekonstrukció és romantika, Bp., Kijárat Kiadó, 2004, 75-102.

 

  1. T. A. Hoffmann: A homokember (ford. Barna Imre) ‒ febr.27.

Benkő Krisztián: UNHEIMLICH ÉS GRÁCIA A NÉMET ROMANTIKÁBAN, Literatúra, 2009/3., 278-300. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura2009_3.pdf

Neil Hertz, Freud és A homokember = Pszichoanalízis és irodalomtudomány, szerk. Bókay Antal, Erős Ferenc, Bp., Filum Kiadó, 1998, 367-383.

 

  1. Gogol: Az orr (ford. Makai Imre) ‒ márc. 6.

Mihail Mihajlovics BAHTYIN, A szó művészete és a népi neveléskultúra (Rabelais és Gogol), Uő = A szó esztétikája, Bp., Gondolat Kiadó, 1976, 353-364.

Priscilla MEYER, Mindennapi fantasztikum Gogol A Nyevszkij Proszpekt és Hoffmann Szilveszteréji kalandok című elbeszéléseiben, Filológiai Közlöny, 2009, 236-245. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Filologia/Filopdfek/Filologia2009_3_4.pdf

 

  1. Kafka: Az átváltozás (ford. Győrffy Miklós) ‒ márc. 13.

Borsik Miklós, Deleuze, Guattari, Samsa. Az átváltozás poliszémitásának újragondolhatóságáról, Prae, 2011/1, 88-93.

Győrffy Miklós, Kafka: Átváltozás. = Uő, Polgárok és művészek. Metszet a XX. századi német prózáról, Bp., Korona Nova, 1997, 26-37.

 

  1. A kívánság-szöveg értelmezése ‒ márc. 20.
  2. ZH ‒ márc. 27.
  3. Joseph Conrad: A sötétség mélyén (ford. Vámosi Pál) ‒ ápr. 10.

Bókay Antal, Bevezetés az irodalomtudományba, Bp., Osiris Kiadó, 2006. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevezetes_az_irodalomtudomanyba/ch10s10.htm  (Hillis Miller értelmezése a regényről Bókay Antal közvetítésében)

Kiss Gábor Zoltán: Antropológiai perspektívák az irodalomban és az irodalomtörténet elméletében. A sötétség mélyén és a degenerált, vad (irodalom)történet, Literatura, 2000/2, 210-220.

 

  1. Borges: A bokharai Abenkahan, aki a saját labirintusában halt meg (ford. Hargitai György); Az Alef (ford. Benyhe János); A Zahir (ford. Benyhe János) ‒ ápr. 17.

Bényei Tamás, Az olvasó, aki a maga labirintusában hal meg, = Uő., Archívumok, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004, 9-34.

 

  1. Garcia Marquez: Száz év magány (ford. Székács Vera) ‒ ápr. 24.

Bényei Tamás, Apokrif iratok, Mágikus realista regényekről, Debrecen, 1997. (Jelentések könyve. Gabriel García Márquez: Száz év magány c. fejezet (149-235)

 

  1. Christoph Ransmayr, A jég és a sötétség borzalmai (ford. Váróczi Zsuzsa) ‒ máj. 8.

Arany Mihály, „A valóság osztható”.Valóság és megismerés Christoph Ransmayr regényeiben. http://www.forrasfolyoirat.hu/0803/arany.pdf

Ritz Szilvia, Radikális idegenség Christoph Ransmayr A jég és a sötétség borzalmai című regényében.  http://www.ketezer.hu/menu4/2008_11/ritz.htm

 

ZH ‒ máj. 15.

 

Ajánlott olvasmányok:

A tematika általános történeti és poétikai vonatkozásaihoz:

Világirodalom, szerk. Pál József, Bp., Akadémiai Kiadó, 2008. (főként az egyes szerzők biográfiájához és irodalomtörténeti elhelyezéséhez)

Tzvetan Todorov, Bevezetés a fantasztikus irodalomba, Bp., Napvilág Kiadó, 2002.

Bényei Tamás, Apokrif iratok, Mágikus realista regényekről, Debrecen, 1997.( különösen A mágikus realizmus története és A mágikus realista írásmód c. fejezetek – 19-148.)

