KódBTMI207OMA
TantárgycímVilágirodalom 2.
KurzuscímBiblia és irodalom
OktatóBódi Katalin
Órarendi adatokHétfő, 10.00–12.00, Fsz. 1/2.
Szerda, 12.00-14.00, Fsz. 14/1.
KépzésOsztatlan tanárképzés, 1. évfolyam
Kreditpont2
Kurzustípusszeminárium
Kapcsolódó anyagoklásd lentebb

 

A szeminárium célja, követelményei:

A szeminárium célja, hogy megismertessen az európai kultúra létértelmezési kereteként, a művészetek „nagy kódjaként” is értelmezhető Biblia néhány fontosabb, az emberi létezés alapkérdéseit (keletkezés/születés, elmúlás/halál, bűn, megbocsátás, áldozat, hit, stb.) felvető történetével. Ezek értelmezésével, valamint az irodalmi és más művészeti (főleg képzőművészeti) párhuzamok, hatások keresésével a történetekben rejlő archetipikus mintázatokat és elbeszélői formákat is vizsgáljuk.

A szeminárium gyakorlati jeggyel zárul; megszerzésének feltételei: egy zárthelyi dolgozat eredményes megírása, előre megbeszélt órai feladat teljesítése, az órákon való (aktív) részvétel.

 

Tematika

 

  1. Bevezetés – A Biblia elnevezései, meghatározása, részei. A Biblia mint kánon, mint kettős kánon, mint „nagy kód”)
  2. A világ és az ember teremtése – Gen 1,1-2,4a és 2,4b-2,24
  3. Édenkert és bűnbeesés – Gen 3,1-3,24
  4. Bűnismétlő és pusztulástörténetek – Káin és Ábel (Gen 4,1-4,15/26), Noé és az özönvíz (Gen 6,5-9,17), Bábel tornya (Gen 11,1-11,9)
  5. Hit és próbatétel. A helyettesítő áldozat – Ábrahám és Izsák (Gen 22,1-22,19)
  6. Prófétai szerepvállalás – Jónás (Jónás könyve)
  7. Vanitatum vanitas – a Prédikátor könyve (Préd. 1., 2., 12.)
  8. Jézus Krisztus passiótörténete (Mk 14-15, Mt 26-27, Lk 22-23, Jn 18-19)
  9. Evangéliumi parabolák – A magvető (Mk 4, Mt 13, Lk 8), Az irgalmas szamaritánus (Lk 10,25-10,37), A tékozló fiú (Lk 15,11-15,32)
  10. Végidő és ítélet (Jelenések könyve)
  11. Zárthelyi dolgozat
  12. A félév lezárása, értékelés

 

Irodalomjegyzék

 

Bevezetés – A Biblia elnevezései, meghatározása, részei. A Biblia mint kánon, mint kettős kánon, mint „nagy kód”)

Kötelező szakirodalom:

Jan Assmann, A kánon – a fogalom tisztázása = Uő: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban, Budapest, Atlantisz, 105-131.

Horváth Imre, A Biblia, Budapest, Akkord, 2010. (Talentum könyvek), 9-45.

Ajánlott szakirodalom:

Rózsa   Huba, Általános bevezető az Ószövetség könyveibe = Uő: Bevezetés az Ószövetség könyveibe. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe (átd. kiad.), Bp., Szent István Társulat, 2016, 21-53.

Kocsis Imre, Az Újszövetség mibenléte. Kánon- és szövegtörténet = Uő., Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába, 1. kötet, Bp., SzIT, 2014, 125-152.

 

A világ és az ember teremtése – Gen 1,1-2,4a és 2,4b-2,24

Kapcsolódó ókori szövegek: Enúma elis, Hésziodosz: Theogonia 116-210; 453-506; Platón: Timaiosz; Ovidius: Met. I. 5-88.

Kötelező szakirodalom:

Rózsa   Huba, A világ és az emberiség eredete a Bibliában: a Ter 1-11 magyarázata, Budapest, 2015, 13-71.

Ajánlott szakirodalom:

A teremtés: filozófiatörténeti tanulmányok, szerk. Fehér Márta, Budapest, Áron, 1996.

