A.  

A középkor és a reneszánsz irodalma

1.  Egyházi műveltség és irodalom a középkorban

2. Lovagi kultúra, világi költészet a középkorban

3. A középkori világkép szintézisei (Dante, skolasztika)

4. A drámai műnem a középkortól a felvilágosodásig

5. Az itáliai humanizmus és magyarországi megjelenése

6. A nemzeti nyelvű reneszánsz líra sajátosságai

7. A reformáció irodalomtörténeti szerepe

8. A manierizmus eszmetörténeti és irodalmi kérdései

 

B.

A reneszánsz és a barokk irodalma

1. Az itáliai humanizmus és magyarországi megjelenése

2.  A nemzeti nyelvű reneszánsz líra sajátosságai

3.  A reformáció irodalomtörténeti szerepe

4.  A manierizmus eszmetörténeti és irodalmi kérdései

5.  A barokk művészet eszmetörténeti háttere

6.  Költői műfajok a barokk korban

7.  A barokk próza műfaji és stilisztikai változatai

8.  A rokokó fogalma és irodalmi jelentősége

 

Ajánlott szakirodalom az A. és a B. korszakokhoz

BÁN Imre, Dante-tanulmányok, B., 1988., 13-20.

MEZEY László, Deákság és Európa, 1979., 194-217.

KLANICZAY Tibor, A humanista literatura Magyarországon, in Pallas magyar ivadékai, Bp., 1985,32-

40.; (vagy: Janus Pannonius, a Magyar Remekírók kötet utószava, Bp. 1982.)

BITSKEY István, Hitviták tiizében, Bp., 1978.

KOMLOVSZKI Tibor, A Balassi-vers karaktere, Bp., 1992.

A manierizmus, szerk. KLANICZAY Tibor, Bp. 1975.

KIRÁLY Erzsébet, Tasso és Zrínyi, Bp., 1989., 44-57., 75-103.

Amedeo di FRANCESCO, a Pásztorjáték szerepe…, Bp., 1979.

BÁN Imre, A magyar barokk próza változatai, in Eszmék és stílusok, Bp., 1976., 186-202.

A régi magyar vers című kötetből 3 vers elemzése, szerk. KOMLOVSZKI Tibor, Bp., 1979.

KOSÁRY Domokos, Művelődés a 18. századi Magyarországon, Bp., 1980., 24-158., 186-220.

CS. SZABÓ László, Shakespeare-esszék, Bp., 1987.

 

C.

A felvilágosodás korának irodalma

1. A felvilágosodás eszmetörténeti problémái

2. A felvilágosodás korának stílustörténeti kérdései

3. Nemzet és nyelv a felvilágosodás korában

4.Filozófia és irodalom

5. Az érzékenység az irodalomban

6. A neoklasszicista kiteljesedés

7. Eposz és regény

8. A dráma változatai

 

D.

A 19. század irodalma

1. A romantika eszmetörténeti összefüggései és poétikai jellemzői

2. A nemzeti jelleg érvényre jutása, a népiesség szerepe a nyugat-és kelet-európai irodalmakban

3. A magyar romantikus líra

4. A romantikát lezáró szakasz eszmetörténeti összefüggései

5. A líra átalakulása a romantika alkonyán

6. A verses epika változatai a XIX. század felében

7. Regénytípusok a 19. század második felében

8. Realista, naturalista, szecessziós jelenségek a századutó novellisztikájában

 

Ajánlott szakirodalom a C. és D. korszakokhoz

BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp. 1994., 19952

CSETRI Lajos, Egység vagy különbözőség? (Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi

nyelvújítás korszakában, Bp. 1990.

TAXNER-Tóth Ernő, Kölcsey és Vörösmarty kora és szelleme, Debrecen, 1996.

Magyar színháztörténet I., Bp. 1990.

MARTINKO András, Teremtő idők, Bp. 1977. (Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi)

PÁL József, A neoklasszicizmus poétikája, Bp. 1988.

VÖRÖS Imre, Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, 1991.

HORVÁTH János, A nemzeti klasszicizmus irodalmi ízlése, in Tanulmányok, Bp. 1956.

KOMLÓS Aladár, A magyar költészet Petőfitől Adyig, BP. 1981.2

NÉMETH G. Béla, Türelmetlen és késlekedő félévszázad, Bp. 1971.; A romantika alkonyán, a

pozitivizmus árnyékában (A pozitivizmus néhány következménye a lírában és a regényben) in Létharc

és nemzetiség, Bp. 1971. és Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp. 1987. A kiábrándultság

hanghordozása (A romantikát lezáró forduló néhány vonása) in Létharc és nemzetiség, vagy

Hosszmetszetek és keresztmetszetek; A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus

korában, 1981.

NÉMETH László, A Nyugat elődei  in Az én katedrám, Bp. 1969.

SÖTÉR István, Világos után, Bp. 1987.

TAMÁS Attila, Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig, IF 46. Bp. 1964.

BARTA János, Arany János és a XVIII. század [1971], in: B. J., Klasszikusok nyomában:

Esztétikai és irodalmi tanulmányok, Bp: Akadémiai, 1976, 232-262. – B. J., Arany

János és kortársai, Debrecen: Kossuth Egyetemi, I., 59-103.

NÉMETH G. Béla, A romantika alkonyán – a pozitivizmus árnyékában:

A pozitivizmus műfaji következménye a lírában és a regényben [1974], in: N. G. B.,

Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp: Szépirodalmi, 1987, 394-420.