Bényei Tamás, Más alakban.  A metamorfózis lehetséges poétikái és politikái, Pécs, Pannónia Könyvek, 2013. (különösen a Huszadik századi átváltozások: metamorfózis és elbeszélés, illetve az Elváltozások: a szörnyeteg és a formátlan c. részek – 42-47; 172-188. old.)

Sigmund Freud, A kísérteties = Sigmund Freud művei IX. Művészeti írások. szerk. Erős Ferenc, Bp., Filum Kiadó, 1992, 245-281.

Berta Ádám, Az Unheimliche – az intellektuális bizonytalanságtól az elfojtott visszatéréséig. Egy kísérteties fogalom kontextualizálása a pszichoanalitikus irodalomtudomány diskurzusában, http://www.prae.hu/portfolio/4159-egy-kiserteties-fogalom-phd-ertekezes/

Samuel Sieber, Marginalien einer ernüchternden Genealogie des Monströsen. Kulturtheoretische Reflexionen über das Phänomen des Ungerheuerlichen, Marburg, Tectum Verlag, 2001.

Benkő Krisztián, Bábok és automaták, Budapest, Napkút Kiadó, 2011.

 

Az egyes szerzőkhöz és művekhez:

Földényi F. László, A mennyei terror nyelve. Heinrich von Kleist, (a H. v. Kleist,  Próza, Pozsony, Kalligram Kiadó, 2013. c. kötet utószava).

Horváth Géza, A tudat zsákutcája. Tanulmányok az újabb kori német irodalomról, Bp., Gondolat Kiadó, 2007.

Halász László, Jól olvasta-e Freud E. T. A. Hoffmannt?, Thalassa, 2010/3, 104-116. (http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/(21)2010_3/104-116_Halasz_Hoffmann.pdf)

Günter Sasse, E. T. A. Hoffmann, regények és elbeszélések, Bp., Lava Kiadó, 2006.

Sárai Szabó Linda, A látás képessége és antropológiája. E. T. A. Hoffmann A homokember című novellájának elemzése, http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt/24_szam/18.html

Andrej Bjelij, Gogol mestersége, = Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe, szerk. Kroó Katalin, Bp., 2006, 219-238. http://mek.oszk.hu/04900/04937/pdf/orosz1.pdf

Bakcsi György, Gogol világa, Európa Kiadó, 1986.

Derek C. MAUS,  Ördögök a részletekben: Gogol és Hawthorne démonai,  Filológiai Közlöny, 2009, 224-235. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/Filologia/Filopdfek/Filologia2009_3_4.pdf

Gilles Deleuze ‒ Felix Guattari, Kafka. A kisebbségi irodalomért, Bp., Qadmon Kiadó, 2009. (főként a 70-85.; 95-105.; 143-158. oldalak)

Nicolae Balota, Franz Kafka, avagy az abszurd világ = Uő, Abszurd irodalom, Bp., Gondolat Kiadó, 1979, 145-223.

Marinovich Sarolta, Joseph Conrad: A sötétség mélyén (elemzés), = Huszonöt fontos angol regény, Bp., Lord Kiadó, 1996, 142-160.

Juhász Tamás, Allegória és szimbólum Conrad Sötétség szíve című regényében, Literatura, 1997/1, 175-186.

Jorge Luis Borges, Képzelt lények könyve, ford. Scholz László, Bp., Helikon Kiadó, 1988.

Szabó Gábor, Hiány és jelenlét : Borges-értelmezések, Szeged, Messzelátó Kiadó, 2000.

Rosemary Arrojo, Írás, értelmezés és a jelentés feletti hatalomért folytatott harc. Jelenetek három novellából, Literatura, 2007/1, 59-73. (Borges szövegeihez)

Christoph Ransmayr, A világ kitalálása (ford.: Bombitz Attila). Jelenkor 1999/6., 563–565.

BOMBITZ Attila, A világ metamorfózisa. Cristoph Ransmayr: Morbus Kitahara, Jelenkor, 1999/6, 569-584. http://www.c3.hu/scripta/jelenkor/1999/06/bombi003.htm