Jeleazar Meletyinszkij, A mítosz poétikája, Budapest, Gondolat, 1985, 259-279.

Paul Ricoeur, Az „Ádám”-mítosz és a történelem „eszkatologikus” felfogása = A hermeneutika elmélete, szerk. Fabiny Tibor, Szeged, JATEPress, 1987, 93-126. (Ikonológia és Műértelmezés 3.)

Paul Ricoeur, Elgondolni a Teremtést = Paul Ricoeur – André Lacocque, Bibliai gondolkodás, Budapest, Európa, 2002, 68-127.

 

Édenkert és bűnbeesés – Gen 3,1-3,24

Kapcsolódó ókori szövegek: az „aranykor” mítoszok: Hésziodosz, Munkák és napok 106-201; Ovidius, Met. I. 89-162.

Kötelező szakirodalom:

Jean Delumeau, A hagyományok ötvöződése Mózestől és Homérosztól Aquinói Szent Tamásig = Uő., A paradicsom története. A gyönyörök kertje, Budapest, Európa, 2004, 9–33.

Rózsa   Huba: A világ és az emberiség eredete a Bibliában: a Ter 1-11 magyarázata, Bp., 2015, 72-91.

Sulyok Elemér: Paradicsomkert a Bibliában, Pannonhalmi Szemle, 1995 (III) 2, 5-14.

Ajánlott szakirodalom

Aranykor – Árkádia, szerk. Kroó Katalin – Ferenczi Attila, Budapest, L’ Harmattan, 2007, 184-199.

Jeleazar Meletyinszkij, A mítosz poétikája, Budapest, Gondolat, 1985, 220-227.

Paul Ricoeur, Az „eredendő bűn” jelentéséről = Uő., Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, Osiris, 1999, 73-92.

Paul Ricoeur, A rossz: kihívás a filozófia és a teológia számára = Uő., Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, Osiris, 1999, 93-115.

 

Bűnismétlő és pusztulástörténetek – Káin és Ábel (Gen 4,1-4,15/26), Noé és az özönvíz (Gen 6,5-9,17), Bábel tornya (Gen 11,1-11,9)

Kapcsolódó ókori szövegek: Gilgames eposz; Platón: Kratülosz;

Kötelező szakirodalom:

Rózsa   Huba, A világ és az emberiség eredete a Bibliában: a Ter 1-11 magyarázata, Bp., 2015, 92-194.

Ajánlott szakirodalom:

Az áldozat reprezentációi, szerk. Balogh László Levente – Valastyán Tamás, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2016.

Umberto Eco, A tökéletes nyelv keresése, Budapest, Atlantisz, 1998, 2016. (jav. kiad.), 23-37.

Hans-Georg Gadamer, A nyelv fogalmának kialakulása az európai gondolkodás történetében; A nyelv mint világtapasztalat  = Uő., Igazság és módszer, Budapest, Gondolat, 1984, 284-292, 305-317.

Lábjegyzetek Platónhoz 2-3., A bűn, szerk. Dékány András – Laczkó Sándor, Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Librarius, 2004.

Takács Miklós, Ady, a korai Rilke és az “Istenes vers”, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011. (Csokonai Könyvtár 48.) – a Káin és Ábel-történet újraírására vonatkozó részek

 

Hit és próbatétel. A helyettesítő áldozat – Ábrahám és Izsák (Gen 22,1-22,19)

Kapcsolódó ókori szövegek: Iphigénia mítosza; Euripidész, Íphigeneia Auliszban

Kötelező szakirodalom:

Erich Auerbach, Odüsszeusz sebhelye = Uő., Mimézis. A valóság ábrázolása az európai irodalomban, Budapest, Gondolat, 1985, 5-26.

Kierkegaard: Félelem és reszketés (több kiadásban is)

Ajánlott szakirodalom:

Akéda: Ábrahám és Izsák története az egyházatyák értelmezésében, szerk. Heidl György, Budapest, Kairosz, 2004.