Németh G. Béla, A kiábrándultság hanghordozása: A romantikát lezáró lírai forduló néhány

vonása [1975] in: N. G. B., Hosszmetszetek és keresztmetszetek, Bp: Szépirodalmi,

1987,421-435.

NÉMETH G. Béla, Létharc és nemzetiség: Az  “ irodalmi” értelmiség felső rétegének

ideológiájához 1867 után [1971], , in: N. G. B., Hosszmetszetek és keresztmetszetek,

Bp: Szépirodalmi, 1987, 452-473.

Alexa Károly: Anekdota, magyar anekdota, in: Mezei József (szerk.), Tanulmányok a XIX.

század második feléről, Bp: ELTE, 1983, 5-85.

SZAJBÉLY Mihály, Az 1849 utáni “líraellenesség” érvei és forrásai, in: Forradalom után –

kiegyezés előtt (A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában), szerk. NÉMETH G.

Béla, Bp: Gondolat, 1988, 58-78.

Dávidházi  Péter: A  “bevégzett  tények” felülbírálata, in:  NÉMETH  G.  Béla  (szerk.),

Forradalom után – kiegyezés előtt (A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában),

Bp: Gondolat, 1988, 79-98.

Szegedy-Maszák Mihály: A realizmus mint történeti irányzat,  in: Sz-M. M., Kemény 

Zsigmond, Bp:  Szépirodalmi, 1990, 9-41.

DOBOS István:  Alaktan  és  értelmezéstörténet: Novellatípusok a  századforduló magyar

 irodalmában, Debrecen: Kossuth Egyetemi, 1995.

Imre László: Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen: Kossuth Egyetemi,

1996.

ElSEMANN György, A romantikától a modernség felé (Vonások a XIX. századi magyar líra

korszakváltásához), in: E. Gy., A folytatódó romantika, Bp: Orpheusz könyvek, 1999,

92-116.

DÁVIDHÁZI Péter, A nemzeti nagyelbeszélés újjászületése (a narratív identitás műfajvándorlása

irodalomtól tudományig), Alföld, 1998/2., 61-77.

 

E.

A 20. század első felének irodalma

1. A szecesszió és a szimbolizmus a korszak magyar irodalmában – kitekintve más irodalmakra

(és művészetekre).

2. A realizmus (-naturalizmus) és a korszak magyar irodalmában – kitekintve más irodalmakra

(és művészetekre).

3. Az  avantgárd  a  korszak  magyar  irodalmában  –  kitekintve  más irodalmakra  (és

művészetekre).

4.  Filozófia, bölcseleti tényezők a korszak magyar irodalmában – kitekintve más irodalmakra.

5.  A magyar költészet az avantgárd hullámának “lefutását” követő években-évtizedekben.

(általánosabb összefüggésekre kitekintve).

6.  Vallomás és önéletrajz a korszak magyar irodalmában.

7.  A magyar dráma a század első felében – kitekintve más európai irodalmakra.

8.  Líratípusok a huszadik század első felében.

 

 F.

 A II. vh. utáni évtizedek irodalma

1. Eposzok, “hosszú-versek” – elsősorban a magyar irodalomban

2. Népi-ősi és mitikus szemléleti tényezők a magyar költészetben

3. A magyar dráma a korszakban

4. Novellatípusok a korszak magyar irodalmában

5. Kisregények a század második felének magyar irodalmában

6. Neovantgárd, posztmodern (és más irányzatok) a legújabb magyar irodalomban

7. A művelődéspolitika változásai és hatásuk a korszak magyar irodalmára

8. Az irodalomtudományi gondolkodás problémái és irányzatai a korszakban.

 

Kötelező irodalom az E és F korszakokhoz

A Gondolat Kiadó vagy a Corvina Kiadó stílusirányzat kötetei (a naturalizmus, a szimbolizmus, a szecesszió, a szürrealizmus, a neoavantgárd, a posztmodern, illetve a naturalizmus, az expresszionizmus, a szimbolizmus és a szürrealizmus enciklopédiája).

(A regényhez:) POSZLER György, A regény válaszútjai, vagy MARCEAU, Felicien, A regény szabadon, vagy SÜKÖSD Mihály, Változatok a regényre vagy Valóság és varázslat (Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából) szerk. KABDEBÓ Lóránt vagy SZÁVAI János, Az önéletírás, vagy SZÁVAI János, Magyar emlékírók – 20 századi rész, vagy Szintézis nélküli évek Pécs, 1993.

(A drámához:) BRUSTEIN, A lázadás színháza, vagy EGRI Péter, Törésvonalak, vagy SZONDI Péter, A modern dráma elmélete;

SZABOLCSI Miklós, világirodalom a XX. században; TAMÁS Attila, Líra a XX században; Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól; vagy Merre tart az irodalomtudomány, Alföld, 1996/2., A magyar irodalomértés horizontjai, Pécs, 1995. ,,…de nem felenek, úgy felelnek…” A magyar líra a huszasharmincas évek fordulóján, szerk. KABDEBÓ Lóránt és KULCSÁR SZABÓ Ernő; BÉLÁDI Miklós, A magyar avantgarde irodalomtörténeti nézetből, in Érintkezési pontok; KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalomtörténete 1945-1991. Bp., 1993.