 

Prófétai szerepvállalás – Jónás (Jónás könyve)

Kapcsolódó ókori szövegek: Mt 12,38kk.

Kötelező szakirodalom:

Hans-Robert Jauss, Jónás könyve – Az „idegenség hermeneutikájának” egy paradigmája = Uő., Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Budapest, Osiris, 1997, 373-395.

Ajánlott szakirodalom:

Mártonffy Marcell: Jónás hagyatékából – Babits „verstan” szava, Pannonhalmi Szemle, 1995/3, 99-106.

 

Vanitatum vanitas – a Prédikátor könyve (Préd. 1., 2., 12.)

Kötelező szakirodalom:

Vadai István, Az érvényes mérce. Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas, Tiszatáj, 2002/január, diákmelléklet

Kovács Katalin: Vanitatum vanitas”: A festészet és az érzékek = Corollarium. Tanulmányok a 65 éves Tar Ibolya tiszteletére, szerk. Czerovszki Marianna – Nagyillés János, Szeged, Hungaria, 2010, 17-22.  https://www.academia.edu/4970675/Vanitatum_vanitas_a_fest%C3%A9szet_%C3%A9s_az_%C3%A9rz%C3%A9kek

Ajánlott szakirodalom:

Borbély Szilárd, A Vanitatum vanitas szövegvilágáról, Fehérgyarmat, Kölcsey Társaság, 1995

Dávidházi Péter, A kitagadástól az irodalmi kánonig. A Vanitatum vanitas és a magyar kritika = Uő., Per passivam resistentiam, Bp.,  Argumentum, 1998, 144-174.

Susanna Alpers, Hű képet alkotni: Holland művészet a XVII. században, Bp., Corvina, 2000, 126–132.

 

Jézus Krisztus passiótörténete (Mk 14-15, Mt 26-27, Lk 22-23, Jn 18-19)

Kötelező szakirodalom:

A keresztre feszítés ókori ábrázolásai, http://www.apologia.hu/xtianity/crucifixion.html

Dávid Katalin, A kereszt teológiai és ikonográfiai értelmezése az első évezredben, Budapest, Szent István Társulat, 2011, főleg 276-293.

Ajánlott szakirodalom:

Hans Belting, Giovanni Bellini: Pietà, Budapest, Corvina, 1989.

Julia Kristeva, Holbein Halott Krisztusa = Narratívák 1. Képleírás, képi elbeszélés, szerk. Thomka Beáta, Budapest, Kijárat, 1998, 37-58.

Gerd Theissen, Jézus halálának áldozati halálként való értelmezése és az áldozati kultusz vége = Uő., Az első keresztények vallása, Budapest, Kálvin, 2001, 188-215.

 

Evangéliumi parabolák – A magvető (Mk 4, Mt 13, Lk 8), Az irgalmas szamaritánus (Lk 10,25-10,37), A tékozló fiú (Lk 15,11-15,32)

Kötelező szakirodalom:

Theo Elm, A parabola mint „hermeneutikai” műfaj = Narratívák 2. Történet és fikció, szerk. Thomka Beáta, Budapest, Kijárat, 1998, 105-117.

Mártonffy Marcell: A szóesemény hermeneutikája. 4. Exemplum és metafora = Uő., Az újszövetségi példázatok irodalma. Poétika és teológia, Budapest, Akadémiai, 2001, 133-154.

Ajánlott szakirodalom:

Mártonffy Marcell, Megértésküszöb. A párbeszéd aszimetriája: Lk 15,21-22 = Az irodalmi szöveg antropológiai horizontja, Budapest, Osiris, 2000, 511-529., 530-550.

Mártonffy Marcell, Az újszövetségi példázatok irodalma. Poétika és teológia, Budapest, Akadémiai, 2001.

Tarjányi Béla, Evangélium-magyarázatok II. rész. Példabeszédek, Budapest, PPKE Hittudományi Kar, 1994.

 

Végidő és ítélet (Jelenések könyve)

Kapcsolódó ókori szövegek: Dániel könyve (főleg 2. és 7. fejezet)

Kötelező szakirodalom:

Thomka Beáta, A látomás alakzattana, Pompeji, 1996, 3-4

Gerhard von Rad, Dániel és az apokaliptika = Uő., Az Ószövetség teológiája II. Budapest, Osiris, 2007, 255-265.

Ajánlott szakirodalom:

Fodor György, Az apokalitikus eszkatológia = Az Atyák dicsérete. A 60 éves Vanyó László köszöntése, szerk. Kránicz Mihály, Budapest, Szent István Társulat, 2002, 73-114.

 

Szövegek internetes elérhetősége

Szentírás

http://szentiras.hu/SZIT

Hésziodosz: Istenek születése, Munkák és napok, ford. Trencsényi-Waldapfel Imre

http://mek.niif.hu/06200/06221/06221.htm

Platón: Timaiosz, ford. Kövendi Dénes

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/megcsapottak/timaiosz.html

Ovidius: Átváltozások, ford. Devecseri Gábor: http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm

Katolikus és protestáns bibliafordítások, a kereső mindegyik szövegváltozatban egyszerre keres:

http://szentiras.hu/

A Károli-fordítás: http://www.biblia.hu/biblia_k/k_1_1.htm

A revideált Károli-fordítás: http://abibliamindenkie.hu/   

 

További ajánlott szakirodalom

Jan Assmann, Mózes, az egyiptomi, Budapest, Osiris, 2003.

Mircea Eliade, Vallási hiedelmek és eszmék története, I-III., Budapest, Osiris, 1998.

Fenyő D. György, A Biblia az irodalomban, Budapest, Korona Nova, 1998.

Northrop Frye, Az Ige hatalma. Második tanulmány a Biblia és az irodalom kapcsolatáról, Budapest, Európa, 1997.

Northrop Frye, Kettős tükör. A Biblia és az irodalom, Budapest, Európa, 1996.

Robert Graves – Raphael Patai, Héber mítoszok. A Genezis könyve, Budapest, Gondolat, 1969.

Bibliai lexikon, szerk. Herbert Haag, Budapest, SzIT, 1989.

Carl Gustav Jung, Az ember és szimbólumai, Budapest, Göncöl, 1993.

Carl Gustav Jung, Az archetípusok és a kollektív tudattalan, Budapest, Scolar, 2011, 51-61.

Jeleazar Meletyinszkij, A mítosz poétikája, Budapest, Gondolat, 1985.

Paul Ricoeur – André Lacocque, Bibliai gondolkodás, Budapest, Európa, 2003.

Mitológiai enciklopédia I-II, szerk. Sz. A. Tokarev, Budapest, Gondolat, 1988.

Magyar Katolikus Lexikon: http://lexikon.katolikus.hu/

Farkasfalvy Dénes, Bevezetés az újszövetségi Szentírás könyveihez, Budapest, SzIT, 1995.

Kocsis Imre, Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába, 1-2. kötet, Budapest, SzIT, 2014, 2015.

Rózsa Huba, Bevezetés az Ószövetség könyveibe: bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe (átd. kiad.), Budapest, SzIT, 2016.

 

Biblia és képzőművészet

A Biblia világa képeken, http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/biblia.htm

A keresztény művészet lexikona, szerk. Jutta Seibert, Corvina, Bp., 2004.

A művészet története, a sorozat magyar változatának főszerk. Aradi Nóra, Corvina, Bp.

Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I-II., ford., bev. Bugár M. István, Budapest, Paulus Hungarus – Kairosz, 2004.

Peter Krüger, Bevezetés a művészettörténeti elbeszéléskutatásba: a festészet és költészet határai = Narratívák 1. Képelemzés, szerk. Thomka Beáta, Budapest, Kijárat, 1998, 95-116.

Vanyó László, Katekézis, költészet és ikonográfia a 4. században, Budapest, Jel, 1995.

Vanyó László, Az ókeresztény művészet szimbólumai, Budapest., SzIT, 1988.

http://www.biblia.hu/muveszet/muveszet.htm

 

 

Kelt: Debrecen, 2019. február 4.

 

                                                                               Dr. Bódi Katalin

                                                                               egyetemi adjunktus